Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar
12^ téren rendelkezésre álló jó erők versenyképessége felől. Az említett országos kiállítás azonban, a melyre azért hivatkozunk, mert sok versenyképes iparágunkat ez mutatta be először a nagy közönségnek, fényesen igazolta, hogy ez aggodalmak alaptalanok voltak, mert a szobaberendezések terén oly generáczió keletkezett, mely becsületére válik a magyar ipari fejlődésnek. Ha áll az, hogy az embert gyakran ruházata után lehet megismerni. sokkal inkább tarthatja magát az az állítás, hogy a nemzetek vagyonosságát, műveltségi állapotát és Ízlését a szerint lehet megítélni, a mint az emberek laknak. A lakásnak kellemes, Ízléses fölszerelése, eredeti berendezése jellemzi a lakónak egyéniségét. A túlságos és az illető lakás viszonyainak meg nem felelő luxus ép oly helytelen, mint a tultömöttség, a kiáltó bútordarabok összehal- mozása stb. Ellenben a könnyed elegánczia, még a szerényebb polgári butorzatu szobát is sokkal kellemesebbé teheti, mint a sokkal drágát», de a megfelelő ízlés hiányában berendezett vagy tultömött és fölhalmozott nagyúri szobát. Hogy a dekoratív lakberendezés terén végre elértük azt a kedvező eredményt, melyet az említett országos kiállítás is föltüntetett. az szakbavágó iparunk haladásának kétségkivüli jellensége. És ebben kiváló érdeme van Krámer Sámuelnek, ki mint kárpitos és butoriparos egyike a legrégibbeknek a fővárosban és egyike a legelsőknek, a leginkább kimagasló iparosoknak. Az ő tapintatos eré- lvének köszönhetjük e részben a haladást. Az ő vezetése e téren befolyással volt a butor- és műasztalosság magas fokú fejlődésére és az ő utasításai szerint és szerkesztése alapján emelkedtek mindama mellék-iparágak (aranyozó-ipar, butorpaszományosság. szobafestés, kárpitozás stb.), melyeknek együttes fejlődése nélkül a dekorativ lak- berendezési ipar hatása sohase emelkedett volna például oly magas fokra, mint a milyenen azt a magyar államvasut központi indóházá- nak királyi várótermei, vagy az 1885-iki kiállításon a fejedelmi fény- nyel és ritka mííizléssel berendezett királvpavillon föltüntette. És e pavillon középső szobája, melyet Krámer rendezett be, a fénypontját képezte a díszítő kárpitosságnak, melynek munkái hazánkban szebben még nem voltak bemutatva. De számos főúri lakás, a királyi palota, a gödöllői királyi kastély, az operaház kárpitosmunkái stb. is fényes bizonyítványt szolgáltatnak arra nézve, hogy Krámer Sámuel iparát a m ü v é s z e t magaslatára emelte, hogy e téren alko9 A raagryar ipar úttörői.
