Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 91 A DNS-chip kifejezést széles körben használják különböző területeken, így például különböző rendellenességek, rák, cukorbaj és magas vérnyomás génjeinek kutatásában és elemzésében, valamint vírusok és csírák gyors kimutatására. így ha egy ilyen védjegyet kiválasztott áruk, például tudományos orvosi készülékek, elemző vegyszerek, vegyiiletek és kémiai eszközök vonatkozásában lajstromoznak, ez a fogyasztókat megtévesztheti az áruk minősége és forrása tekintetében. A koreai szabadalmi törvény 7(1 )(xi) szakasza tiltja az olyan védjegyek lajstromozását, amelyek valószínűleg félrevezetik vagy megtévesztik a fogyasztókat az áruk minősége vonatkozásában. A DNS-chip kifejezés bizonyos áruk eredetét, minőségét, hatékonyságát vagy használatát jelzi, és ha olyan árukkal - így például toliakkal, katalógusokkal - kapcsolatban használják, amelyeknek nincs közük a DNS-chipekhez, az általános fogyasztók azt hihetik, hogy ezek az áruk összefüggésben állnak a chipekkel. Ezért az áruk minősége vonatkozásában fennáll a megtévesztés valószínűsége. A fenti okok miatt a bíróság elutasította a GENECHIP védjegy lajstromozását. 8. Egyiptom Egyiptom 2005. március 18-án letétbe helyezte az áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz való csatlakozás okmányát. Ennnek megfelelően az egyezmény Egyiptomra nézve 2005. június 19-én lépett hatályba. 9. Európai Bíróság Az elsőfokú Európai Bíróság (European Court of First Instance, CFI) helyt adott az Európai Védjegyhivatal (Office for Harmonisation in the Internal Market, OHIM) egy olyan döntése ellen benyújtott fellebbezésnek, amely elutasította a csomagolásra, tárolásra vagy szállításra vonatkozó különböző áruk és szolgáltatások kapcsán az EUROPREMIUM védjegy lajstromozását. Az OHIM az elutasítást az alábbi két okra alapozta:- a lajstromoztatni kívánt jel nem elégítette ki a közösségi védj egy szabály ozás 7( 1 )(b) szakaszában foglalt előírást, mert nem rendelkezett megkülönböztető (disztinktív) jelleggel; és- a l(\)(c) szakasz szerint leíró (deszkriptív) jellegű volt. A Fellebbezési Tanács helybenhagyta az elő vizsgálónak a védjegy lajstromozását az utóbbi szakaszra alapozva elutasító álláspontját, és ez volt az egyetlen ok, amelyet a CFI vizsgált. A CFI megállapította, hogy a Fellebbezési Tanács nem terjesztette ki elemzését azokra az árukra és szolgáltatásokra, amelyekre a védjegyet lajstromoztatni kívánták. A védjegy a köz gondolkodásában nem idézett elő közvetlen kapcsolatot a kérdéses árukkal és szolgáltatásokkal ahhoz, hogy a védjegyet deszkriptívnek lehessen minősíteni. A CFI megállapítása szerint a Fellebbezési Tanács nem bizonyította, hogy a védjegy közvetlenül utal a kérdéses árukra vagy szolgáltatásokra. Az „EURO” kifejezés kapcsán nem nyert bizonyítást, hogy az eredet a védjegy által védett áruk és szolgáltatások lényeges vonása lett volna. A CFI szerint például a csomagolás méretei és tartóssága minősíthetők lényeges tulajdonságnak. A „PREMÍUM” kifejezés kapcsán a CFI a Dart Industries v. OHIM ügyben az UltraPlus védjegy kapcsán hozott saját korábbi döntésére hivatkozott, amelyben megállapította, hogy ha egy tulajdonos közvetve és elvont módon magasztalja a védjeggyel ellátott áruit anélkül, hogy közvetlenül tájékoztatná a fogyasztót az áruk sajátos tulajdonságairól, ez felidézés, nem pedig megjelölés a 7(1 )(c) szakasz szempontjából. Ezért az „EURO” és a „PREMIUM” szavak nem deszkriptívek, és így nem kell figyelembe venni azt az OHIM-érvelést, hogy nincs észrevehető különbség az egyes kifejezések és az egyesített EUROPREMIUM kifejezés között. A történetnek itt még nincs vége. A CFI-től nem kérték, hogy foglalkozzon az elővizsgálónak a l(\)(b) szakaszra alapozott kifogásával, és ezzel a kérdéssel még foglalkozhat a Fellebbezési Tanács. Emellett az OHIM véleménye szerint a CFI-döntésnek a l(\)(c) szakaszra vonatkozó része ellentétes mind e bíróság saját gyakorlatával, mind az Európai Bíróság (European Court of Justice) korábbi eseti döntéseivel. 10. Európai Szabadalmi Egyezmény 2005. április 1-jével megváltozott az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 51(4) szabályának szövege, amely a megadási és kinyomtatási díj befizetésére és az igénypontoknak az eljárás nyelvétől eltérő két másik hivatalos nyelvre való fordításának benyújtására 2-4 hónap határidőt adott, amelyet további két hónappal meg lehetett hosszabbítani. A módosított szabályozás törölte a két hónappal való hosszabbítás lehetőségét. Ennek megfelelően az 51 (4) szabály szerinti közlésben kitűzött határidő legfeljebb négy hónap lehet. Minthogy azonban ezt a határidőt az Európai Szabadalmi Hivatal tűzi ki, az ESZE 121(1) szakasza szerint az eljárás folytatását lehet kérni megfelelő díj befizetése mellett. Az ESZE módosított 54. szabálya szerint azon bejelentések esetében, amelyekre vonatkozólag az 51(4) szabály szerinti értesítést 2005. április 1. után adja ki a hivatal, a szabadalmasok csak abban az esetben kapnak automatikusan (a szabadalmasok számának megfelelő) okiratot hozzácsatolt leírással együtt illetékmentesen, ha ezt az 51 (4) szabály szerinti értesítésben kitűzött határidőn belül kérik. E határidő elmulasztása esetén a szabadalmasok csak az okiratot kapják kézhez leírás nélkül, és csak a megfelelő illeték befizetése mellett van lehetőségük leírást is tartalmazó okirat beszerzésére. 11. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) a bővített európai kutatási jelentés (Extended European Search Report, EESR) illetékét 690 EUR-ról 960 EUR-ra növelte, viszont ugyanakkor 1430 EUR-ról 1280 EUR-ra csökkentette a vizsgálati illetéket. Ezek a változások azokra az európai szabadalmi bejelentésekre vonatkoznak - ideértve a nemzetközi bejelentésből inditott ügyeket is -, amelyek bejelentési napja 2005. június 30-nál későbbi.
