Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)

IV. csoport - Fonó-, szövő- és bőripar

tettel foglalkozott azzal az eszmével, nem lehetne-e a szövetet finomabb kiállítás által tetemesen javítani. Az akkori brassói gyapjú- szövők meg voltak róla győződve, bogy a durva gyapjufónál at, melyből a balina, stb. posztó készült, finomabban feldolgozni nem lebet. A fiatal Czell e tekintetben üdvös újításnak volt úttörője. Mint fiatal mester, 23 éves korában Bécsbe ment, itt tudakozódott a szövésmesterség viszonyai felől s az itt nyert útbaigazítások alapján Brünnben, Nilitschka szövészeti gyárában nyert alkalmazást, hol addig dolgozott, mig magát a gyapjúszövés technikájában tökéletesítette. Ekkor a brassói durva vászonból egy darabot Brünnbe hozatott s az ezzel tett kísérletei arról győzték meg, hogy a durva anyagot kitünően lehet egyenletes erős czérnává fonni. E fölfedezését hasznára akarta fordítani. A Knott-féle brünni gépgyárban egy fonógépet vásárolt és ezt saját felügyelete alatt hazavitte Brassóba. Erdélyben ekkor hasonló gépek még nem voltak működésben. Czell négy évig dolgozott e gép segélyével egy elrejtett műhelyben, a hol csak egy leányka volt segítségére a gép kezelésében. Ez által Czell nemcsak szebb és jobb. hanem olcsóbb szöveteket is állított elő s készítményei csakhamar nagy hírre vergődtek éppen azok körében, kik nem hitték, hogy ily fiatal embere termelési ágban oly jelentékeny újítást hozzon létre. E vívmánya nagyban emelte tekintélyét is.

A fiatal iparos atyja ez időtájt meghalt s Czell maga vezette tovább üzletét. Készítményei kitűnő keresletnek örvendtek s azoknak jó része — egy Brassóban lakó eszéki kereskedő által — leginkább Horvát- és Szlavonországba került.

Az ötvenes években a gyapjúszövés meglehetős hanyatlásnak indult és nagyon érezte a folyton fejlődő osztrák szövő- és fonóiparnak versenyét, mely azon területekre is kihatott, melyeket eddig a brassai szövők tartottak elfoglalva.

Czellnek ekkor már igen tekintélyes vagyona volt s a fölött kezdett gondolkozni : szeszgyárat vagy posztógyárat létesitsen-e ? A viszonyok akkor az előbbi vállalatra sokkal kedvezőbbek voltak s igy Czell 1854-ben, derék sogórával, Arzt Pállal együtt, a Brassó mellett fekvő Keresztényfaluban szeszgyárat létesített s ezzel kapcsolatban a regálebérleteket is nagyban űzte. A gyapjúszövést azért mellékesen folytatta és czéhtársai között a legnagyobb teleppel birt ; de 1863-ban ez iparral fölhagyott és teljesen a szeszgyártásnak szentelé magát. Ezzel később hizlalót kötött össze, a telepet folyton nagyobbitotta.