Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 89 térő döntéseket hoznak az igénypontszerkesztés kapcsán alkalmazott megfelelő módszerekről. A döntés azonban mindenképpen arra int, hogy a szabadalmi bejelentések le­írásának és igénypontjainak szerkesztésekor gondosan kell eljárni, a találmányt a lehető legrészletesebben kell kinyil­vánítani, és az összes megvalósítási módot szemléltetni kell a leírásban és a rajzon. C) Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (U.S. Supreme Court) elutasította a Teva Pharmaceutical v. Pfizer Inc. ügy felülvizsgálatát, aminek az a háttere, hogy a Teva arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül a CAFC 2005. január 21-én hozott döntését, amely el­utasította a Teva arra irányuló keresetét, hogy a Pfizerrel szemben hozzon bitorlás hiányát kimondó döntést (declaratory judgement of noninfringement, DJN). Az ügyet mind az originális, mind a generikus gyógysze­reket gyártó cégek élénk figyelemmel kísérték a DJN- rendelkezés miatt, amelyet a 2003. évi gyógyászati korsze­rűsítési törvény (Medicare Modernization Act, MMA) ho­zott létre, és amely lényeges szerepet játszik a szabadalom­­bitorlási ügyekben. Egyes szakemberek azt várták, hogy a Legfelsőbb Bíróság foglalkozni fog a Teva fellebbezésével annak alkotmányjogi vonatkozásai miatt, azonban mindhá­rom bíró megtagadta az üggyel való foglalkozást, és így a bíróság indoklás nélkül elutasította az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság e döntése csapás a generikus­­gyógyszer-iparra, amely azt állítja, hogy a CAFC döntése visszalépést jelent, mert hatálytalanítja az MMA által adott lehetőségeket. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a ge­nerikus cégek egy szabadalommal kapcsolatban kérjék DJN kinyilvánítását, ha az originátor cég nem indit szaba­­dalombitorlási pert az előírt 45 napos határidőn belül. A ge­nerikus cégek azonban a törvény hatálybalépése óta nem él­tek azzal a lehetőséggel, hogy ezen a határidőn belül pert in­dítsanak, és ezzel a DJN alapját támadták meg. Az a taktika, hogy a Tevát nem perelte be a Zoloftra vo­natkozó szabadalmának bitorlása miatt, a Pfizer számára eredményes volt. A Teva később a Massachusetts-i körzeti biróságtól kérte annak kimondását, hogy nem bitorolja a Pfizer szabadalmát, de ez a bíróság 2003-ban megállapítot­ta, hogy a Teva kérelme nem volt kellően megalapozott, mert a Pfizer a 45 napos határidőn belül nem indított a Teva ellen bitorlási keresetet, ami pedig az alkotmány III. szaka­sza értelmében szükséges lett volna ahhoz, hogy a bíróság döntést hozzon. A CAFC 2005. január 21-i döntésével megerősítette a körzeti bíróság döntését. D) Előző tájékoztatónkban ismertettük az Eolas Technologies Inc. v. Microsoft Corp. ügyben a CAFC dön­tését. Most arról kaptunk hírt, hogy a Microsoft felkérte a Legfelsőbb Bíróságot (U.S. Supreme Court) annak eldön­tésére, hogy egy szoftverkód egy szabadalmazott találmány komponensének tekinthető-e. 4. Ausztrália Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal korábban nem emelt kifo­gást az üzleti módszerre vonatkozó szabadalmi bejelenté­sek ellen csupán azon az alapon, hogy abban nem hivatkoz­tak valamilyen eszközre, így például számítógépre az igé­nyelt módszer lépéseinek elvégzéséhez. A hivatal két újabb döntésének fényében azonban úgy tűnik, hogy ez a gyakor­lat megváltozott. A Stephen John Grant ügy trösztszerkezet használatá­val nyereséget biztosító üzleti módszerrel kapcsolatos szabadalomra vonatkozott. Az ügyet a hivatal elnökének küldötteként elbíráló elővizsgáló megjegyezte, hogy az igényelt találmány nem alkalmaz semmilyen technológiát az igényelt üzleti módszer megvalósításához, vagyis az igénypontok az ausztrál szabadalmi törvény szerint csu­pán felfedezésre vonatkoznak. Ezért a szabadalmat azon az alapon vonták meg, hogy nincs lényeges összefüggés a módszer lépései és egy tudományos vagy technológiai elem között. A Peter Szabó és társai ügyben hozott másik döntést olyan szabadalmi bejelentés kapcsán hozták, amely megfe­lelő visszatérítést biztosít jelzálogkölcsön esetén, ha a jel­zálogos adós korán hal meg. Az ügyet intéző elővizsgáló megtagadta a szabadalom engedélyezését azon az alapon, hogy az igénypontok nem mutattak lényeges összefüggést valamilyen tudományos vagy technológiai elemmel. Ezek a döntések azt mutatják, hogy az üzleti módszer műszaki vagy tudományos vonatkozás nélkül csupán üzleti tervnek minősül, amit viszont a hivatal újabb gyakorlata nem tekint szabadalmazhatónak. A „tiszta üzleti módsze­rek” tehát - ellentétben a hivatal korábbi gyakorlatával - nem szabadalmazhatok. Ezzel szemben a számítógépet fel­használó módszerekre nagyobb valószínűséggel lehet sza­badalmat kapni. A Stephen John Grant ügyben hozott döntést megfelleb­bezték a Szövetségi Bíróságnál, és így abban az év vége felé várható további fejlemény. 5. Bahrein Bahrein 2005. szeptember 15-én letétbe helyezte a Szaba­dalomjogi Szerződéshez (PLT), a Madridi Jegyzőkönyv­höz, valamint az áruk és szolgáltatások védjegylajstromo­zás céljából történő nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz való csatlakozás okmányait. En­nek megfelelően Bahreinre nézve mindhárom nemzetközi egyezmény 2005. december 15-én lépett hatályba. 6. Belgium A belga szabadalmi törvényt a 98/44/EC biotechnológiai irányelv átvételének keretében módositották, változott a kutatási kivételre, valamint a kényszerengedélyre vonatko­zó szabályozás is. A kutatási kivételt a belga szabadalmi törvény 28. szaka­sza tartalmazza, amely most így hangzik: „A szabadalomból származó kivételes jogok nem terjed­nek ki a szabadalmazott találmányon vagy azzal tudomá­nyos célból végzett cselekményekre.” Eszerint tehát nemcsak a szabadalmazott találmányon, hanem a találmánnyal végzett tevékenységek is a kutatási kivétel alá eshetnek, ami annyit jelent, hogy az olyan kuta­tás, amelynél a szabadalmazott találmányt a kutatási tevé­kenység eszközeként használják, a kutatási kivétel alá es­het. A belga jogalkotó tehát a legtöbb európai országnál tá­­gabban szabályozza a kutatási kivételt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom