Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2004 második felében

82 Tidrenczel Béla- a 23. és a 24. ülés jegyzőkönyveinek pontosítása;- a fellebbezési tanácsok eljárási szabályainak módosítá­sáról szóló dokumentum;- az Extended European Search Report (EESR) kötelező­vé tételéről szóló dokumentumok; ebben a kérdésben a magyar küldöttség üdvözölte a kutatási jelentés része­ként elkészülő, a megoldás szabadalmazhatóságáról al­kotott véleményt, támogatta az EESR kötelezővé tételét az eljárás egységességének biztosítása kérdésében, de nem értett egyet a vizsgálati díj változatlan összegének fenntartása mellett a kutatási díj tervezett emelésével;- az ESZE Végrehajtási Szabályzata 51. szabálya (4) be­kezdése módosításáról szóló és ennek díj vonatkozásait tartalmazó dokumentumok;- az eljárás folytatása és a restitutio in integrum (igazolás) díjainak emelésére tett javaslat (a korábbi 75 euróról 350 euróra történő díjemelés): ebben a kérdésben a levezető elnök felkérte az ESZH-t annak végiggondolására, mi­lyen díjtételekkel lehet a megfelelő bejelentői magatartás kialakulásának irányába hatni);- az elektronikus publikációról szóló dokumentum megvi­tatása: erről a bizottság összességében kedvező véle­ményt formált;- az ESZH részéről tájékoztató a küldöttségek számára a ratifikációs folyamatokról, az alábbi számadatokkal: ESZE 2000: eddig 11 ország ratifikálta (az „új” szerződő államok, Spanyolország, Monaco), Londoni Megállapo­dás: eddig 3 ország (Szlovénia, Monaco, Izland) ratifi­kálta, Szabadalmi Jogi Szerződés: eddig 8 ratifikáció volt, ebből 4 ország az ESZE szerződő állama (Dánia, Észtország, Szlovénia, Szlovákia). Az ESZSZ Igazgatótanácsának (AC) 98. ülése, München, október 27-29. Az ülésen hivatalunkat az elnök és a jogi elnökhelyettes képviselte. Az AC ülésének főbb történései, fontosabb információk és határozatok:- beszámoló hangzott el a prágai ún. „ hearing” eredmé­nyéről, amelyet az ESZH a kis- és középvállalkozások, valamint az egyes csúcstechnológiai területek képviselői számára tartott (lásd ezt részletesen később);- 2004. december 1-jétől az ESZE-nek 30 tagállama van Litvánia és Izland csatlakozása folytán;- az Európai Unió elnökségét ebben a félévben adó Hol­landia képviselője a közösségi szabadalom kapcsán ki­alakult „patthelyzetről” adott rövid tájékoztatást;- az AC elfogadta a fellebbezési tanácsok eljárási szabály­zatának módosítását;- az AC kinevezte a fellebbezési tanácsok új tagjait és két elnökét, továbbá a hágai részleg élére az ESZH elnökhe­lyettesének a jelenleg a német hivatal elnökhelyettesi posztját betöltő Thomas Ham mert,- a finn küldöttség, hosszabb vita után, hozzájárult ahhoz, hogy az ESZE 157. cikke (3) bekezdésének alkalmazásá­ra irányuló kérelmükről az AC decemberi ülése döntsön;- az ülésen a legnagyobb vita az európai PCT-együtt­­működésről alakult ki: a kérdés kapcsán számos ország véleményt mondott és nyilatkozott; a magyar küldöttség vezetője a regionális csoport (visegrádi országok) nevé­ben közös nyilatkozatot tett; az ülés elnöke összefoglaló­jában a további munka irányainak meghatározását és cél­jainak világos megjelölését tűzte ki feladatként, és a spe­ciálisan e témában tartandó novemberi ülést strukturált „ brainstorming” céljából összehívandónak minősítette, mondván, hogy a vita témakörét kiszélesítve, túl a PCT- együttműködésen, a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, kinek mi a teendője az európai szabadalmi rendszerben, illetve hogyan alakulhat az ESZH és a nemzeti szabadal­mi hivatalok közötti munkamegosztás;- az AC tárgyalt az Európai Szabadalmi Akadémia létre­hozásával kapcsolatos költségvetési és pénzügyi kérdé­sekről; a magyar küldöttség nyugtázta az International Academy és az új akadémia szervezeti összeolvasztását, és kifejezte azon véleményét, hogy azonos módon kell kezelni az ESZH-tól és a nemzeti hivataloktól érkező ok­tatókat és előadókat. Az ESZSZ Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának 82. ülése, München, október 12-14. Az ülésen hivatalunkat kétfős főosztályvezetői szintű kül­döttség képviselte. Különösen éles viták bontakoztak ki az alábbi kérdésekben:- az ESZE Végrehajtási Szabályzatának és Díjszabályza­tának módosítása, főként a bevezetésre kerülő díjak nagyságának és a bevezetés szükségességének okai;- az ESSR és a vele kapcsolatban javasolt díjmódosítások. A bizottság- véleményt nyilvánított a szabványosított kutatási infor­mációs eszközökre vonatkozó együttműködési program­ról: azt a döntést hozta, hogy a kutatási eszközök egy szintre hozására és harmonizálására 190 ezer eurót ter­vez fordítani;- az Európai Gépi Fordítási Programra csupán a 2005. évre 1 millió euró nagyságú költségtervezetet hagyott jóvá;- meghallgatta az automatizálási terv jelenlegi állásáról szóló beszámolót;- az ESZH épületeinek ügyével kapcsolatban újbóli igény­ként merült fel egy szakértőkből álló csoport létrehozása, több tagállam kifejezte azon óhaját, hogy a csoport mun­kájában részt kíván venni;- lényeges területnek minősítette az ESZH Nyugdíj- és Szociális Biztonsági Alapja (RFPSS) kezelésének, mű­ködtetésének és befektetéseinek kérdését;- behatóan foglalkozott az ESZH munkatársainak szociá­lis helyzetét, illetményeit, nyugdíjba vonulását és a szük­séges biztosításokat tárgyaló dokumentumokkal. Az ESZSZ Igazgatótanácsának (AC) 99. (rendkívüli) ülése, Hága, november 24-26. Az ülésen hivatalunkat az elnök, a jogi elnökhelyettes és fő­osztályvezető képviselte. Az ülés napirendjén egyetlen téma, a PCT-ügyek intézé­sével kapcsolatos ún. stratégiai vita szerepelt. Az elnöki bevezető felvázolta a vita struktúrájára vonat­kozó elképzeléseket, hangsúlyozva, hogy az egyes üzleti modellek a verseny (competition) és az együttműködés (co-

Next

/
Oldalképek
Tartalom