Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

IV. Berlinben

72 olyan egyszerű, közvetlen és előzékeny magatartást ta­núsít, hogy azonnal megnyeri hallgatóját. Mély érdeklő­dése a felmerülő kérdések iránt és szakszerű, részletes kérdései meggyőzik az embert, hogy óriási elfoglaltsága, és az anyagnak, mellyel foglalkozni kénytelen, nagy terje­delme ellenére sem felületes és belelát a dolgokba. Környezete igyekszik lépést tartani vele, de ez nem mindig sikerül. A császárné lebilincselő modorú, kedves, finom személyiség. Mintha nem is ismerné a szertartásos­ságot, annyira egyszerű — legalábbis ilyen alkalmakkor. Mind a kettőjükön meglátszott az igazi érdeklődés a gyorstávíró iránt s valóban zavarba hoztak, amilyen nie legen megköszönték a bemutatást. Másnap délután elsőnek a trónörökös érkezett meg. Akkor még csak kaptány volt. Letette a csákóját s azon­nal élénk beszélgetésbe kezdett velünk. Mikor azonban Prinz Heinrich — a flotta parancsnoka — feleségével be­lépett, rögtön vette csákóját, merev vigyázzállásba helyez­kedett, két lépést visszalépett s azontúl egy darabig nem hallottuk szavát. Csak mikor a készüléket, a már megszo­kott hatással, bemutattam nekik, és a részletkérdésekre került a sor, elegyedett megint a társalgásba. Megvitatták velem a gyorstávíró jövendő sorsának le­hetőségeit, amiben a hercegné, egy igen bájos és kedves asszony, is élénk részt vett. Jó másfélórát töltöttek ott, s mikor már ismerték a készülék minden csinját-binját — mitől, úgy látszott, nehezen váltak meg —, Prinz Hein­rich azt kérdezte: nem lehet-e a gépet oda módosítani, hogy perforálandó szalag helyett mikrofonba beszélne az ember, s ennek áramai írnák le a másik állomáson a táv­iratot! Ebben az irányban, a dolog természeténél fogva, saj­nos, nem tehettem ígéreteket, de megemlítettem, hogy al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom