Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
48 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből ta fel. Az előbbi szöveg így szól: „A hagyományos első választású kemoterápia utáni progresszió esetén eddig gyakran a mitoxantron, mitomicin C, metotrexát (MMM) kombináció volt a második választás. A második és harmadik választású kemoterápia a legutóbbi időkjelentős változásokat hoztak. Ma második választásként valamelyik taxán készítményt ajánlott adni monoterápiában vagy kombinációban.” Az utóbbi pedig így: „Az elsőként választott kemoterápia utáni progresszió esetén a második választás attól függ, hogy mi volt az első vonalbeli terápia. Ha az taxánt nem tartalmazott, második választásként valamelyik taxánkészítménytkell adni mono terápiában vagy kombinációban.” — „A csontáttétet adó emlőrák kezelése” alcím előtti utolsó bekezdés a kéziratban (lásd a 30. oldalt) egyetlen mondatból áll. Az alfejezetben (lásd a 236. oldal baloldali oszlopát) ez után még egy mondat található: „Az eddig megismert adatok alapján várható, hogy a Herceptin kezelés fontos szerepet kap a HER-2-neu receptor háromkeresztes overexpressziót mutató áttétes emlőrákos betegek kezelésében.” — A kézirat 31. oldalán található egy bekezdés, amely a következőképpen kezdődik: „A csontszcintigráfia klinikai gyanú esetén...” Az alfejezet 236. oldalának jobb oldali oszlopában is megtalálható ez a bekezdés, amely a szórend megváltoztatása folytán így kezdődik: „Klinikai gyanú esetén a csontszcintigráfia...” Az azonban tartalmi eltérés, hogy a kéziratban található következő mondat az alfejezetben kimaradt a bekezdés végéről: „Sikeres kezelés eredményeként fokozódik az osteoclast aktivitás, amit a szérum szintjének és csont-specifikus alkalikus foszfatáz aktivitásának emelkedése, valamint a vizelettel történő kalciumkiválasztás csökkenése is jelez. A vizelet OH-prolin is jó markere a csontanyagcserének.”- A kézirat és az alfejezet végén található bibliográfia első 27 tétele ugyanaz. Az alfejezet végén levő bibliográfia azonban két olyan tételt is tartalmaz— 28. és 29. szám alatt - amely a kézirat esetében nem szerepel. Ezekre az alfejezet 233. oldala jobb oldali oszlopának első sorában, illetve 234. oldala bal oldali oszlopának második sorában utalás történik. Az utalás azonban olyan szöveghez illeszkedik, amely a kéziratban (lásd a 24. oldalt) tartalmilag ugyanaz. 9. Az alfejezet kb. 22 teljes méretű oszlopból áll (oldalanként két oszlopban; a töredékoszlopokat nem külön számítva, hanem összeadva). A fent felsorolt tartalmi különbségek (a kihagyásokat is figyelembe véve) összesen alig valamivel több, mint egy oszlopnyi terjedelmet tesznek ki. Ennek alapján becsülte úgy az eljáró tanács, hogy az alfejezetben publikált szöveg tartalmilag kb. 5% erejéig tér el a kéziratban foglalt szövegtől. Mint ahogyan arra a fentiekben rámutat az eljáró tanács, 95% erejéig a két szöveg azonos (s ez áll a terjedelem túlnyomó részére), vagy csak jelentéktelen, szerzői jogilag irreleváns kisebb módosításokban különbözik.