Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Hírek, események. Dr. Ficsor Mihály: Az innovációs törvényről jogászi szemmel
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny cs Védjegyértesítő melléklete 110. évfolyam 1. szám 2005, február HÍREK, ESEMÉNYEK DR. FICSOR MIHÁLY Az innovációs törvényről - jogászi szemmel I. Bevezetés 1.1. Az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt, népszerű nevén: az innovációs törvényt (a továbbiakban: Itv.). Az Itv. 2005. január 1-jén lépett hatályba [lásd az Itv. 31. §-ának (1) bek.-ét]; egyes - éppen a szellemi tulajdon kezelésének szabályzatára [12. § g) pont], illetve a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és a hasznosításból származó jövedelmek megosztását rendező szerződésre [20. § (2) bek.] vonatkozó — rendelkezései azonban csupán 2006. január 1-jén fognak hatályba lépni. Sőt, e rendelkezéseket csak az említett időpontot követően kiírt pályázatokon elnyert támogatásokról megkötendő szerződésekre kell majd alkalmazni [31. § (2) bek.]. Ez nyilván összefügg azzal is, hogy a szóban forgó szellemitulajdon-kezelési szabályzatok és szerződések kialakítása, illetve az Itv. követelményeihez való hozzáigazítása kellő felkészülési időt igényel. Az Itv.-hez kapcsolódó intézkedésekről szóló 2286/2004. (XI. 17.) Korm. határozat 5. pontja a törvény hatálybalépésétől számított három hónapot hagyott az érintett kormányzati szerveknek (köztük az MSZH-nak) arra, hogy kiadják a szellemitulajdon-kezelési szabályzatok kidolgozásához támpontokat nyújtó módszertani útmutatót. Az érintett szervezeteknek így további kilenc hónapjuk lesz a szabályzatok elkészítésére. 1.2. Az Itv. tudomány-, technológia- és innovációs politikai jelentőségét aligha lehetne eltúlozni, túlbecsülni. Ez az írás mindazonáltal nem azt célozza, hogy ebből a szempontból értékelje - vagy éppen méltassa - az Itv.-t. Ennél szerényebb feladatra vállalkozik: áttekinti az Itv. szellemi tulajdonhoz kötődő rendelkezéseit (kísérletet téve egyes összefüggések, illetve ellentmondások felvillantására is), valamint megkockáztat néhány - általánosabb jellegű - kodifíkációs módszertani észrevételt. II. Az innovációs törvény és a szellemi tulajdon védelme 2.1. Az Itv. kilenc fejezetből áll. Az általános és az értelmező rendelkezéseket (az első két fejezetet) követően a III. fejezet a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció kormányzati feladatait jelöli meg. A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatásának rendjét szabályozó (a IV. fejezetbe foglalt) rendelkezések előzik meg a szellemi tulajdon védelme szempontjából talán legfontosabb fejezetet, amely a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelméről és a szellemi alkotások hasznosításának támogatásáról szól (V. fejezet). Az ezt követő szerkezeti egységekben a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció emberi erőforrásairól, szolgáltatásokkal történő elősegítéséről, valamint társadalmi megítélésének, elfogadottságának és megbecsülésének javításáról esik szó (VI—VIII. fejezet). A záró rendelkezéseket a IX. fejezet tartalmazza. A szellemi tulajdon védelme szempontjából az V. fejezet a legfontosabb, de az Itv. többi fejezetében is találhatók az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szakma érdeklődésére joggal számot tartó szabályok. 2.2. Az Itv. számos cél szolgálatába állítja önmagát. Az 1. § (1) bekezdése szerint a törvény célja, hogy a) a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása feltételeinek javításával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, b) elősegítse a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását, c) ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, d) előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését, ej járuljon hozzá az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához.