Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

II. Chicagóban

táviratok szédítő gyors és mégis teljesen pontos formában való áttételéről. A hatás persze még fokozódott, mert a közvetlen megfigyelésnél a készülék varázsa megint meg­nyilvánult és a nézők nem tudtak betelni annak ördöngös működésével. 11. Chicagóban. Az amerikai szakértő hazatérte után hamarosan meg­hívást kaptunk a csikágói banktól, hogy költségeink meg­térítése mellett utazzunk Amerikába, mutassuk be a gyors- távírót, s ha ott is jól működik, alapítani fog egy nagy távírótársaságot a gyakorlatba vételre. Az előzetes meg­állapodások létesítésére pedig európai képviselőjét, Ham­burgból, Budapestre küldi. Beszéljük meg vele a részlete­ket és az eladási feltételeket, s terjesszük be a bankhoz döntés végett. A bank képviselője, H. úr, csakhamar megjelent ná­lunk s közöttünk nagy megelégedést váltott ki az ameri­kaiak gyors és határozott üzleti szelleme. Összeültünk, hogy megbeszéljük, mit kérjünk az amerikai szabadalmakért. Pintér úr, az ő megfontolt nyugodt gondolkozási mo­dorából kifolyólag azt ajánlotta, hogy ne nagyon fokozzuk fel az igényeinket, de tekintve a nagy sikert, mit a gyors- távíró eddig elért, és a méltatást, mit az egész európai saj­tóban talált, kérjünk az amerikaiaktól 500.000 dollárt kész­pénzben és ugyanannyi értékű részvényt az újonnan meg­alakítandó részvénytársaság tőkéjéből. Engem megszállt a kapzsiság szelleme, s azt sugallta ’• kérjünk 750,000 dollár készpénzt és ugyanannyi részvényt. D. úr, az egyik jelenlevő igazgatósági tag, megtorolt? szemüvegét, majd iihmgetett egypárt, s így szólt: úgyis al kudni fognak velünk, tehát jobb lesz egymilliót kérni mindkettőből. Rövid eszmecsere után annál maradtunk, nézzük meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom