Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 41 j) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása- ÜZEMMENET-FOLYTONOSSÁGI TERV KÉSZÍTÉSI ÚTMUTATÓ A FELHASZNÁLÓI TERÜLET SZÁMÁRA (2002. december 18. - 17 oldal); k) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása- PROJEKTKEZELÉSI KÉZIKÖNYV (2002. december 18.- 92 oldal); l) Középtávú informatikai stratégiai terv megvalósítása- ALAPTEVÉKENYSÉGET TÁMOGATÓ ALKALMAZÁSFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA (2003. január 6. - 148 oldal). m) RENDSZERFEJLESZTÉSI PROJEKTEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI MÓDSZERTANA (2003. január 15.-46 oldal); 2. Az eljáró tanács úgy értelmezi a megbízó első kérdését, hogy az mindezekre a dokumentumokra vonatkozik. Tehát a szakértői véleménynek arra kell válaszolnia, hogy a fent felsorolt 13 dokumentum szerzői jogi védelem alatt álló műnek minősül-e. 3. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: az Szjt.) 1. §-a, többek között, a következő rendelkezéseket tartalmazza: „1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, ... c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, ... (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.... (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.” 4. Az Szjt. fent idézett 1. §-ához fűzött miniszteri indokolás aláhúzza a következőket: „A törvény a magyar és a nemzetközi szerzői jogi felfogásban egyaránt általánosan elfogadott elvet tükröz annak egyértelművé tételével, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelemnek a mű egyéni, eredeti jellegén kívül más feltétele nincs, nem is lehet." (Kiemelés az eljáró tanácstól.) A törvény azt is tisztázza, mi nem tekinthető egyéni, eredeti jellegű alkotásnak, és ezért mi nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, illetve, hogy milyen más feltételek merülhetnek fel, amelyektől - miután túlmennek az egyéni, eredeti jelleg egyedüli kívánalmán - nem függhet a védelem. Nevezetesen, az Szjt. 1. §-ának az idézett (6) bekezdése kimondja, hogy „valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek” a 1. § (3) bekezdésének a második mondata pedig rögzíti, hogy „a védelem nem fiigg mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől” (kiemelés az eljáró tanácstól). Az így most már a korábbi, 1969-es szerzői jogi törvényben foglaltaknál is pontosabban meghatározott feltételeket alkalmazza következetesen a testület is. így például, az SZJSZT 38/03 számú szakértői vélemény a következőképpen utal az „egyéni, eredeti jelleg” jelentésére: olyan szellemi alkotásról van szó „amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata.”2 5. Mint ahogyan a fenti, 1. pontban foglalt felsorolásból kitűnik, a dokumentumok céljukat, rendeletetésüket és jellegüket tekintve eltérnek egymástól. Nagyjából négy csoportra oszthatók: (i) tanulmányok, elemzések, általános módszertani leírások [a), b), c), 1), m)]; (ii) akciótervet, megvalósítási koncepciót, „jövőképet” tartalmazó dokumentumok [d), e), f)]; (iii) különféle további dokumentumok - szabályzatok, tervek - elkészítésére vonatkozó útmutatók [h), i), j)]; és (iv) közvetlenül alkalmazható belső szabályozást tartalmazó dokumentumok [g), k)J. 6. Az előző pontban említett csoportok közül az elsővel kapcsolatban aligha lehet kétség, hogy az abba tartozó tanulmányok stb. „műfajilag” az irodalmi mű fogalmába illenek (s ha egyéni, eredetinek számítanak, szerzői jogi védelemben kell részesülniük). A másik három csoporttal kapcsolatban azonban esetleg felmerülhet a kérdés, nem zárja-e ki az azokba tartozó dokumentumokat az „irodalmi, tudományos és művészeti alkotások” fogalmi köréből az a körülmény, hogy egy konkrét intézmény tevékenységére vonatkozó terveket, koncepciókat, útmutatókat, illetve konkrét szabályokat tartalmaznak. 7. Az előző bekezdésben felvázolt kérdésre azonban egyértelműen nemleges választ kell adni. Sem az nem zárja ki egy produktum szerzői jogi mű jellegét, hogy valamely konkrét intézmény gyakorlati céljaira szolgál, sem pedig az, hogy szabályokat, instrukciókat tartalmaz, eljárási rendet vagy működési módszert ír le. Ennek alátámasztására nemcsak az szolgál, hogy nincs olyan rendelkezése az Szjt.-nek, amelynek alapján az ilyen alkotások kizárhatók lennének a szerzői jogi védelemből, de a következők is. (i) Az Szjt. 1. §-a (1) bekezdésének fent idézett b) pontja szerint a közvetlen gyakorlati célt szolgáló - és igen gyakran egy-egy adott vállalat vagy intézmény céljára készülő — olyan alkotások is szerzői jogi védelmet élveznek, mint a számítógépi programok, amelyek ráadásul nem is emberi lények, hanem gépek működésére tartalmaznak instrukciókat. Lásd „A szerzői jog a gyakorlatban - A Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeinekgyüjteménye(1997-2003)”,KJKKerszöv,2004, p.77.
