Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői: élet- és jellemrajzok (Budapest, 1887)
III. csoport - Fa-, butor- és építési ipar
114 jött. Nálunk akkoriban kezdték a vasútépítéseket és ezek körül egyik fővállalkozó volt egy T a 1 a g i n i nevű olasz iparos, ki Gregersent. mint felügyelőt azonnal alkalmazta s nemsokára alkalmaztatása után a Vág fölött épitett hidak munkálatainak vezetésével bizta meg. E munkálkodása közben keletkezett az 1848. évi forradalom s Gregersen rövid itt tartózkodása után is annyira megszerette hazánkat, hogy első kötelességének tartotta, a honvédséghez beállani s hazánk védelmére kelni. Műszaki képzettségénél fogva az utászok között foglalt helyet s e minőségében derekasan megállta helyét. A dél- magyarországi csatározások közben, a forradalmi harczok vége felé, az orosz hadsereg azt a csapatot, melynél Gregersen szolgált, a Maroson át Butyinba kergette. Innen Gregersen Pankotára. majd Szegedre menekült, s végre a fővárosba tért, hol minden hántódás nélkül elfoglalhatta előbbi állását Talagininál. Ez Gregersent, kinek képzettségét, szorgalmát és megbízhatóságát örvendetesen tapasztalta, újra a Vág fölötti hidak építéséhez rendelte ki s midőn e munkákkal elkészült, magával vitte Olaszországba, hol Gregersen a Piává folyó fölött emelt nagy hid építési munkálatait vezette. Innen Gregersen rövidebi) tartózkodásra Bécsbe, majd Stiriába ment, hol szakbavágó munkákkal volt elfoglalva. 1850-ben ismét visszatért Magyarországba s ekkor a Pozsony és Pest között épitett vasútnál nyert alkalmazást és számos fontos műszaki munkálat vezetésével, főleg hidak építésével lett megbízva. E működése közben Gregersen annyira megismerkedett viszonyainkkal s annyira megkedvelte hazánkat, hogy eltökélte magát a nálunk való végleges megtelepedésre. 1850-ben Pozsonyba került s bár az akkori abszolút uralom tudta, hogy ő honvéd volt. nem bántották, mert az akkori nagyfontosságu vasúti munkálatok vezetése körül Gregersen majdnem nélkülözhetlen volt. Ez időben vezette a Vág és Ipoly fölött emelt hidak építését s az Esztergom és Érsekújvár közötti vasútépítési munkálatokat. Ez időtájt Gregersen állandóan Szobon lakott. Mint a hid- és vasútépítésben specziálista, Gregersen csakhamar jő hírnévre tett szert, s számos fontos alkotást híztak rá. < > vezette a még ma is hires szolnoki vasúti fahíd építését, a szegedi hid alapozási munkálatait, többnemű töltési munkálatokat, a budai vasúti indóház, a hires budai alagút építési munkálatait és több társával együtt a tétényi vonal építési munkálatait. Az oravicza- steyerdorti vasút munkálatai közben, melyeket szintén ő vezetett,
