Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 4. szám - Könyv- és folyóiratszemle

Könyv- és folyóiratszemle 59 nem számszerűsíthető tényezőket is, amelyek a technoló­giatranszfer sikeréhez vezetnek. Ehhez igen széles körű kikérdezést végzett a cégalapítók körében is. Shane e művében, a tudományos igényességnek és elvá­rásoknak megfelelően, bőségesen fordul adatokért, tényé­kért, megerősítésért a szakirodalomhoz is. Az általános gyakorlat szerint bizonyos állításokat, közléseket itt inkább csak röviden jelez, és hivatkozásban adja meg, hol található azok alaposabb kifejtése. Bevezetőül maga is bemutatja, mi adja az egyetemi spin-off cégek gazdasági jelentőségét, majd áttekinti az egyetemek spin-off képzési tevékenységének történetét. Ezt követően a gyakorlati tanulságokat illetően élesbe for­dul mondanivalója. Elemzi, hogy a különböző egyetemek esetében milyen változatosságot mutat azok hajlandósága arra, hogy spin-off cégeket hozzanak létre, és keresi az egyetemek ebbéli viselkedésének a magyarázatát, mozga­tórugóit. Négy fő tényezőt emel ki, amelyek együttesen alapvetően befolyásolják az egyetemek spin-off képzési aktivitását. Az első az egyetemek és azok intézményi és tár­sadalmi környezete. Vázolja, hogy egy adott földrajzi elhe­lyezkedésnél a spin-off tevékenység alakulásában megha­tározó szerepet játszik, hogy mennyire lehet ott a fejlesztés korai stádiumában külső finanszírozási tőkéhez jutni, hogy kik birtokolják az iparjogvédelmi jogokat, mennyire merev az akadémiai munkaerőpiac, és milyen a környék iparának összetétele. A második magának a létrehozott technológiá­nak a természete. Bemutatja, hogy miért csak bizonyos tí­pusú technológiák alkalmasak arra, hogy rájuk spin-off cé­get építsenek. A harmadik tényezőt maguk az iparágak je­lentik, amelyekben a spin-off cégek működnek: mely ipar­ágakban általánosabb, és melyekben kevésbé gyakori a spin-off cégek létesülése. Itt elemzi azt is, hogy milyen iparági jellemzőkből következhet, hogy esetenként a spin­­off cégek hatékonyabbak az egyetemi technológiák hasz­nosításba vitelében, mint a már megállapodott cégek. A ne­gyedik pedig az emberi tényező. Tárgyalja az egyetemi fel­találók szerepének jelentőségét, továbbá a spin-off létreho­zását vezető vállalkozók három alaptípusát. Ezek: a techno­lógia feltalálója, a külső vállalkozó, aki az egyetemtől licencet vesz, és a befektető, aki összehozza a feltalálókat és a vállalkozókat, hogy új céget hozzanak létre. A követke­zőkben pedig összeveti e háromféle spin-off típus sajátos­ságait. Shane áttekinti a spin-off cégek létrehozásának folyama­tát. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az innovációs fej­lesztési folyamatra, amely révén az egyetemen létrehozott technológiából termékeket és/vagy szolgáltatásokat hoz­nak létre, továbbá megvalósul ezek piacra vitele. Amióta csak az innováció nemzetgazdasági jelentősége felé fordult a közfigyelem, az egyik legfontosabb kérdés­kört a szükséges finanszírozás biztosítása és annak problé­mái jelentik. Jól tudjuk, hogy a technológia alapú vállalko­zások - s nagyrészt közéjük tartoznak az egyetemi spin-off cégek is — létrehozásának és felfuttatásának is az egyik leg­főbb nehézségét a nélkülözhetetlen külső finanszírozás megszerzése jelenti. Shane fontos és tanulságos megállapí­tások sorát közli itt minderre vonatkozóan. A szerző megkísérli azonosítani azokat a tényezőket, amelyek jelentős mértékben meghatározzák egy-egy spin­off cég teljesítőképességét, és ezzel végső soron azok sike­rességét vagy éppen sikertelenségét. Közöttük kiemelkedő­en fontos a cégalapítók emberi tőkéje, az új cég pénzügyi erőforrásai, annak stratégiája, valamint erőfeszítései, hogy megfeleljen a megcélzott vevőkör elvárásainak, az új tech­nológia, és nem utolsó sorban a támogatás, amelyet az egyetem nyújt spin-off cégének. Az utolsó gondolatmenet arra vonatkozóan kínál figye­lemre méltó megfontolásokat és tanulságokat, hogy milyen problémákat idéz elő a spin-off cégek létrejötte és működé­se, különös tekintettel a hagyományos modell szerint mű­ködő egyetemeknél a velük keletkező feszültségekre. Ide tartozik az is, hogy az egyetemek számára kockázatosabb­nak és bonyolultabbnak mutatkozhat technológiáik spin­­off cégek útján történő értékesítése, mint azok egyszerű eladása nagyobb cégek számára - már ha találnak ilyen vevőt. Dr. Osman Péter * * * Elsők könyve. Találmányok, felfedezések, rekordok törté­nete. Ven tus Libro Kiadó, 2005; ISBN 963-9546-40-2 Nagyon hasznosak az ilyen könyvek. Teljes joggal nevez­hetnénk az emberi haladás könyvének, az úttörők könyvé­nek, válogatott képeknek a civilizáció fejlődése és a világ birtokba vétele krónikáiból, és a tartalmának nagy hányada szerint szintúgy mondhatjuk színes válogatásnak a legkü­lönfélébb, kisebb és nagyobb innovációk krónikájából. Bár valójában nagyon érdekes, az itt olvashatókhoz is kapcsoló kérdés, hogy vajon milyen alapon, milyen kritériumok sze­rint tekintsünk egy-egy innovációt kisebbnek vagy na­gyobbnak, és egyáltalán milyen előrelépés érdemli meg, hogy újításnak nevezzük. Az itt felvonultatott példák sora bőségesen ad okot és kiindulást ahhoz, hogy ezen elgondol­kodjunk. Kissé előreszaladva, emeljünk ehhez ide néhá­nyat közülük. Az egyik a burgonyaszirom mint termék szü­letésének története. Ez önmagában nyilvánvalóan nem len­ne több konyhaművészeti érdekességnél, és ha ennél meg­áll, aligha tekintenénk innovációnak. Helytállónak ígérke­zik azonban a feltevés, hogy később innen indult el egy tel­jesen új, ma is folyamatosan bővülő és nagyon sikeres ter­mékcsalád fejlesztése. Hasonlóan felívelő gazdasági pályát indított el a gabonapehely mint termék feltalálása is, amely­ről szintén olvashatunk. A szénsavas üdítőitalok eredetéről olvasva pedig aligha kell bizonygatni, hogy milyen hatal­mas gazdasági erőre tett szert napjainkra az üdítőital-ága­zat, amely ebből a kezdetben nem túl jelentősnek tűnő újí­tásból nőtt ki. Tudjuk, a legnagyobb üdítőital-vállalatcso­portok ma már a világ leghatalmasabb cégei közé tartoznak. A ruházkodás terén viszont minden bizonnyal igen hamar világossá vált, milyen fontos előrelépést hozott és gazdasá­gilag is milyen jelentős termékcsalád létrejöttét alapozta meg az önálló ruhadarabként hordható melltartó megalko­tása. Tekinthetjük ezt az elegáns albumot és a benne felsora­koztatott vonzóan színes, sokrétű összeállítást tisztelet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom