Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 57 fordított befektetésnek tekintendő. Az ilyen művekért fizetett díjak ezért szintén nem vehetők figyelembe a „tartalom megszerzésének ráfordításai” körében. Ráadásul ilyenkor a megszerzésre igen alacsony összeg fordítódik, hiszen maguk a szerzők ajánlják fel műveiket. Az EuB a „tartalom ellenőrzésére" történt ráfordítások fogalmát is vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy ez a kifejezés azon forrásokat jelenti, amelyeket - azzal a szándékkal, hogy az adatbázisba foglalt információ megbízhatóságát biztosítsák - az összegyűjtött anyag hitelességének ellenőrzésére alkalmaznak az adatbázis megalkotásakor és annak működése során [lásd pl. FM v. Oy Veikkaus ügy (37) bek.]. Ezt az időszaki kiadványok esetére vonatkoztatva: a kiadó a „tartalom ellenőrzésére” azon forrásokat fordítja, amellyel azok jogi szabatosságát és tényszerű pontosságát ellenőrzi. A „tartalom megjelenítésének” meghatározásában a négy említett EuB-ítélet nem nyújt ilyen részletes segítséget. Az FM v. Svenska Spel ügy azonban rövid említést tesz erről is [(35) bek.], amelyből az a következtetés vonható le, hogy a „megjelenítés” során csak azon források vehetők figyelembe, amelyek függetlenek a megjelenített elemek előállítására fordított beruházásoktól. Mindhárom fogalom esetében - megszerzés, ellenőrzés, megjelenítés - azt a szempontot kell figyelembe venni, hogy a ráfordítások csak az adatbázis-oltalomnak az irányelv preambulumaiban rögzített célja által szükséges körben vehetők Jigyelembe [lásd William Hill ügy (30), (31), (32) és (45) bekezdés], azaz kizárólag a már meglévő információk tárolását és feldolgozását végző rendszerek létrehozásához szükséges ráfordítások. A „jelentős ráfordítás ” tehát egyedül az adatbázis „mint olyan ” előállításához szükséges beruházásokat jelenti, a tartalom előállításának ráfordításai nem vehetők figyelembe. Az egyszerű időszaki kiadványok esetében a kiadó ráfordításai nem már meglévő cikkek/tanulmányok felkutatására, tárolására és feldolgozására irányulnak, hanem az egyes cikkek/tanulmányok közönséghez juttatására. Ebben az esetben az, hogy e tevékenység során — a könnyebb érthetőség és kezelhetőség érdekében - az időszaki kiadvánnyal adatbázis is létrejön, ez olyan következmény, amely külön jelentős ráfordítást nem igényel. Nem zárja ki semmi azonban azt, hogy a kiadó később - például minden évfolyam végén vagy nagyobb időszak összefoglalásaként - jelentős ráfordítással új adatbázissá formálja a már meglévő cikkek/tanulmányok gyűjteményét. Erre példa lehet, ha szakemberek közreműködésével tárgyszavak szerint teszi kereshetővé a tartalmi elemeket, vagy ha elektronikus adatbázist épít belőlük (ahol mind az egyébként analóg formában született cikkek digitalizálására, mind a keresést lehetővé tevő számítástechnikai eszköz kialakítására és az adatbázis megjelenítésére is jelentős ráfordítást eszközölhet). Kérdéses — és erre a négy EuB-ítélet nem tér ki -, hogy azokat a költségeket, amelyek az adatbázis-előállító huzamos működése során visszatérően keletkeznek, mennyiben lehet figyelembe venni magára az adatbázis előállítására vonatkozó költségek között. Egy német bíróság ítéletében [Oberlandesgericht Dresden - 14 U 1153/00, 18. Juli 2000, in: ZUM 7/2001, p. 595.] a nyomtatott gyűjtemények sui generis adatbázis-oltalmáról szólva a jelentős ráfordítás megállapíthatóságánál a következőket állapította meg: „Az ... információk megszerzésére és ellenőrzésére, szövegek megszerzésére és alakítására, előfizetői adminisztrációra, vevőkezelésre és számvitelre, valamint intemetcsatlakozásra vonatkozó költségek mellett... az adatbázis elkészítésére és gondozására további költségek is esnek, mint például a szoftverek és számitógépek beszerzésének költségei, a rendszeres áram- és anyagmellékköltségek, az arányos bérleti és amortizációs költségek, valamint a szükséges szoftverek licencdíjai.” Az adott esetben pályázati kiírások rendszeres és folyamatos adatbázisának létesítéséről, fenntartásáról és működtetéséről volt szó. Az eljáró tanács véleménye szerint erre a problémára megoldást jelenthet, ha az EuB-hoz hasonlóan a sui generis védelem céljából indulunk ki, és egy ilyen esetben azt vizsgáljuk meg, hogy az adatbázis létrehozásához mely költségek lennének szükségesek abban az esetben, ha a tartalmi elemek mindenki számára hozzáférhető, a szerzői jog által nem védett elemek lennének. Egy ilyen helyzetben, amikor „információalkotásra” („tartalomfejlesztésre”) nincs szükség, valamennyi költség magának az adatbázisnak a létrehozására irányul, és így figyelembe vehető. Az adatbázisirányelv (40)-es preambulumbekezdése szerint „ez a ráfordítás pénzeszközök rendelkezésre bocsátásából és/vagy idő, munka és energia ráfordításából is állhat. ” Általánosságban azonban nem, csak az adott adatbázis létrejötte sajátos körülményeinek ismeretében állapítható meg, hogy a tartalom megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése egy időszaki kiadvány esetében jelentős rájbrdítást igényelt-e. Az esetek nagyobb részében egy-egy lapszám esetében az adatbázis mi voltra csak csekély ráfordítást eszközöl a kiadó. Amennyiben azonban az OGYK nagyobb, kumulált adatbázist vesz forrásként, amelynek létrehozatalára (és nem az egyes tartalmak létrehozatalára) jelentős ráfordítást eszközölt annak előállítója, a sui generis oltalommal számolnia kell. ej Az adatbázis az Európai Gazdasági Térségből (EGT) származik-e? Az Szjt. 84/A. § (9) szerint nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában (márpedig ilyen nemzetközi egyezmény a mai napig nem született) csak azon adatbázisok állnak esui generis jogi védelem alatt, amelyek előállítója i) az EGT valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos tartózkodási helye az EGT területén van; ii) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az EGT valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az EGT területén van. Ez utóbbi esetben, ha csak a létesítő okiratban megjelölt székhely van az EGT területén, a védelem csak akkor illeti meg az előállítót, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához. (A továbbiakban együtt: EGT-beli adatbázis.) Az egyes cikkek/tanulmányok szerzői jogának [A.2.1. pont], valamint a folyóiratszerkesztő szerzői jogának [A.2.2.1. pont] tiszteletben tartása mellett tehát csak abban az esetben kell az időszaki kiadványok mint jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisok előállítóinakjogaival szá
