Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő

78 Dr. Palágyi Tivadar A Fevto-bíróság feltételezte, hogy a szabadalmazhatóság érdekében eszközölt szűkítő módosítással a szabadalmas lemond az eredeti igénypont és a módosított igénypont kö­zötti teljes területről. Ezt a feltételezést csak azzal lehet ér­vényteleníteni, ha a szabadalmas bizonyítja, hogy — az ekvivalens a módosítás időpontjában nem volt előre látható; — a módosítás oka csak érintőlegesen vonatkozik a kérdé­ses ekvivalensre; vagy — valamilyen egyéb ok forgott fenn, amelynek alapján a szabadalmastól nem volt ésszerűen elvárható, hogy leírja a kérdéses lényegtelen helyettesítőt. Bár ezt a három utat a bíróságok világosan leírták, a gya­korlatban nehéz lehet az alkalmazásuk. A Festő-döntés óta csupán néhány olyan döntés született, amelyben a három út valamelyikét alkalmazták az ekvivalensekről való lemon­dás elkerülésére. E) A kisvállalkozóknak nem okoz jó érzést, amikor arról hallanak, hogy a Microsoft egy bíróságon ismét győzelmet aratott, de az alábbi újabb döntés Microsoft-ügyben a kis- és középvállalatok feltalálói számára is előnyös lehet, és előse­gíti az innovációt. Az Eolas Technologies Inc. v. Microsoft Corp. ügyben a Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit, CAFC) ugyanis úgy döntött, hogy egy találmány megjavított változatának kidolgozása nem jelenti az eredeti találmányról való lemondást. Az ügy a Kalifornia Egyetem szabadalmával kapcsola­tos, amelynek tárgya olyan intemetböngésző, amely támo­gatja a honlapokba beágyazott interaktív objektumokat, és lehetővé teszi, hogy a felhasználó a honlapon kívüli objek­tumokat is megnyisson más alkalmazások segítségével. így például ha a honlap egy táblázatra mutató linket tartalmaz, a böngésző kijelöli azt a megfelelő alkalmazást, amely ön­működően lehetővé teszi a belinkelt táblázat megtekintését. A Kalifornia Egyetem által kifejlesztett találmány az Egyesült Államok Szabadalmi és Védj egy hivatala előtti elővizsgálati eljárásban nehéz időket élt át, mert az elővizs­gáló több anterioritásra, többek között egy másik inter­netböngészőre hivatkozva kézenfekvőség miatt többször is elutasította. A szabadalom engedélyezése után az egyetem használati engedélyt adott az Eolas számára. Ez utóbbi azu­tán a körzeti bíróságnál bitorlási pert indított Microsoft el­len, azt állítva, hogy annak intemetböngészője ütközik az egyetem szabadalmával. A Microsoft ellenlépésként azt állította, hogy a szabada­lom érvénytelen - és így nem forog fenn bitorlás -, mert a tárgyát képező találmány a szabadalmi törvény 102. szaka­sza szerint nem tekinthető újnak, illetve a 103. szakasz alapján kézenfekvőnek tekinthető. A 102(b) szakasz ki­mondja, hogy nem adható szabadalom olyan találmányra, amely a benyújtás napját megelőző egy évnél korábban nyilvános gyakorlatbavétel tárgya volt; a 102 (g) szakasz szerint pedig nem adható szabadalom olyan találmányra, amelynek tárgyát az Egyesült Államokban már kidolgozta egy másik feltaláló, aki találmányáról nem mondott le, azt nem hallgatta vagy nem titkolta el. A Microsoft anterioritásként egy DX34 jelű böngészőre utalt, amelyet Pei-Yuan Wei fejlesztett ki, és gyakorlatba is vett több mint egy évvel azt megelőzően, hogy az egyetem benyújtotta szabadalmi bejelentését. A DX34 és annak ja­vított változata, a DX37 gyakorlatilag ugyanazt a feladatot látta el, mint az egyetem szabadalma. Wei a saját böngésző­jét be is mutatta két mérnöknek az egyetem saját bejelenté­sének benyújtását megelőző egy évnél korábban, és így a DX34 a köz számára ismertté vált, mert nem kötöttek titok­­tartási megállapodást. A körzeti bíróság azonban azon a véleményen volt, hogy Wei a DX34-re vonatkozó találmányról a 102(g) szakasz szerinti módon lemondott, illetve azt elhallgatta vagy eltit­kolta. Ezt a megállapítást a bíróság arra alapozta, hogy Wei csak két mérnöknek nyilvánította ki találmányát, és ezt kö­vetően a DX34-et továbbfejlesztette. A bíróság ezt a megál­lapítást a 102(b) szakasz szerinti nyilvános gyakorlatba­­vételre is kiterjesztette, megállapítva, hogy a két mérnök­nek való kinyilvánítást nem lehetett nyilvános gyakorlatba­­vételnek tekinteni, mert Wei lemondott a DX34 változatról. Az esküdtszék 521 millió dollár kártérítést ítélt meg az Eolas javára, ami ellen a Microsoft természetesen fellebbe­zett. A CAFC nem értett egyet az elsőfokú bíróság döntésé­vel, mert megállapította, hogy az amerikai szabadalmi tör­vény 102(g) szakasza csak két esetben hozható fel: a) ha a feltaláló tevőlegesen eltitkolja találmányát a köz elől azzal a szándékkal, hogy azt véglegesen és kizárólag a saját hasznára alkalmazza, vagy b) lemondásra, elhallgatásra vagy eltitkolásra lehet kö­vetkeztetni abból, hogy a korábbi feltaláló ésszerűtlenül késlekedik a találmány ismertté tételével. A bíróság szerint itt egyik eset sem forgott fenn. Wei nemcsak bemutatta a DX34-et a mérnököknek titoktartási megegyezés nélkül, hanem az új változatot, vagyis a DX37-et egy nyilvános honlapra fel is rakta. A DX34 ki­­nyilvánítását követően egy hónapon belül egy másik mér­nököt értesített arról, hogy az új változat letölthető. Ennek alapján világos, hogy Wei nem mondott le találmányáról, illetve azt nem titkolta el. A bíróság azt is megállapította, hogy Wei késedelme igazolható, mert „az első gyakorlatba­vétel és a nyilvánosságra hozatal között” a feltaláló a talál­mány finomításával, tökéletesítésével vagy javításával fog­lalkozott. A bíróság szerint egy találmány javított változatának a kidolgozása nem jelenti az eredeti találmányról való lemon­dást. Ha a javítás az eredeti találmány elvesztését okozná, a köz elvesztené a hasznosabb termékek előállítására irányu­ló erőfeszítések eredményének hasznát. A CAFC ezután a körzeti bíróságnak azzal a megállapítá­sával foglalkozott, hogy a DX34-et nem használták nyilvá­nosan olyan mértékben, hogy az megakadályozhatta volna az egyetem találmányának szabadalmazását. A 102(b) sza­kasz egy találmány szabadalmazását megakadályozó nyil­vános gyakorlatbavételnek azt minősíti, ha az igényelt ta­lálmányt a feltalálón kívül olyan személy használja, aki a feltalálóval szemben nem áll titoktartási korlátozás vagy kötelezettség alatt. A CAFC a körzeti bíróság hibájául rótta fel azt a követ­keztetést, hogy a DX34 nyilvános gyakorlatbavétele a 102(b) szakasz alapján ki volt zárva annak következtében, hogy a találmányról a 102 (g) szakasz szerint lemondtak. A CAFC megállapította, hogy a 102(g) szakasz szerinti le­mondás nincs befolyással a 102(b) szakasz alkalmazására. Emellett a nyilvános gyakorlatbavételt későbbi cselekmé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom