Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
V. csoport - @Műipar
179 és „pâte tendre“ név alatt a régi nagy családok hagyományai közt csak mint különös ritkaságok tartatnak, s a melyeknek újbóli fejlesztése kürül a híres Brogniard és utódja Régnault siker nélkül fáradoztak. valamint a meisseni gyár műveit a múlt század elejéről minden sajátságaival utánozni elannyira. hogy az utánzott az eredeti mellé állítva alig különböztethető meg. Azonban fáradhatatlan munkásságának és művészete iránti szenvedélyének sikerült még az is. a mi eddig még semmiféle európai gyárnak nem sikerült, t. i. a legfinomabb chinai porczellánnak. mely annak legvirágzóbb korszakából származik, s a melyet a ehinaiak maguk jelenleg előállítani többé nem képesek, oly tökéletes és any- nyira hű utánzása, hogy az ember meglepetve érzi magát, midőn e gyönyörű műveket megtekinti.“ Nendtvich úr czikkéhez csak még egy pár szót kell fűznünk. Nevezetesen felemlítjük, hogy Fischer Mór a kiállításokon nyert első rangú érmeken kívül más kitüntetésekben is részesült : cs. k. udvari porczellángyáros czímet kapott. 0 felsége a király pedig rendjeleket adományozott neki és az 1867-iki párisi kiállítás után „a legmagasabb elismerés és megelégedés kifejezését“ nyilváníttatta, neki és az egész családnak a magyar nemességet, farkasházi előnéwel adományozta : az osztrák műipari muzeum és a franczia ipar-akadémia és több külföldi tudományos egyesület megválasztották tagjukká. a franczia. belga, orosz és több fejedelmek rendjelekkel díszítették fel stb. stb. Fischer készítményeit több világhírű ember is kitüntetéssel említette. így Thiers, a franczia köztársaság elnöke igen elismerőleg nyilatkozott róluk : Humboldt Sándor, a nagy német tudós Fischerhez Potsdamból. 1857-ben intézett levelében többek között a következőket mondta : A müvészetszeretó' és müértő báró Koller szemtanúja volt ama nagy örömnek, melyet önnek szép születésnapi ajándéka okozott nekem. Azt azóta sokan bámulták házamban. Annak bebizonyítása végett, hogy e tárgyaknak rám nézve különös becsesei kelle birniok. örömest elbeszélem, hogy én 22 éves koromban a nagy vegytudós Klapprosth-tal közösen, a berlini királyi porczellángyár műtani üzleténél voltam alkalmazva, hogy én még kísérleteket is tettem a porczellánföldek úgynevezett görgetése iránt, hogy ama szibériai expeditió alatt, melyet 1829-ben Miklós császár részére eszközöltem, én Khuni Macka Húg. s a Dsaisan tó keresése közben 12*
