Pollák Antal: 40.000 szó óránként (Budapest, 1934)

I. Hogyan jött létre a gyorstávíró?Alvinczi Péter

26

papírszalagra, perforálókészülék segítségével. A perforator maga nem adott további munkát, mert erre a célra a kábeltávírásnál használatos perforáló, kis változtatással megfelelt.

A jeladó szintén egyszerű készülék volt. Forgó fémtárcsából állt, melyen a perforált szalag fémkefék alatt átfutott, úgyhogy a fémtárcsából a fémkefébe s ebből a vonalba áram mehetett át, ahol a papíron luk volt. Az áram iránya pedig aszerint, amint a luk a papír bal- vagy jobboldalán volt, pozitív, illetve negatív irányban indult a vonalba.

Itt tehát szintén nem volt semmi nehézség. A másik oldalon a jelvevö azonban má többféle részből állt. Mint sötétkamrában, fénytől elzárva kellett elhelyezni a kis tiikröstelefont, a kis izzólámpát, a visszavert fénysugár útjába eső fényérzékeny papírt, amely zárt dobból — pillanatig tartó megvilágítás után — mindjárt tovább futott az önműködő előhívó és fixáló készülékbe, honnét csaknem száraz állapotban, kész távirat formájában jutott a távírótiszt kezébe. A készülék mellett állt még a telefonállomás, min a két közlekedő városban dolgozó tiszt megbeszélhette a munkarendet és nyugtázhatta a táviratokat.

De elérkezett annak az ideje is, hogy a gyorstávíró számára most már nagyobb nyilvánosságról gosdoskod- junk.

A német Reichspostamt már régebben értesülve voll a gyorstávíró feltalálásáról, érdeklődött az új készülék iránt és alkalmat nyújtott arra, hogy Budapest és Berlin között a mintegy 1000 km. hosszú telefonvonalon gyakorlatilag kipróbáljuk. A magyar posta és távirda igazgatóság is a legnagyobb készséggel segített bennünket abban, hogy ezt a tervbe vett nagy kísérleti bemutatást megfelelő keretek közt ejthessük meg.