Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 89 térő döntéseket hoznak az igénypontszerkesztés kapcsán alkalmazott megfelelő módszerekről. A döntés azonban mindenképpen arra int, hogy a szabadalmi bejelentések leírásának és igénypontjainak szerkesztésekor gondosan kell eljárni, a találmányt a lehető legrészletesebben kell kinyilvánítani, és az összes megvalósítási módot szemléltetni kell a leírásban és a rajzon. C) Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (U.S. Supreme Court) elutasította a Teva Pharmaceutical v. Pfizer Inc. ügy felülvizsgálatát, aminek az a háttere, hogy a Teva arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül a CAFC 2005. január 21-én hozott döntését, amely elutasította a Teva arra irányuló keresetét, hogy a Pfizerrel szemben hozzon bitorlás hiányát kimondó döntést (declaratory judgement of noninfringement, DJN). Az ügyet mind az originális, mind a generikus gyógyszereket gyártó cégek élénk figyelemmel kísérték a DJN- rendelkezés miatt, amelyet a 2003. évi gyógyászati korszerűsítési törvény (Medicare Modernization Act, MMA) hozott létre, és amely lényeges szerepet játszik a szabadalombitorlási ügyekben. Egyes szakemberek azt várták, hogy a Legfelsőbb Bíróság foglalkozni fog a Teva fellebbezésével annak alkotmányjogi vonatkozásai miatt, azonban mindhárom bíró megtagadta az üggyel való foglalkozást, és így a bíróság indoklás nélkül elutasította az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság e döntése csapás a generikusgyógyszer-iparra, amely azt állítja, hogy a CAFC döntése visszalépést jelent, mert hatálytalanítja az MMA által adott lehetőségeket. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a generikus cégek egy szabadalommal kapcsolatban kérjék DJN kinyilvánítását, ha az originátor cég nem indit szabadalombitorlási pert az előírt 45 napos határidőn belül. A generikus cégek azonban a törvény hatálybalépése óta nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy ezen a határidőn belül pert indítsanak, és ezzel a DJN alapját támadták meg. Az a taktika, hogy a Tevát nem perelte be a Zoloftra vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt, a Pfizer számára eredményes volt. A Teva később a Massachusetts-i körzeti biróságtól kérte annak kimondását, hogy nem bitorolja a Pfizer szabadalmát, de ez a bíróság 2003-ban megállapította, hogy a Teva kérelme nem volt kellően megalapozott, mert a Pfizer a 45 napos határidőn belül nem indított a Teva ellen bitorlási keresetet, ami pedig az alkotmány III. szakasza értelmében szükséges lett volna ahhoz, hogy a bíróság döntést hozzon. A CAFC 2005. január 21-i döntésével megerősítette a körzeti bíróság döntését. D) Előző tájékoztatónkban ismertettük az Eolas Technologies Inc. v. Microsoft Corp. ügyben a CAFC döntését. Most arról kaptunk hírt, hogy a Microsoft felkérte a Legfelsőbb Bíróságot (U.S. Supreme Court) annak eldöntésére, hogy egy szoftverkód egy szabadalmazott találmány komponensének tekinthető-e. 4. Ausztrália Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal korábban nem emelt kifogást az üzleti módszerre vonatkozó szabadalmi bejelentések ellen csupán azon az alapon, hogy abban nem hivatkoztak valamilyen eszközre, így például számítógépre az igényelt módszer lépéseinek elvégzéséhez. A hivatal két újabb döntésének fényében azonban úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat megváltozott. A Stephen John Grant ügy trösztszerkezet használatával nyereséget biztosító üzleti módszerrel kapcsolatos szabadalomra vonatkozott. Az ügyet a hivatal elnökének küldötteként elbíráló elővizsgáló megjegyezte, hogy az igényelt találmány nem alkalmaz semmilyen technológiát az igényelt üzleti módszer megvalósításához, vagyis az igénypontok az ausztrál szabadalmi törvény szerint csupán felfedezésre vonatkoznak. Ezért a szabadalmat azon az alapon vonták meg, hogy nincs lényeges összefüggés a módszer lépései és egy tudományos vagy technológiai elem között. A Peter Szabó és társai ügyben hozott másik döntést olyan szabadalmi bejelentés kapcsán hozták, amely megfelelő visszatérítést biztosít jelzálogkölcsön esetén, ha a jelzálogos adós korán hal meg. Az ügyet intéző elővizsgáló megtagadta a szabadalom engedélyezését azon az alapon, hogy az igénypontok nem mutattak lényeges összefüggést valamilyen tudományos vagy technológiai elemmel. Ezek a döntések azt mutatják, hogy az üzleti módszer műszaki vagy tudományos vonatkozás nélkül csupán üzleti tervnek minősül, amit viszont a hivatal újabb gyakorlata nem tekint szabadalmazhatónak. A „tiszta üzleti módszerek” tehát - ellentétben a hivatal korábbi gyakorlatával - nem szabadalmazhatok. Ezzel szemben a számítógépet felhasználó módszerekre nagyobb valószínűséggel lehet szabadalmat kapni. A Stephen John Grant ügyben hozott döntést megfellebbezték a Szövetségi Bíróságnál, és így abban az év vége felé várható további fejlemény. 5. Bahrein Bahrein 2005. szeptember 15-én letétbe helyezte a Szabadalomjogi Szerződéshez (PLT), a Madridi Jegyzőkönyvhöz, valamint az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően Bahreinre nézve mindhárom nemzetközi egyezmény 2005. december 15-én lépett hatályba. 6. Belgium A belga szabadalmi törvényt a 98/44/EC biotechnológiai irányelv átvételének keretében módositották, változott a kutatási kivételre, valamint a kényszerengedélyre vonatkozó szabályozás is. A kutatási kivételt a belga szabadalmi törvény 28. szakasza tartalmazza, amely most így hangzik: „A szabadalomból származó kivételes jogok nem terjednek ki a szabadalmazott találmányon vagy azzal tudományos célból végzett cselekményekre.” Eszerint tehát nemcsak a szabadalmazott találmányon, hanem a találmánnyal végzett tevékenységek is a kutatási kivétel alá eshetnek, ami annyit jelent, hogy az olyan kutatás, amelynél a szabadalmazott találmányt a kutatási tevékenység eszközeként használják, a kutatási kivétel alá eshet. A belga jogalkotó tehát a legtöbb európai országnál tágabban szabályozza a kutatási kivételt.
