Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

II. Chicagóban

40 melyre meghívta Chicago legjelentősebb tanárait, tudó­sait és villamos szakértőit. Délelőtt megjelent a Western Union főelektrikusa, dr. B. úr. Megkérdeztem, hogy talán Németországban ta­nult és ott kapta a doktori címet? — Oh, nem — felelte szerényen —, én ezelőtt fog­orvos voltam. De meggyőződtem róla, hogy ért annyit a telegráfiá- hoz, mintha Németországban tanult volna. A Virággal való beszélgetések céljaira, mivel a réz­vonalon beszélgetni nem lehetett, külön távíróvonalat ad­tak, amin Morse-jelek segítségével közlekedtünk. Kelle­metlen, nedves, locs-pocs decemberi nap volt. Még a Morse-késziilék is csak nagynehezen működött. Kissé szorongva vártam, hogy lássam, minő állapotban lehet a mi rézvonalunk. Végre az első gyorstáví ró jelek megérkeztek New, Yorkból. Persze, szó sem lehetett a mi megszokott szaba­tos hullámvonalunkról, hanem a kábeltelegráfiához ha­sonló írást kaptam. Én magam nem is tudtam elolvasni, de dr. B. és egy jelenlévő kábeltelegráfista jól kibetűzte a szöveget és nagyon meg voltak elégedve az eredmény­nyel. Ezt a délelőtt folyamán még sikerült annyira meg­javítani, hogy jogosan reménykedtem, hogy a délután megjelenő közönségnek valami megfelelőt tudok mutatni. Mikor délután visszamentünk a kísérleti terembe, az eső már zuhogott és bizony hiába hívtam New Yorkot, nem jelentkezett; de nem jelentkezett dr. B. úr sem, hiába kerestettem többfelé. Vasárnap délután lévén, a Western Union irodái zárva voltak és teljesen tanácstalanul, vára­kozásra voltam ítélve. Négy órakor már kezdett a nézőközönség gyüle­kezni és egészen betöltötte a nagy könyvtártermet. Vonal

Next

/
Oldalképek
Tartalom