Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 5. szám - Tanulmányok. Szulmanné dr. Binet Mariann: A hagyományos tudás és oltalma – hadüzenet a biokalózkodásnak
16 Szulmannc dr. Binet Mariann biztosítja, megakadályozza a hagyományos tudás jogosulatlan használatát. A tradicionális thai gyógyászat védelmét, fejlődését segíti a B.E: 2542 törvény. Védi a hagyományos thai gyógyszerekkel kapcsolatos alaptudást. A törvény kizárólagos jogot biztosit a jogosult számára a gyógyszer gyártására. A Fülöp-szigetek (Act No. 8423, 1997) törvénye azáltal kívánja a hagyományos és alternatív gyógyászatot támogatni, hogy előírja a felhasználók számára a hagyományos gyógyászatban felhasznált anyagok gyártásának, minőségellenőrzésének és értékesítési feltételeinek javítását. A létrehozandó sui generis rendszer egyéb elemeket is hordozhat. Védett területté való nyilvánítás védheti a hagyományos közösségeket és potencionálisan a hagyományos tudást a jogosulatlan kereskedelmi kiaknázástól. A hagyományos tudás birtokosai speciális követelményeket támaszthatnak a terület forrásaihoz való hozzáféréssel kapcsolatban. [A Természetvédelmi Világszövetség (World Conservation Union - WCU) e területekre a következő definíciót adja: „olyan terület, amelyet a biológiai diverzitás védelme és fenntartása érdekében, az ehhez kapcsolódó természetei és kulturális források miatt jogi és egyéb eszközökkel kiemelten kell oltalmazni.] A hagyományos tudás oltalmával kapcsolatban lehetségesjogi bázisként felmerül a tisztességtelen verseny elemeinek használati lehetősége is. Gyakran a szokásjog, a protokoll és a gyakorlat határozza meg, hogy a tradicionális közösségek milyen módon fejlesztik, adják át, illetve tartják meg a hagyományos tudást. Sok esetben a hagyományos tudás egyes elemeihez csak a közösség meghatározott tagjai férhetnek hozzá. Észak- Amerikában például a hagyományos gyógyászati tudás átadását családon belül, illetve azon kívül egy speciális eszköz átadása kíséri. Ennek tulajdonjoga gyakran kapcsolódik a hagyományos tudás hasznosításából fakadó termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kizárólagossághoz. Sok esetben a hagyományos tudás birtokosai folyamodnak a szokásjoghoz, gyakorlathoz és hiedelmekhez annak érdekében, hogy az ezt felhasználni kívánókban nagyobb tiszteletet ébresszenek. Mindez oda vezet, hogy megfontolás tárgyává tegyék olyan utak alkalmazását, amelynek során a szokásjog és a gyakorlat elismerése jelenik meg valamilyen módon. Találkozunk az irodalomban olyan javaslattal is, amely a nemzeti szabályozás körébe utalva hozna létre olyan rendszert, amely a büntető- és polgárjogi következményeket is magában foglalja jogosulatlan használat esetén. A jogosulatlan felhasználás elkerülésének megakadályozásán alapuló rendszer egyik eleme lehet az is, hogy meg kell pontosan jelölni a biológiai anyag eredetét. Ez végül is jogot keletkeztetne azon országok számára is, ahonnan a biológiai anyag ered, és lehetőséget biztosítana a használatából származó előnyök megosztására. Az indiai szabadalmi törvény (1999) szerint a bejelentőknek a bejelentésben fel kell tárni a biológiai források eredetével kapcsolatos ismereteiket. Ennek hiánya ok lehet a bejelentés elutasítására, illetve a szabadalom megsemmisítésére. Emellett bárkinek, aki szabadalmi oltalmat kíván szerezni egy Indiából származó biológiai forrásra vagy innen szerzett tudás felhasználásával végzett kutatás eredményére, szüksége van az illetékes hatóság előzetes engedélyére. Ez az engedély pedig az ebből származó haszon megosztásán alapul. 2.5. A WIPO szerepe A tagállamok elvárják a WlPO-tól, hogy jelen legyen a kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi tanácskozásokon, fogja össze a sokféle szervezetben és fórumon folyó munkát. Ezen elvárásnak megfelelően az elmúlt időszakban már komoly erőfeszítéseket tettek a WIPO-ban e területen is. E munka néhány fontosabb állomását az alábbiakban összegezzük.- Kérdőív összeállítása annak érdekében, hogy információkat gyűjtsenek a tagállamok biotechnológiai találmányaival kapcsolatban. Ebben kitérnek a szellemitulajdon-védelmi rendszer alkalmazhatóságával, a biológiai források és ehhez kötődően a hagyományos tudás védelmével kapcsolatban a haszonmegosztás kérdéseire is. E munkát az ENSZ környezetvédelmi programjával szoros együttműködésben végezték.- Több tényfeltáró utat szerveztek 1998 és 1999 között a Csendes-óceán, Ázsia, Afrika, Amerika különböző térségeibe. E missziók célja, hogy felmérjék a hagyományos tudás birtokosainak a szellemitulajdon-védelmi rendszerrel szembeni elvárásait és a kiaknázási lehetőségeket. A biotechnológiai munkacsoport 1999. évi találkozóján egy sor olyan projektet indított, amely a biotechnológiai találmányok jogi védelméhez kapcsolódik.- Két kerekasztal beszélgetést szerveztek a szellemi tulajdon és a hagyományos tudás kérdéseinek a megvitatására A szellemi tulajdon és az őshonos lakosság (1998) és A szellemi tulajdon és a hagyományos tudás (1999) címen.- Négy regionális konzultációt tartottak a folklór különféle kifejezésmódjainak (Ázsia, Afrika, a Csendes-óceán, az arab országok és Latin-Amerika térségeire vonatkozóan) oltalmával kapcsolatos kérdések megvitatására 1999-ben.- 2000 áprilisában egy régióközi találkozót tartottak a WIPO-ban a szellemi tulajdon és a genetikai források kapcsolatáról, amely összegezte a WIPO-ban e téren folyó munkák eredményeit.- A tagállamok 2000 szeptemberében kormányközi bizottságot (WIPO Intergovernmental Comittee on Intellectual Property and Genetic Resources, Traditional Knowledge and Folklore) hoztak létre a szellemi tulajdon, a hagyományos tudás, a folklór és a genetikai forrásokkal kapcsolatos munkák összehangolására, koordinálására. A bizottság első ülésén, 2001 áprilisában, az alábbi kérdéskörökben folyt a tanácskozás:- a genetikai forrásokhoz való hozzáférés és az ezekből származó haszon megosztása;- a hagyományos tudás oltalma;- a folklór különféle kifejezésmódjainak oltalma. Egy sor gyakorlati mechanizmust is kifejlesztettek a hagyományos tudás defenzív védelmére. Ezek közül néhányat az alábbiakban részletezünk.- A nemzetközi szabadalmi osztályzási rendszert (International Patent Classification - IPC) oly módon terjesztették ki, hogy az a hagyományos tudás területeivel, elsősorban a növényikivonat-alapú gyógyszerekkel kapcsolatos alosztályokat is tartalmazzon.
