Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dobreffné Tömösi Erika: Csomagolástechnológiai tárgyú találmányok feltárásáról – az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán
Csomagolástechnológiai tárgyú találmányok feltárásáról az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán 51 lássál szemben, ahol a nyílás mérete és alakja olyan kialakítású, hogy megakadályozza, hogy a vegyszer a vízzel való érintkezés előtt kifolyjon, de a rajta keresztül az üreges testbe belépő víz a vegyszer adagolását elősegítse. A szabadalom megadása ellen felszólalás érkezett, melyben a felszólaló kifogásolta a feltalálói tevékenység hiányát és a megoldás nem megfelelő feltárását. A felszólalási eljárás során a Felszólalási Osztály elutasította kérelmet, és 15 dokumentumot jelölt meg, melyek alapján a szabadalom fenntartása mellett határozott. A felszólaló fellebbezést nyújtott be a Felszólalási Osztály döntése ellen, kifogásolta a találmány kielégítő feltárását, valamint újabb dokumentum benyújtásával vitatta a feltalálói tevékenységet is. A felszólaló indoklásában a találmány elégtelen feltárását illetően azt állította, hogy a leírásból nem derül ki, miként kellene meghatározni a töltőnyílással szemben kialakított lyukak méretét ahhoz, hogy a mosószer-adagoló kielégítően működjék. Egyetértett azzal, hogy szakembernek tudnia kell, hogy a folyadék nem azonnal folyik ki a nyílásból, ha folyékony mosószert használnak. Ennek oka az adott mosószer viszkozitásától függő felületi feszültség, valamint a lyuk hossza és átmérője. Szerinte azonban ez esetben a nyílásokat a folyadék „eltömné”, ugyanakkor az 1. igénypontban az áll, hogy a nyílás „szabad”. A felszólaló úgy véli, a szabadalom szerinti ki tanítás alapján szakember nem tudja megvalósítani a találmányt. A szabadalmas a fenti feltételezésre azt a választ adta, hogy a szakember, miután elfogadta a szabadalmi leírásban feltárt találmány elvét, a nyílások megfelelő méretét kísérletezés útján könnyen meghatározhatja. Minthogy az 1. igénypont egy eszközre vonatkozik, a nyílás folyékony mosószerrel való eltömődése nem játszik szerepet, mert az egy eljárási jellemző lenne, amire oltalmi igénye nem terjed ki. A Tanács a fellebbezők kérelmét elutasította, és a szabadalom teljes terjedelemben való fenntartása mellett határozott. A döntés indoklása A Tanács úgy érvelt, hogy az általában használt szilárd mosószervegyületek szemcsés anyagok, amelyek meghatározott szemcseátmérővel rendelkeznek. Ebből meg kell határozni a lyukak hosszát és átmérőjét, mely megfelelő annak megelőzésére, hogy a mosópor az üreges testből kiömöljön még mielőtt a mosógépbe helyeznék. Ellentétben a szilárd mosószerekkel, a folyékony mosószerekre jellemző viszkozitás széles skálán mozog, függ a vegyület összetételétől, az elkészítésükhöz használt oldószerrészektől. Bár a fellebbező is elismerte, hogy a mosógépek fejlesztése területén jártas szakember tisztában van azzal a ténnyel, hogy a folyékony mosószer nem folyik ki az adagolóeszközből, ha a nyílás átmérőjéhez és hosszához viszonyítva a viszkozitása elegendően nagy, mivel a felületi feszültség megvédi attól, hogy kifolyjon. így tehát, az egyes esetekben használt folyékony mosószerhez külön-külön, csak egyszerű kísérletek sorozatával lehet meghatározni a nyílás megfelelő méreteit úgy, hogy a nyílás méreteit változtatgatják. így átlagos szaktudással a lyukak megfelelő mérete meghatározható. A Tanács tehát úgy találta, hogy a találmányt kielégítő mértékben feltárták ahhoz, hogy azt szakember megvalósítsa. Összefoglalás A T 0991/00 számú eset klasszikus példa arra, hogy a találmányt nem lehet csupán a leírás alapján értelmezni. A leírásból nem volt egyértelműen megismerhető a megoldás, szükség volt az ábrákra. A leírás és a rajzok együtt vezetnek a találmány megfelelő értelmezéséhez, ez esetben a kitűzött cél kizárta a megoldás helytelen értelmezését. A T 0688/98 és a T 01138/00 eset támpontot nyújt annak tisztázásához, hogy mi tartozik a szakember tudásához. A szabadalomban feltárt megoldás mindkét esetben csak úgy valósitható meg, ha a szakember a témában szerzett tapasztalataival kiegészíti. Gyártás előtt egyik esetben a lyukak méretét, másik esetben az anyag mennyiségét - a felhasznált anyagok változó fizikai tulajdonságából adódóan - kísérletek sorozatával kell meghatározni. A T 0663/98 eset olyan megoldást mutat be, ahol az újdonság és a feltalálói tevékenység kérdése a feltárás kérdésével fonódik össze. A T 0991/00 és a T 01138/00 jogesetben a feltárás megítélésével kapcsolatban a bővítő értelmű módosítás kérdése is felmerült. A kérdést a szakember szemszögéből vizsgálva kellett megválaszolni, hogy vajon a később beiktatott információ logikailag következik-e a szakember tudásából. A jogesetek alapján látható, hogy az ESZEI már kialakult szemlélettel bír a feltárás értelmezésével kapcsolatban. A találmány feltárásának megítélésében a Műszaki Fellebbezési Tanács által használt logikai módszer szerint a találmány vitatott részletét feladatmegoldáson keresztül kell a szakember szemszögéből megközelíteni. Hazai joggyakorlatunkban — mely még kialakulóban van - célszerűnek tűnik ezt a szemléletet követni. Irodalom A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, a 2002. évi XXXIX. törvénnyel módosított 1995. évi XXXIII. törvény A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója. Magyar Szabadalmi Hivatal, 2001 2002. évi L. törvény az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetéséről 22/2002. (XII. 13.) IM rendelet, az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény Végrehajtási Szabályzata EPO LEGAL adatbázis (http://legal.european-patent-office.org) Huszár Enikő: A találmány tárgyának feltárása szakember szemszögéből. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 106. évf., II. szám, 2001. április, p. 39. Halbauer József: Gyógyszeripari tárgyú találmányok feltártságának megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 107. évf., I. szám, 2002. február, p. 22. Dr. Palágvi Tivadar: Az ipari alkalmazhatóság és a feltárás, valamint a diagnosztikai módszerekre vonatkozó találmányok megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 107. évf., V. szám, 2002. október, p. 4L Szimon Tivadamé: A módosítások lehetősége és a feltárás értelmezése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 104. évf., IV. szám, 1999. augusztus, p. 24.
