Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

III. Budapesten

47 sugár úgy fog a fényérzékeny papírra írni, mint ahogy a gyerekek a kezükben lévő tükörrel és a napsugárral be­tűket írhatnak a falra. A kivitel persze már egészen más­valami volt. Mindazonáltal a felmerülő kérdések tömegét még az úton annyira tisztázni tudtuk, hogy mikor újesz­tendő után Budapestre mentem, azonnal nekiállhattunk a munkának. III. Budapesten. Társainknak egyelőre nem szóltunk semmit, mert az elökísérleteket elég gyorsan meg lehetett ejteni és meg akartunk győződni arról, hogy nem merül-e fel valamely előre nem látott akadály. Virággal pompásan kiegészítet­tük az egymás munkáját. Én elláttam az elektromosság­gal, a betűk összetevőikre való felbontásával, ezeknek elektromos áramlökésekre való átültetésével és a fotográ­fiai résszel összefüggő munkálatokat, ő pedig megszer­kesztette a szükséges készülékeket. Előtanulmányként megkíséreltem, csak egyetlenegy telefonnal, a góth ábc-t úgy összeállítani, hogy minden hurok és visszafordulás nélkül, olvasható betűket tudjak a telefonnal Íratni. Ez többé-kevésbé sikerült is, de az írást csak Virág és én tudtuk elolvasni; más csak akkor, ha ismerte a szöveget. Ez a kísérlet igen jó szolgálatokat tett annak a kitanu­lására, hogy a tükör és a telefon összemüködése hogyan alakítja át, és miképpen adja vissza a tartamban, feszült­ségben és irányban változó áramlökéseket: mert más érzé­kenységet mutatott a telefon akkor, ha az áramlökés iránya a membránt a mágneshez közelítette, mint akkor, amikor attól eltávolította, vagy ha két egyforma irányú lökés kö­vetkezett egymás után. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom