Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
44 Dr. Palágyi Tivadar nél. A képviselő bejegyzését a hivatásos képviselőkjegyzékéből a 102. szabály (2) bekezdésének a) pontja szerint törölni kell, ha a képviselő cselekvőképtelenné válik. Erre a Jogi Osztály illetékes. A 102. szabály (3) bekezdése szerint azt a személyt, akinek bejegyzését törölték, kérelemre újból fel kell venni a hivatásos képviselők jegyzékébe, ha a törlés feltételei már nem állnak fenn. A ESZH kétévenként kiad egy listát a szerződő államok hivatásos képviselőiről. Ez a lista a világhálóról is lehívható. A 134. szakasz (5) bekezdése szerint a hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személy hivatásos képviseleti tevékenységének céljára bármelyik olyan szerződő államban létrehozhat székhelyet, amelyben sor kerülhet az egyezményben szabályozott eljárásokra. A szerződő államok szuverenitását azáltal veszik figyelembe, hogy az (5) bekezdés második és harmadik mondata szerint e jogosultságot az adott állam hatóságai az ESZH elnökének meghallgatása után esetileg megvonhatják; mostanáig még nem került sort ilyen intézkedésre. A (7) bekezdés szerint hivatásos képviseletet az egyezményben megállapított eljárásokban olyan ügyvéd is elláthat, aki képesítését valamelyik szerződő államban szerezte, feltéve, hogy az adott államban eljárhat szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként. Az ügyvédeknek mindig be kell nyújtaniuk egy meghatalmazást. Spanyolország az egyetlen állam, amelyben ügyvéd nem jogosult a nemzeti szabadalmi hivatal előtt eljárni. Ezért a spanyol ügyvédek senkit sem képviselhetnek az ESZH előtt. A képviseletre jogosult ügyvédeket nem kell semmilyen listára felvenni. A 134. szakasz (8) bekezdése felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy rendelkezzen a hivatásos képviselet ellátására jogosult személyeket tömörítő testület létesítéséről. Az Igazgatótanács 1977. október 21-én élt ezzel a felhatalmazással, és létrehozta az Európai Szabadalmi Intézetet (epi, European Patent Institute; Europäisches Patentinstitut., Institut européen des brevets), amely minden egyes szerződő államban jogi személyiséggel rendelkezik, pénzügyileg önálló, és elsősorban a tagok tagdíjaiból tartja fenn magát. Az ESZH-nál vezetett jegyzékbe bejegyzett képviselők számára kötelező az epi-tagság. Az epi feladata többek között, hogy a hivatásos képviselők hivatásával kapcsolatos kérdésekben, különösen fegyelmi ügyekben, valamint az európai ügyvivői vizsgánál az ESZH-val együttműködjön. További feladata a gondoskodás arról, hogy tagjai betartsák a hivatási szabályokat. Az epi szervezetét az intézet létrehozására vonatkozó előírások 7. szakasza szabályozza. Az epi tagjai minden harmadik évben egy tanácsot választanak, amely évenként kétszer ülésezik, és tagjai közül vezetőségként egy elnököt, két alelnököt, egy főtitkárt és egy kincstárnokot, valamint egy titkárhelyettest és egy kincstámokhelyettest választ. A vezetőséghez tartozik még minden tagállamból egy tag, kivéve Franciaországot, Nagy-Britanniát és Németországot, amelyek két-két tagot adnak a vezetőségbe. Az intézetet a tanács elnöke képviseli. A tanács fegyelmi tanácsot választ, és bizonyos feladatok elvégzéséhez bizottságokat hoz létre. Az intézet tagjainak általános közgyűlését a tanács hívja egybe. Az intézet adja ki az epi-info című folyóiratot, amely negyedévenként jelenik meg. Az európai ügyvivői vizsga alapszabályait az Igazgatótanács által utoljára 1993. december 9-én elfogadott „Előírások a hivatásos képviselők európai vizsgájáról” (Vorschriften über die europäische Eignungsprüfung für zugelassene Vertreter, VEP) című kiadvány tartalmazza. Ezeknek az előírásoknak az alapján a vizsgabizottság vizsgaszabályzatot adott ki, amely az alábbiakat tartalmazza:- Végrehajtási rendelkezések az európai ügyvivői vizsga előírásairól,- Utasítások az európai ügyvivői vizsgához szükséges szakképzettség elfogadásához,- Utasítások a pályázók számára a vizsga lebonyolításához,- Utasítások a pályázók számára munkáik elvégzéséhez és- Utasítások az európai ügyvivői vizsgát felügyelő személyek számára. A vizsgát kilenc tagból álló vizsgabizottság folytatja le, amely egy elnökből, továbbá az intézet és az ESZH négynégy tagjából áll. Az elnököt az ESZH elnöke az intézet tanácsának meghallgatása után nevezi ki. A bizottság tagjainak nevét az ESZH hivatalos lapjában közzéteszik. A vizsgabizottság a vizsgák lebonyolításához albizottságokat hoz létre, amelyek számajelenleg három. Az ESZH a vizsgabizottság és az albizottságok számára vizsgatitkárságot bocsát rendelkezésre. Az európai vizsgaelőírások (VEP) 10. szakaszának (1) bekezdése szerint a vizsgára bocsátás előfeltétele a természettudományi vagy mémöktudományi főiskolai diploma vagy az ezzel egyenértékű ismeretek bizonyítása. A vizsgatitkárság mindkét változattal kapcsolatban felállította a megfelelő tanulmányi intézetek jegyzékét, és kérdésre felvilágosítást ad arról, hogy egy meghatározott diploma az A vagy a B jegyzéknek felel-e meg. Az A jegyzékben a szerződő államok olyan főiskolái vannak felsorolva, amelyek kielégítik a természettudományi vagy mémöktudományi főiskolai diploma követelményeit. A jelölteknek ebben az esetben három év gyakorlattal kell rendelkezniük a szabadalmi jog területén. A B jegyzékben a vizsgatitkárság az azonos értékű ismeretek bizonyításához a szerződő államoknak azokat a tanintézményeit állította össze, amelyek diplomái ennek a követelménynek akkor felelnek meg, ha ajelöltek az A jegyzék esetében szükséges hároméves gyakorlati időn túl még további három év gyakorlattal rendelkeznek a szabadalmi jog területén. Ha egy jelölt nem felel meg az A vagy a B jegyzék kapcsán állított követelményeknek, egyenértékű ismereteket akkor is elismerhetnek, ha ajelölt bizonyítani tudja, hogy tíz évig folytatott idevágó hivatásos tevékenységet. A G 3/89 (OJ 1991,257) sz. döntés szerint a szabadalmi jog területén végzett hároméves tevékenységgel egyenértékű ismereteket azzal is lehet bizonyítani, hogy a jelölt egy másik területen, például a kutatás területén végzett hároméves tevékenységet. A vizsgára bocsátás fentebb említett kiegészítő feltétele az európai szabadalmi bejelentésekkel és szabadalmakkal kapcsolatban végzett hároméves gyakorlati tevékenység, például egy európai hivatásos képviselő mellett vagy egy szerződő állam területén működő üzem szabadalmi osztá
