Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 4. szám - Tanulmányok. Kulcsár Eszter: A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása – II. rész
A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása II. rész 5 A követő jogra irányadó, a szerzői jogokra általánosan elismerttel azonos védelmi idő megerősíti, hogy a közösségi harmonizáció során a követő jogot a szerzői jogi szabályozás szerves részének tekintették. 2.1.1. Követőjogdíj-köteles átruházások Műkereskedő közreműködésével lebonyolított ügyletek Az irányelv 1. cikkének 1. pontja szerint csak a szerző általi első átruházást követő ügyletek esnek a díjfizetési kötelezettség hatálya alá. Az 1. cikk 2. pontja határozza meg, hogy a származékos átruházások közül az eladói, vevői vagy közvetítői pozícióban fellépő műkereskedő közreműködésével lebonyolított újraeladások relevánsak a követő jog szempontjából.8 Az irányelvi szabály példálózó felsorolásában műkereskedőnek tekinti az aukciósházakat és a galériákat, ennél több támpontot azonban nem nyújt a műkereskedő fogalmának értelmezéséhez.9 Kivételek Az irányelv egyes átruházásokat kivesz a díjfizetési kötelezettség hatálya alól. így a (18) preambulumbekezdésnek megfelelően a magánszemélyek között, ilyen minőségükben, műkereskedők részvétele nélkül lebonyolított tranzakciók után nem jár a jogdíj. E kivétel értelemszerűen következik az 1. cikk 2. pontjában foglaltakból, ezért nincs szükség az irányelv rendelkező részében való kifejezett rögzítésére. A fenti preambulumbekezdés szerint a magánszemély által, jövedelemszerzési célzat nélkül működő, nyilvános múzeumokjavára végrehajtott eladásokra ugyancsak kiterjed e kivételszabály. Tekintettel arra, hogy - ha egyáltalán létezik ilyen múzeumtípus - ezen átruházások jogszerűségének bizonyítása és ellenőrzése a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet, az irányelv egyes nemzeti jogokba való átültetése során ajánlatos külön figyelmet szentelni a kivételek e csoportjának.10 A kivételek másik köréhez az irányelv 1. cikkének 3. pontjában foglalt opcionális szabály azokat az újraeladásokat sorolja, amelyek során az eladó a műalkotást az annak megszerzésétől számított három éven belül továbbadja. További feltételül szabja az irányelv, hogy az eladó közvetlenül a szerzőtől szerezze meg a műpéldányt, a továbbeladási ár pedig ne haladja meg a 10 000 eurót. A (18) preambulumbekezdés egyértelművé teszi, hogy az ilyen típusú ügyletekben eladóként valamely galériának kell szerepelnie. E sajátos kivételi kör szabályozásának hátterében az áll, hogy léteznek gyakran még ismeretlen művészeket támogató galériák, amelyek a nemes cél szolgálata mellett g A francia, az olasz, a német, a luxemburgi, a görög, a spanyol, a finn, a svéd és a dán jog mind a nyilvános árveréseket, mind az egyéb, műkereskedő közreműködésével lebonyolított ügyleteket a követő jog hatálya alá sorolja. Belgiumban kizárólag a nyilvános árverésekre terjed ki a díjfizetési kötelezettség, míg a portugál szerzői jogi törvény szerint a tranzakcióban nem kell műkereskedőnek részt vennie ahhoz, hogy a jogügylet díjköteles legyen. KonradSchmidt-Werthem: i. m., p. 36. Vitatható Duchemin azon megállapítása, hogy az irányelv „pontos meghatározást” ad a műkereskedő fogalmára. Vladimir Duchemin: i. m., p. 41. 10 K Vladimir Duchemin: i. m., p. 43. egyúttal kockázatot is vállalnak a művész felkarolásakor. Sajátos érdekközösség áll fenn ilyenkor a művész és a galéria között. A művész támogatására időt, energiát és pénzt fordító galéria számára e rendelkezés bevezetése esetén nem jelenthet gondot megvásárolni a művet, hiszen nem kell számolnia díjfizetési kötelezettséggel, ha a későbbiekben - három éven belül - túl akar adni rajta.11 Bár az irányelv nem szól róla, mégis indokoltnak tűnik, hogy azok a tagállamok, amelyek e kivétel bevezetése mellett döntenek, előírják jogukban a galériák számára megfelelő bizonyítékok beszerzését arra vonatkozóan, hogy a vétel kielégíti az irányelvben megszabott feltételeket, különös tekintettel a szerzőtől való közvetlen szerzés igazolására (ilyen lehet egy dátummal és a szerző aláírásával ellátott nyilatkozat).12 2.1.2. Követőjogdíj-köteles m űalko tások Elöljáróban le kell szögezni, hogy a követő jog a műhordozóban megtestesülő szellemi alkotásra vonatkozik, amely megkülönböztetendő a mű anyagi hordozójától. Minthogy azonban a szellemi alkotás elválaszthatatlanul összekapcsolódik az őt hordozó műpéldánnyal, a követő jogdíj pedig az eredeti műpéldány első eladását követő további értékesítések után jár, célszerűnek tűnik figyelmünket közvetlenül az eredeti műpéldány fogalmára irányítani.13 Hangsúlyozni kell, hogy a követő jog esetében irányadó eredetiségfogalom nem azonos a szerzői jog által a művel szemben megkívánt egyéni, eredeti jelleg követelményével. A Bizottság első, 1996-os irányelvjavaslatában még a vizuális művészet plasztikusan kifejezett alkotásai szerepeltek mint díjfizetési kötelezettség alá eső művek. Az Európai Parlament 1997-ben azonban e megfogalmazás helyett a „megszemlélés céljából készített művek” kifejezés alkalmazására tett javaslatot. A Bizottság végül 1998-ban módosított javaslatában a „vizuális művészet síkban vagy plasztikusan kifejezett alkotásai” bevett terminológiája mellett döntött, amelyet 2000-ben, közös álláspontjában a Tanács is támogatott. A követő joggal érintett művek tehát az irányelv 2. cikke alapján összefoglaló néven a műalkotások azzal a feltétellel, hogy eredetinek minősülnek. Mindamellett valóban megszemlélés céljából készített, „látnivaló” alkotásokról van szó: ekként a követő jog az egyetlen, szerzők javára elismert jogosultság, amely a tárgyiasult műhöz kötődik, a hordozóhoz, amelyben a védelem alatt álló mű megtestesül, és amely csereterméke egy speciális piacnak, a műkincspiacnak.14 Minthogy a műalkotás fogalma egyszerre komplex, ha a művészi kifejezési módszerek, technikák sokszínűségére gondolunk, és nehezen körvonalazható is egyben országonként és kultúránként változó jellege miatt, az irányelv (21) preambulumbekezdésében kimondott célja a műalkotások kategóriáinak egységesítése, tekintettel a közösségi gyakorlatra és a szakmai szokásokra.15 Az, hogy mennyi11 Vladimir Duchemin: i. m., p. 44-45. Vladimir Duchemin: i. m., p. 45. l4 Konrad Schmidt-Werthem: i. m., p. 28. Vladimir Duchemin: i. m., p. 49. Vladimir Duchemin: i. m., p. 49.
