Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 93 16. Jordánia A jordán ipari és kereskedelmi miniszter úgy döntött, hogy Jordánia csatlakozik a Madridi Egyezményhez. Ennek megfelelően előkészítik a védjegytörvény végrehajtási utasításának a csatlakozáshoz szükséges módosítását. A védjegytörvény szükséges módosításait már a parlament elé terjesztették. 17. Kanada A) A Kanadai Szellemitulajdon-védelmi Hivatal (Canadian Intellectual Property Office, CIPÓ) által a hivatal gyakorlatáról publikált kézikönyv (Manual of Patent Office Practice, MOPOP) a szabadalmi bejelentések általános adminisztrációs eljárását és a vizsgálati előírásokat ismerteti. Bár a MOPOP maga megállapítja, hogy nem tekinthető hatósági előírásnak, számos szabadalmazási kérdésben megadja az irányadó jogesetet, és az elővizsgálati eljárásban az elővizsgálók gyakran hivatkoznak rá. 2005 februárjában a CIPÓ a MOPOP módosított 12. és 16. fejezetét tette közzé, amelyek címe „Hasznosság és tárgy”, illetve „Számítógéppel megvalósított találmányok”. A Kanadában ilyen téren rendelkezésre álló, mérsékelt mennyiségű jogesetből a két új fejezet általános elveket állapít meg a legkülönbözőbb tárgyú találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatban, ideértve az élő anyagra, az üzleti módszerekre, a számítógéppel kapcsolatos találmányokra, a játékokra, valamint az orvosi kezelési módszerekre vonatkozó találmányokat. Bár a módosított fejezetek egyes részei bizonyára viták tárgyát fogják képezni, más részek viszont tisztáznak eddig vitásnak tekintett kérdéseket. így például utalnak olyan jogesetekre és fogalmakra, amelyekre korábban ritkán hivatkoztak hivatali végzésekben. Ilyen például az a követelmény, hogy egy módszernek „lényegileg gazdasági eredményt” és „eladható terméket” kell eredményeznie. Másrészről a módosított fejezetek egyértelműen megállapítják, hogy szabadalmazhatok a találmányok működtetésére vagy használatára és a betegség vagy orvosi állapot diagnosztizálására szolgáló módszerek, valamint az olyan módszer, amelynek nincs kézzelfogható eredménye („a method that does not manufacture or make anything”). A számítógéppel megvalósítható találmányokkal kapcsolatban a módosított 16. fejezet leszögezi, hogy szabadalmazható az olyan eljárás, amely megállapító és észrevételi lehetőségeket (ascertaining and sensing facilities) magában foglaló szellemi lépést tartalmaz, ha az utóbbinak a hatása fontos és megjósolható. Ugyanez a fejezet az üzleti módszerek szabadalmazhatóságával kapcsolatban megállapítja, hogy a szabadalmi törvényben vagy szabályokban, illetve a joggyakorlatban nincs olyan előírás, amely kizárná az ebbe a kategóriába tartozó találmányok szabadalmazását. Ilyen találmányok kapcsán a szabadalmi törvényben és annak végrehajtási utasításában foglaltak és a joggyakorlat alapján az egyéb találmányok esetében alkalmazott gyakorlathoz hasonló módon kell eljárni. B) A kanadai Legfelsőbb Bíróság 2005. május 19-én hozott ítéletet a Biolyse Pharma Corporation (BPC) v. Bristol-Myers Squibb Company et al. (BMS) ügyben. Az eldöntendő kérdés az volt, hogy a BPC által a Kanadai Egészségügyi Hatósághoz (Health Canada) benyújtott kérelem, amelyben vényre kapható, paclitaxel nevű gyógyszerének eladásához e hatóságtól jóváhagyást kért, a szabadalmazott gyógyszerekre vonatkozó rendelet szerinti engedélyezési értesítés [Patented Medicines (Notice of Compliance, NOC) Regulations] hatálya alá esik-e. Igenlő esetben a BPC-nek teljesítenie kell a rendelet előírásait, és értesítést kell küldenie a megfelelő szabadalmakról a szabadalmi lajstrom számára. Nemleges esetben NOC-ot kaphat mihelyt kérelme kielégítette a rendelet biztonsági és hatékonysági követelményeit. A BMS-nek három szabadalma volt lajstromozva TAXOL-ra, amely a BMS paclitaxel terméke; e szabadalmak a paclitaxel kiszerelésére és adagolási módjaira vonatkoztak. Maga a paclitaxel nem volt szabadalmazott termék. A Health Canada határozata szerint a BPC termékére nem vonatkozott a rendelet. Mind a Szövetségi Bíróság (Federal Court), mind a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Federal Court of Appeal) ellenkező véleményen volt, és hatálytalanította a BPC számára engedélyezett NOC-ot. Ahhoz, hogy a BPC kielégítse a rendelet előírásait, arra lett volna szükség, hogy megvárja a szabadalom oltalmi idejének lejártát, vagy pedig egy vonatkozó nyilatkozatot tegyen. A BMS kérelmének benyújtása azt eredményezné, hogy a törvényes eljárás 24 hónapon keresztül önműködően szünetel, ami meggátolná, hogy a Health Canada a BPC paclitaxelére NOC-ot adjon. A BPC a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezett. Ez megváltoztatta a Szövetségi Fellebbezési Bíróság döntését, és mentesítette a BPC-t a rendelet követelményei alól. A bíróságot erősen befolyásolta az a tény, hogy a paclitaxel nem volt szabadalmazott termék. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapvetően attól függött, hogy a BPC-re vonatkozik-e a rendelet 5(1.1) szakasza, amely előírja, hogy egy olyan személynek, aki NOC iránti kérelmet nyújt be, kérelmében ki kell jelentenie: elfogadja, hogy a NOC-ot nem adják ki amíg a gyógyszerre vonatkozó szabadalom érvényben van, vagy pedig egy nyilatkozatot kell tennie. A Health Canada azt kívánta, hogy a BPC nyújtsa be paclitaxel termékével kapcsolatban annak igazolását, hogy kérte e tennékének új gyógyszerként való engedélyezését (new drug submission, NDS), és nem terjesztett be rövidített gyógyszer-engedélyezési kérelmet (abbreviated drug submission, ANDS), mert „az eltérő botanikai forrás és további orvosi igények megakadályozták, hogy a BMS TAXOLjára kanadai referenciatermékként támaszkodjon”. A BPC független klinikai vizsgálatok eredményeit nyújtotta be, és 2001-ben a BMS-szabadalmakra való hivatkozás nélkül kapott NOC-ot. A Legfelsőbb Bíróság előtt a BMS azzal érvelt, hogy az 5(1.1) szakasz szerinti előterjesztésnek tartalmaznia kell valamilyen kérelmet, ideértve egy új gyógyszerre vonatkozó NDS-t. A BPC ezzel szemben azt állította, hogy egy ilyen előterjesztésnek csupán olyan generikusgyógyszermásolatra vonatkozó kérelemre kell vonatkoznia, amely egy kanadai referenciaterméket alkalmaz. A Legfelsőbb Bíróság az 5( 1.1) szakasz általános értelmezése kapcsán megállapította, hogy a NOC-rendelkezést an-
