Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
A nyilvánosság, a hatóságok tájékoztatása és a képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban 41 Az (1) bekezdés első mondata alapvetően előírja az ESZE rendelkezéseinek és a nemzeti jognak a figyelembevételét. Az (1) bekezdés második mondata szerint az iratok megtekintésére nem vonatkoznak a 128. szakaszban foglalt korlátozások, ha az ESZH az iratok megtekintését bíróság, ügyészség vagy központi iparjogvédelmi hatóság számára teszi lehetővé. A (2) bekezdés szerint az ESZH jogsegély iránti kérelmére a szerződő államok bíróságai vagy egyéb hatóságai saját hatáskörük keretei között az ESZE számára vizsgálatokat folytatnak vagy egyéb jogi intézkedéseket foganatosítanak. A legfontosabb jogsegély a bizonyításfelvétel. Az ESZH és a szerződő államok központi iparjogvédelmi hatóságai közötti kapcsolatot jelentősen egyszerűsíti a 97. szabály, amely előírja, hogy az egyezmény alkalmazásából adódó közlések során ezek a szervek közvetlenül lépjenek egymással kapcsolatba. Ennek az elvnek az alapján az ESZH és a bíróságok, valamint a szerződő államok egyéb hatóságai a központi iparjogvédelmi hatóságok közvetítésével érintkezhetnek egymással. A 97. szabály (2) bekezdése szerint a közlések díjmentesek, és a közlések folytán keletkező költségeket az a hatóság viseli, amely a közléseket tette. A 98. szabály szerint az európai szabadalmi bejelentés vagy szabadalom irataiba való betekintést az ESZH biztosítja a szerződő államok bíróságai vagy hatóságai számára; ilyenkor nem kell alkalmazni az iratbetekintésre vonatkozó 94. szabályt. A 99. szabály részletes előírásokat tartalmaz olyan jogsegélykérelmek esetére, amelyeket az ESZH a nemzeti bíróságoknak vagy egyéb hatóságoknak küld. E szabály (6) bekezdése szerint az ESZH kérésére az illetékes bíróság vagy hatóság megengedi a hivatal érintett szervezeti egysége tagjainak jelenlétét a vizsgálatok során, és lehetővé teszi számukra, hogy a meghallgatott személyekhez a bíróságon vagy a hatóságon keresztül vagy közvetlenül kérdéseket intézzenek. A kiadványok cseréjére vonatkozó 132. szakaszszövege a következő: „(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre ingyenesen megküldik egymásnak - saját felhasználásra - kiadványaik egy vagy több példányát. (2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet. ” Ez a szakasz lehetővé teszi az ESZH és a szerződő államok központi iparjogvédelmi hatóságai közötti ingyenes kiadványcserét. Kiadvány alatt az ESZH közlönyét és hivatalos lapját, valamint a közrebocsátott európai szabadalmi bejelentéseket és a megadott európai szabadalmakat, továbbá nyomtatványokat és korszerű közlési úton közreadott kiadványokat, például CD-ROM-okat is kell érteni. Ez a szolgáltatás kizárólag az ESZH, illetve az iparjogvédelmi hatóságok saját céljaira szolgál és költségmentes. A (2) bekezdés felhatalmazza az ESZH-t, hogy a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat kössön. Az ilyen megállapodások megkötésére a 10. szakasz szerint az ESZH elnöke jogosult. A képviselet általános elveire vonatkozó 133. szakasz szövege a következő: „(1) A (2) bekezdés rendelkezéseiben meghatározott kivételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hivatásos képviselőt bízzon meg. (2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye nem valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi bejelentés benyújtását kivéve — hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni, és e képviselő útján köteles eljárni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megállapíthat. (3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben szabályozotteljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségszerűen hivatásos képviselő, azonban a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti meghatalmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendelkezhet arról, hogy az ilyen jogi személyalkalmazottja képviselhet-e - és milyen feltételekkel - más, a Szerződő Államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll. (4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően. ” Az ESZH előtti képviseletre érvényes az az alapelv, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet szerződő államaiban lakó személyek az ESZH előtt maguk járhatnak el (jog a saját képviseletre), de természetesen képviseltethetik is magukat. Az olyan képviselt bejelentő, aki nincs kötelezve képviselő igénybevételére, az ESZH-val szemben joghatályosan maga is eljárhat. A szerződő államok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek eljárhatnak alkalmazottaik útján is, akiknek nem kell hivatásos képviselőknek lenniük, de meghatalmazással kell rendelkezniük; az ilyen felek ESZH előtti képviseletéhez azonban - miként ezt a VI A-IX, 1.2. pontja kimondja - hivatásos képviselőre van szükség. Csak a szerződő államokon kívüli lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyeknek kell az ESZH előtti eljárásban az ESZH előtt jóváhagyott képviselő útján eljárniuk; európai szabadalmi bejelentést azonban saját maguk is benyújthatnak. A szerződő államokban lakó ügyvédek annyiban jogosultak képviseletre, amennyiben van ilyen jogosultságuk saját országuk nemzeti szabadalmi hivatala előtt. A képviseletre vonatkozó részletek a 133., a 134., a 144. és a 163. szakaszban, valamint a 90. szabály (1) bekezdésének a) és c) pontjában, továbbá a 100-102. és a 106. szabályban vannak rögzítve. A gyakorlat további részleteit ismerteti a VI A-III, 2. pontja és A-IX, 1. pontja. Az (1) bekezdés az ESZH előtti eljárásra a szerződő államokban a nemzeti szabadalmazási eljárással kapcsolatban általánosan érvényes alapelvet rögzíti, amely szerint az ESZH előtt nincs képviseleti kényszer. Ez az alapelv azonban csak bizonyos korlátozásokkal érvényes, amire ez a bekezdés kimondottan utal is.
