Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
96 Dr. Palágyi Tivadar 27. Németország A biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó, 98/44/EC európai irányelvet 2005. február 28-i hatállyal beiktatták a német szabadalmi törvénybe. Ennek megfelelően a módosított törvény 1. szakaszának (2) bekezdése első ízben írja elő, hogy a biológiai anyagra vonatkozó találmányok is szabadalmazhatok, és kimondja, hogy a természetes környezetéből elkülönített vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is oltalmazható, ha a természetben már hozzáférhető volt. A módosított törvény azt is kimondja, hogy nem szabadalmazható az emberi test létrejöttének és fejlődésének egyes szakaszaiban. Nem oltalmazható továbbá az emberi test komponenseinek - ideértve egy gén részleges vagy teljes szekvenciáját - a felfedezése sem. Ugyanakkor azonban a törvény azt is leszögezi, hogy az emberi testből elkülönített elemek, így egy gén szekvenciája vagy részleges szekvenciája szabadalmazható találmányt képezhet. A módosított törvény felsorolja, hogy a szabadalmazásból ki vannak zárva a következő eljárások: emberi lények klónozása, emberi lények csíravonala genetikai azonosságának módosítása, valamint emberi embriók alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célokra. A törvény szerint nem engedélyezhető oltalom növény- és állatfajtákra. A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmányok azonban szabadalmazhatok, ha a műszaki megvalósíthatóság nem korlátozódik egy sajátos növény- vagy állatfajtára. A módosított törvény 9c) szakasza bevezeti a farmerek privilégiumát. Ennek megfelelően egy farmer mezőgazdasági célokra vagy saját farmján továbbtermesztés vagy -tenyésztés céljára használhat biotechnológiai tárgyú szabadalmak tárgyát képező növényi vagy állati szaporítóanyagot vagy mezőgazdasági tenyészállatokat. A szabadalmi törvény módosításával egyidejűleg a használatiminta-törvényt is módosították. Ennek értelmében a biotechnológiai találmányok ki vannak zárva a használatiminta-oltalomból. 28. Pakisztán Pakisztánban 2005. január 1 -jén módosított szabadalmi törvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi a gyógyászati és mezőgazdasági termékek oltalmát. 29. Románia Románia kormánya 2005. január 28-án letétbe helyezte a Szabadalomjogi Szerződéshez (Patent Law Treaty, PLT) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően a szerződés Romániára nézve 2005. április 28-án lépett hatályba. 30. Sao Tómé és Principe 2005 januárjában ezen a szigeten új törvény lépett hatályba, amely lehetővé teszi szabadalmak, védjegyek és ipari minták lajstromozását. 31. Szabadalomjogi Szerződés A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) vezérigazgatója bejelentette, hogy hatályba lépett a Szabadalomjogi Szerződés 2005. április 28-án, vagyis három hónappal azt követően, hogy tizedik államként Románia 2005. január 28-án letétbe helyezte a szerződéshez való csatlakozás okmányát. A szerződést mostanáig a következő sorrendben az alábbi tíz állam ratifikálta: Moldova, Kirgizisztán, Szlovénia, Szlovákia, Nigéria, Ukrajna, Észtország, Dánia, Horvátország és Románia. 32. Szerbia és Montenegró A módosított védjegytörvény 2005. január 1 -jén lépett hatályba. Ennek legfontosabb pontjait, amelyek közül egyesek a régi törvény egyértelműbbé tételét szolgálják, az alábbiakban közöljük. Bevezették a tanúsító védjegyeket, amelyek a kollektív védjegyek változataként vannak leírva. A törvényes feltételeket nem a bejelentés napján, hanem a védjegy engedélyezésekor kell kielégíteni. A védjegy egyes részeiről le lehet mondani. Egy védjegybejelentést vagy -lajstromozást meg lehet osztani. Egy társaság neve nem bitorol egy védjegyet, ha a nevet jóhiszeműen szerezték és használták a védjegybejelentés napja előtt. A jóhírű védjegyeket lajstromoztatni kell ahhoz, hogy azok oltalmat biztosítsanak. Egy védjegy akkor minősül jóhírűnek, ha komoly hírneve van, és a köz érintett tagjai ismerik. Ha egy védjegy korábbi tulajdonosa öt éven keresztül tűr egy lajstromozást, ez belenyugvásnak számít. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a közismert védjegyekre. Egy törlési eljárásban a korábbi jog tulajdonosa vagy annak jogutóda köteles bizonyítani, hogy védjegye használatban áll. A használat hiánya miatti törlés az utolsó használat időpontjában lép hatályba, nem pedig a döntés napján. A használatnak valódi használatnak kell lennie. Ha egy védjegyet rosszhiszeműen lajstromoztattak, a jogos tulajdonos kérheti, hogy a védjegyet az ő nevére ruházzák át. Ha egy védjegy egy közismert védjegyet bitorol, átruházható a közismert védjegy tulajdonosának nevére. 33. Szlovénia 2004. november 18-ig a Szlovén Szabadalmi Hivatal nem kívánta európai szabadalmak kapcsán a 3. évdíj megfizetését, és a vonatkozó rendelet erre nézve nem is tartalmazott előírást. Annak következtében, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egyes bejelentésekre gyorsabban ad szabadalmat, a Szlovén Szabadalmi Hivatal a bejelentés napjától számított három évnél rövidebb időn belül is kezdett kapni megadott európai szabadalmak megerősítésére vonatkozó kérelmeket. Ilyen esetben az előírt illetéket a
