Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése 1. rész
Az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének létrejötte és korai működése - 1. rész 97 Nem kerültek be a végleges törvénybe Jefferson javaslatából- az újdonság meglévő követelménye mellé az általa megfogalmazott nem nyilvánvalósági követelmény (nonobviousness);- az állítólagos bitorló bizonyítási lehetősége, hogy nem tudott a találmányra vonatkozó kizárólagos jogról (lack of knowledge defence);- a közzétételre vonatkozó drákói bejelentői kötelezettségek; valamint az, hogy- a találmány leírásához a rajzokhoz és a modellhez való hozzáférés csak az oltalmi idő lejárta után lett volna korlátlan az érdeklődők számára. Fennmaradt továbbá Jefferson későbbi levelezésében, hogy az általa 1793-ig vezetett testület három alapelvvel kiegészítette az elbírálás során az 1790-es törvény rendelkezéseit: (1) a leírás olyan legyen, hogy az oltalom alá kerülő szerkezetet az oltalmi idő lejártával bárki szabadon megvalósíthassa, annak összes kialakítási formájában; (2) valamely ismert szerkezet egy elemének anyagát egy másik anyaggal helyettesítő megoldás nem jogosít oltalomszerzésre; (3) egy ismert szerkezet formai megjelenésében megnyilvánuló változtatás szintén nem szabadalmaztatható. Ezek az elvek 1802-től, a Jefferson elnöksége alatt kinevezett szabadalmi megbízott jogalkalmazói gyakorlatában, megfelelő törvényi háttér nélkül is érvényesültek, 1836-tól pedig a törvényben előírt érdemi vizsgálat részévé váltak. Felmerült továbbá annak a megoldásnak az általánossá tétele, amelyet a bizottság akkor alkalmazott, ha nem érezte kompetensnek magát valamely műszaki területen. Ilyenkor a Philadelphiában már működő Pennsylvania egyetem oktatóihoz fordultak tanácsokért. Elvileg ebből a gyakorlatból fogalmazódott meg az az igény, hogy a szabadalmi ügyekben az adott műszaki területekre szakosodott elbírálók alkalmazása lenne ideális. Ez az elv is az 1836-os törvénnyel kerül majd bevezetésre a szabadalmi rendszer működtetésében, mint az állam találmányok elősegítésére vonatkozó alkotmányos kötelezettségének teljesítésére vonatkozó előírás. Az elnöki aláírás és az igazságügy-miniszteri ellenjegyzés tehát 1793-tól (a gyűjtők bánatára) megszűnik. Egységesedik a díjfizetés, az Államkincstár lesz a bevételező. Fontos célja volt Jefferson javaslatának, hogy egyértelműen a bejelentőt terhelje a találmány megfelelő leírásának elkészítése. A szigorú vizsgálat során gyakran felmerült, hogy ha a testület tudja, hogyan kellene elkészíteni vagy kijavítani a találmány nem megfelelő leírását, jelöljön ki egy állami hivatalnokot annak a testület útmutatása szerinti elkészítésére. Összességében, Jefferson eredeti szándékai ellenére a korábbi vizsgálati rendszerből 1793-tól kezdve jó időre a törvény követelményei szerinti egyszerű bejelentési rendszer lesz hatályos Amerikában. A bejelentések vizsgálata tehát minimális alaki, formai feltételek meglétére korlátozódhatott. A jeffersoni „self-made man” prototípusán alapuló társadalmi modellel szemben, amelyben a feltalálók szabadidőben hasznos eszközök fabrikálásával az időt eltöltő úriemberek, kirajzolódott a mechanizált ipari folyamatok termelésorientált szemlélettel párosuló modelljének korabeli előtérbe kerülése, amelynek visszatükröződése még a szabadalmak elbírálási gyakorlatában történt változásban is tetten érhető. A szabadalmi törvénnyel kapcsolatban Thomas Jefferson állandó dilemmája volt az a természetjogi felvetés, hogy csak az igazságosság igényével fellépő, a gyakolatban helyesnek bizonyuló jogszabály tekinthető érvényesnek. A történetnek ebben a szakaszában úgy tűnhet, Jefferson végül nem tudott választ adni a szabadalmi engedélyezések során önmagának feltett kérdésre. Sőt, bizonyos fokig a szövetségi szabadalmi rendszer visszasüllyedt abba a korábbi állapotba, amikor a tagállamok törvényhozásai nem voltak képesek megállapítani, milyen feltételek alapján adhat szabadalmat egy állam. Legalábbis ez bizonyosuk be a gőzhajó esetén, amely jogalkotói oldalról tapasztalható elbizonytalanodásra mutatott. Az 1793-as törvény alapján nem lehetett állást foglalni a szabadalmazhatósági kérdésekben, a bíróságok egyedi döntéseket hoztak, egységes elvek hiányában. A korábbi tagállami gyakorlat lényegében újratermelődött szövetségi szinten. A továbblépést először óvatos próbálkozások előzték meg a jogalkalmazásban. 1802-től visszatér sok korábbi szereplő a politika és a szabadalmi engedélyezés színpadára, majd a hőskor szereplőinek távozásával egy ideig újra ür támad. Ezután szinte egycsapásra, ekkor már kipróbált, de kevéssé ismert állami hivatalnokok által, a korábbi lényeges tapasztalatok mindegyikét hasznosítva elkészül az 1836-os szabadalmi törvény, és valóban megalakul a szövetségi szabadalmi hivatal, amit csak azért nem neveznek így, mert tagállami, kerületi stb. nem is létezik.... Ez lesz a témája írásunk 2. részének. Irodalom Henry Adams: Thomas Jefferson első elnöksége - Fejezetek az Amerikai Egyesült Államok történetéből. Európa, Budapest, 1986 Daniel J. Boorstin: Az amerikaiak — A gyarmatosítás kora. Gondolat, Budapest, 1991 Kenneth W. Dobyns: The Patent Office Pony - A History of the Early Patent Office. Sergeant Kirkland’s Press, 1994 Arthur Allen Comme: Patents of Inventions - Origin and Growth of the Patent System in Britain. The British Council, 1946 Alexander Hamilton, James Madison, John Jay: A föderalista — Értekezések az Amerikai Alkotmányról. Európa, Budapest, 1998 B. Zorina Khan, Kenneth L. Sokoloff: Intellectual Property Institutions in the United States: Early development and comparative perspective. World Bank Summer Research Workshop, Washington, 2000 B. Zorina Khan: Intellectual Property and Economic Development: Lessons from American and European History. National Bureau of Economic Research [NBER(US)]/Commission on Intellectual Property Rights [CIPR(UK)], 2002 David S. Landes: Az elszabadult Prométheusz-Technológiai változások és ipari fejlődés Nyugat-Európában 1750-től napjainkig. Gondolat, Budapest, 1986 Lewis Mumford: A gép mítosza - Válogatott tanulmányok. Európa/Mérleg, Budapest, 2000 Frank D. Prager: Brunelleschi’s Patent. Journal of the Patent Office Society, 109. k. 28. sz., 1946 Kenneth L. Sokoloff: Inventive Activity in Early Industrial America: Evidence from Patent Records 1790-1846. NBER, 1988 Robert H. Thurston: Robert Fulton His Life and Its Results. Dodd, Mead, and Company Publishers, 1891 L. C. Walterscheid: Thomas Jefferson and the Patent Act of 1793. Corcoran Department, University of Virginia, 1998 Thomson Westcott: The Life of John Fitch, the Inventor of the Steamboat. J. B. Lippincott & Co., 1857 Microsoft Encarta Encyclopedia Deluxe, 2001 Microsoft Encarta Interactive World Atlas, 2001 www.trafipax.hu - A magyar közlekedési adatbázis: A hajózás története http://inventors.about.com/library
