Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 95 21. Olaszország A 2005. augusztusi tájékoztatóban hírt adtunk arról, hogy 2004. december 23-án Olaszországban új ipaijogvédelmi kódexet fogadtak el, amely 2005. március 19-én lépett hatályba. Most arról kaptunk hírt, hogy ez az új törvény módosítja a kísérleti alkalmazást a szabadalmi oltalom alól felmentő rendelkezéseket is. A kísérleti alkalmazásra vonatkozó kivételt a továbbiakban kísérleti kivételként fogjuk említeni. A kísérleti kivétel megtalálható a legtöbb ország szabadalmi törvényében, és fő célja, hogy meggátolja a tudományos fejlődés korlátozását, a kivétel köre azonban változhat a „kísérleti felhasználás” kifejezés értelmezésétől függően. A kísérleti kivétel úgy tekinthető, hogy az a TRIPS- egyezmény 30. szakaszának hatálya alá esik, amely lehetővé teszi a Kereskedelmi Világszervezet tagállamai számára, hogy a szabadalmak által nyújtott kizárólagos jogok alól „korlátozott kivételt” engedélyezzenek, feltéve, hogy ez „nem ütközik ésszerűtlen mértékben a szabadalom rendes gyakorlatbavételével”. Olaszországban ezt a kivételt eredetileg az 1939. évi szabadalmi törvény 1(3) szakasza tartalmazta, és most az új iparjogvédelmi kódex 68(1) szakasza vonatkozik rá. Az 1939. évi szabadalmi törvény 1(3) szakasza a következőképpen rendelkezik: „A szabadalomtulajdonos számára adott kizárólagos jogok nem vonatkoznak - tekintet nélkül a találmány tárgyára - (i) a magánúton végrehajtott és a nem kereskedelmi vagy kísérleti célú cselekedetekre, továbbá (ii) a gyógyszerészetben a gyógyszerek egyedi esetekben történő pillanatnyi gyártására egy orvosi recept szerint és az így előállított gyógyszerekre.” A kísérleti kivétel pontos terjedelme nem volt egyértelmű, és különösen határozatlan volt olyan szempontból, hogy a klinikai kísérleteket a kivétel alá esőnek lehetett-e tekinteni. A régi törvény szerinti eseti jog alapján a klinikai kísérleteket szabadalombitorlásnak lehetett minősíteni, ha generikus gyógyszerek forgalomba hozatalához hatósági engedély megszerzése volt a céljuk. Ezért a kísérleti kivételre csupán olyan esetekben lehetett hivatkozni, amikor a kísérletet kizárólag tudományos kutatás céljára használták, vagyis amikor az eljárást nem ipari termelés vagy forgalmazás céljából végezték. Ezért az olyan kísérletek estek a kivétel alá, amelyeknek az volt a célja, hogy ellenőrizzék egy gyógyszer gyógyászati hatékonyságát, míg a nagyszámú betegen végzett klinikai próbák - amelyek előfeltételét képezik a hatósági engedélyezésnek - nem tartoztak a kivétel alá eső körbe, és ezeket gyakorlatilag szabadalombitorlásként lehetett kezelni. Ilyen jogi háttér mellett a Milánói Körzeti Bíróság által a Squibbs & Sons Inc. v. Testaguzza ügyben 1995. június 12-én hozott és szakmai körök által gyakran kritizált döntés új utat tört. A bíróság ugyanis úgy döntött, hogy a kísérleti felhasználásra vonatkozó kivétel olyan klinikai próbákra is kiterjeszthető, amelyek célja a hatósági jóváhagyás elnyerése. E döntés szerint a kivétel azon az alapon alkalmazható, hogy a klinikai próbákat a tudományos kutatással egyenértékűnek lehet tekinteni. A bíróság további érvelése szerint a klinikai próbákat „méltányossági okokból” is engedélyezni kell, mert a kiegészítő oltalmi tanúsítvány már elegendő oltalmat nyújtott a szabadalmasnak arra az időre, amely saját klinikai kísérleteinek lefolytatásához volt szükséges. Ezért harmadik felek gátlása klinikai próbák lefolytatásában „méltánytalanul” meghosszabbítaná a szabadalmas számára engedélyezett oltalmi időt. Az új iparjogvédelmi kódex 68(1) szakaszának szövege a következő: „A szabadalomtulajdonos számára adott kizárólagos jogok - tekintet nélkül a találmány tárgyára - nem vonatkoznak: (i) a magánúton végrehajtott és a nem kereskedelmi vagy kísérleti célú cselekedetekre, még ha hatósági jóváhagyás elnyerése is a céljuk - Olaszországban vagy külföldön -, egy gyógyszer forgalomba hozatalára és az ezt követő gyakorlati formaságokra, így a gyógyászatiig hatékony nyersanyagok ilyen célokra szükséges előállítására és használatára; és (ii) a gyógyszerészeiben a gyógyszerek egyedi esetekben történő pillanatnyi gyártására egy orvosi recept szerint és az így előállított gyógyszerekre, feltéve, hogy nem használnak iparilag előállított hatóanyagokat.” Ennek az új rendelkezésnek a szövegezése fényében - bár még nincs ilyen vonatkozású eseti jog - kétségtelennek tűnik, hogy a klinikai próbák most a kísérleti kivétel alá esnek még akkor is, ha céljuk hatósági engedély szerzése gyártásra, forgalmazásra és eladásra. 22. Omán Az ománi kereskedelmi és ipari miniszter jóváhagyta a 2000. évi szabadalmi törvény végrehajtási utasítását, amely 2005. szeptember 10-én lépett hatályba. 23. Palesztina Palesztina 2005. május 24-én kérelmezte a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) a megfigyelői tagság elnyerését. Ennek a kérésnek a WIPO 41. közgyűlésén, 2005. szeptember 29-én egyhangúan helyt adtak. 24. Portugália Az Országos Iparjogvédelmi Intézet elutasította egy portugál cég INTERNET.COM védjegy lajstromozására irányuló kérelmét. A döntés ellen a cég fellebbezett a Lisszaboni Kereskedelmi Bíróságnál, amely azonban a kérelmet szintén elutasította, megállapítva, hogy a lajstromoztatni kívánt szavak nem voltak kellő mértékben disztinktívek. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy az ilyen kifejezéseket a verseny érdekében általános használat céljára hozzáférhetőnek kell hagyni. 25. Románia A román hivatalos közlönyben 2005. október 7-én megjelent a 2004/48/CE számú európai irányelv alapján kidolgozott 280. sz. törvény az iparitulajdon-jogok érvényesítéséről. 26. Spanyolország A) A spanyol kormány a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének javítását és az ilyen tárgyú, 2004/48/EC számú európai irányelv törvénybe iktatását célzó új törvényterveze
