Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Osman Péter: A kockázatitőke-típusú finanszírozásról
12 Dr. Osman Péter tő is. Főszabályként a garanciát egyedileg ítélik oda a befektetésekhez, de adható portfólióbefektetésre is. Az utóbbi esetben kiterjed a meghatározott keretek közt tett valamennyi befektetésre. A garancia olyan vállalkozásokba történő befektetésekhez adható, amelyek kielégítik az alábbi követelményeket:- ipari tevékenységgel vagy magas minőségű szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak,- innovatívak,- jó növekedési képességgel bírnak,- új technológia, illetve új vagy továbbfejlesztett és nemzetközileg versenyképes termékek hasznosítását tervezik. A jogszabály az alkalmazotti létszám, az éves árbevétel nagysága, továbbá a mérlegfőösszeg vonatkozásában meghatározta, hogy mely vállalkozások kerülhetnek be a garanciavállalás célcsoportjába. Negatív listával meghatározta azt is, hogy a tulajdonosi szerkezet szerint mely vállalkozások nem kerülhetnek be ebbe. A garancia ugyanakkor egyaránt adható az induló, valamint a fejlettség előrehaladott szakaszában lévő vállalkozásba történő befektetéshez. A garancia legfeljebb ötven százalékban fedheti le a befektetőnek a vállalkozás jegyzett tőkéjébe tett befektetését vagy azt az összeget, amelyet az a vállalkozásnak tőke típusú finanszírozásként nyújtott. E tekintetben tőke típusú finanszírozásnak számít az olyan befektetés, amelyhez nem kapcsolódik biztosíték, és amelynél a visszafizetési, valamint az esetleges hozamfizetési (kamatfizetési) kötelezettség a vállalkozás pénzügyi sikerétől függ. A garancia az alábbi veszteségek esetére vonatkozik:- a befektetőnek térítés nélkül vagy csupán névleges térítés ellenében le kell mondania a befektetéséről;- a vállalkozást fizetésképtelennek nyilvánították;- a vállalkozás felszámolás alá került;- a befektető eladta a vállalkozásban birtokolt részesedését, de azért a befektetett összegnél kevesebbet kapott. A visszaélések kivédését és ezzel a közösségi források védelmét szolgálja a garancia szabályrendszere az alábbi rendelkezéssel: ha a befektető térítés nélkül vagy aránytalanul alacsony térítés ellenében mond le befektetéséről, a garancia kifizetésének előfeltételeként az annak teljesítését végző szervezet igényelheti, hogy a befektető ruházza át rá a befektetéssel szerzett jogait, így a szóban forgó vállalkozásban lévő tulajdoni részesedését. A szervezet ezután jogosult belátása szerint továbbadni ezeket a jogokat. A szabályrendszer ezzel kizárja, de legalábbis megnehezíti, hogy a befektető úgy adja át harmadik félnek a befektetéssel szerzett jogait, hogy egyúttal veszteséget színlelve a garanciát is lehívja. Izrael — YOZMA program2 Izraelben a gazdaságirányítás kiemelt jelentőségű programként kezelte a jó növekedési képességű, technológiaintenzív cégek megerősödésének segítését. Ennek egyik fontos és sikeres eszköze volt a YOZMA program. A YOZMA kockázatitőke-alapokat az izraeli kormányzat azzal a rendeltetéssel hozta létre, hogy segítse a vállalkozáAz izraeli példák és tapasztalatok Eliezer Manortól, az Izraeli Kockázati Tőke Szövetség korábbi vezérigazgatójától származnak, aki ma gyakorló kockázati tőkésként a kínai kormány tanácsadója. sokat abban, hogy kockázati finanszírozáshoz juthassanak, és ennek érdekében mozdítsa elő Izraelben a kockázatitőkeiparág megerősödését. A kormányzat 100 M USD-t biztosított arra a célra, hogy azt a YOZMA útján, „alapok alapja” konstrukció formájában, külföldi tőke bevonásával működő izraeli kockázatitőke-alapokba fektessék be. A YOZMA- alapok meghatározó jegyei az alábbiak voltak. Az alapba a YOZMA befektetett 8 M USD-t, a külföldi befektető(k) befektetése 12 M USD volt. Az e tőkével létrehozott, 20 M USD tőkéjű kockázatitőke-alapot Izraelben jegyezték be. A Yozma-alapok Izraelben bejegyzett cégekbe fektethettek be. A YOZMA-alapok különösen fontos meghatározó sajátossága volt, hogy befektetőik opciót kaptak arra, hogy egy ötéves időszak során előre meghatározott áron kivásárolják a kormányzat tulajdonhányadát. Ezt az árat úgy állapították meg, hogy az megegyezett a kormányzat által befektetett tőke, továbbá annak a LIBOR szerinti kamata összegével. A program négyéves időszaka során 11 YOZMA-alapot hoztak létre. A nemzetközi partnerek egyebek közt a következők közül kerültek ki: kockázatitőke-cégek, mint például az Advent, a Walden, az Oxton & Star; nagy cégek és szervezetek, mint például a Daimler-Benz, a Van Lear, a Singapore Technologies. A Y OZM A program ténylegesen is különösen fontos szerepet töltött be az izraeli kockázatitőke-iparág létrehozásában. A legtöbb YOZM A-alap további tőkét is be tudott vonni működésének évei alatt, és ezzel is bővítette befektető-finanszírozó tevékenységét. Jelentős mértékben a YOZMA-ra alapozott kormányzati programnak köszönhető, hogy Izraelben kifejlődött az erős kockázatitőke-iparág, és a gazdaság egyik jelentős tényezőjévé vált. A YOZMA-ra alapozott rendszert az izraeli kormányzat utóbb nagyrészt privatizálta, és csak egy olyan befektetőt tartott meg állami kézen, amely gazdaságstratégiai érdekek alapján ad meghatározott célcsoportoknak kockázatitőke-befektetést. Vállalatközi fejlesztőtőke-befektetés inkubátor útján, PPP konstrukcióban A technológiaalapú vállalkozások számára a külső finanszírozáshoz jutás egyik fontos forrása lehet, ha vállalatközi fejlesztőtőke-befektetést kapnak. Ennek előmozdítására a kormányzat kezében igen hathatós eszközül szolgálhatnak a technológiai inkubátorok. Példaértékű a Dow Chemical (USA) izraeli technológiaiinkubátor-projektje. Ennek lényege az alábbiakban foglalható össze. A Dow az izraeli kormányzattal közösen finanszíroz egy technológiai inkubátort. A megállapodás szerint évente egy meghatározott összeggel járul hozzá annak működéséhez. Az inkubátor nonprofit szervezetként működik, abban a Dow nem kap tulajdoni részesedést, de megfigyelővel képviseltetheti magát az igazgatóságában. Éves ráfordításai fejében kap viszont 5% tulajdoni részesedést mindazon vállalkozásokban, amelyek az inkubátorban működnek. A Dow ezen túlmenően jogot kapott arra, hogy évente 25 000 USD-t befektessen az inkubátorban működő vállalkozásokba. Erre nem köteles, maga dönthet. Amennyiben a befektetés mellett dönt, akkor további 20% tulajdoni
