Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Dobreffné Tömösi Erika: Csomagolástechnológiai tárgyú találmányok feltárásáról – az Európai Szabadalmi Hivatal előtti jogesetek kapcsán

46 Dobreffné Tömösi Erika A leírás legvégén meg kell jelölni, hogy a találmány tár­gya iparilag milyen módon alkalmazható, ha az a találmány ismertetéséből vagy jellegéből nem következik. Vannak esetek, amikor a találmány olyan biológiai anyag alkalmazásán alapul vagy olyan biológiai anyagra vonatko­zik, amely a köz számára nem hozzáférhető, és az európai be­jelentésben nem tárható fel oly módon, hogy annak alapján szakember azt meg tudja valósítani. Az ilyen esetekre a VSZ 28. szabálya letétbe helyezési kötelezettséget ír elő. A kielégítő feltárás megítélése Azt, hogy a találmányt a szabadalmi bejelentésben kielégítő­en feltárták-e, az engedélyezési eljárás során az érdemi vizs­gálati szakaszban kell vizsgálni az EPC 96. cikk (2) bekezdé­se értelmében. A vizsgálati osztály - amennyiben e követel­ménynek nem felel meg a bejelentés — felhívja a bejelentőt, hogy egy megadott határidőn belül nyilatkozzon a hivatali kifogásokra. A megadott szabadalommal szemben a talál­mány nem kielégítő feltárása esetén jogorvoslati (felszólalá­si és fellebbezési) eljárások indíthatók az EPC 100. és 106. cikke alapján. Az európai szabadalmi bejelentés ellen, ugyancsak a ki­elégítő feltárás hiánya jogalapján, megsemmisítési eljárás is kezdeményezhető az EPC 138. cikk (1) bekezdés (b) pontja értelmében. Az engedélyezés során a feltárás hiányának pótlására be­nyújtott új információkat, adatokat tartalmazó beadvá­nyokkal kapcsolatban felvetődik a módosítás engedélyezé­sének kérdése az EPC 123. cikk (2) bekezdése alapján, illet­ve az elsőbbség igénylésének megalapozottsága, a 87. cikk (1) bekezdése alapján. Az, hogy a találmány kellő mértékű feltárása már a beje­lentés benyújtásakor teljesüljön, a bejelentő felelőssége az ESZH Módszertani útmutatójának (4) C rész II. fejezet 4.10 szakasza szerint. Hiányos feltárás esetén az oltalmi kört korlátozni kell, vagy a bejelentést el kell utasítani, mivel a bejelentés napja után ez a hiányosság már nem orvosolható. Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának ismer­tetéséhez négy jogesetet mutatunk be.- Az első esetben gyógyszer vagy gyógyhatású készít­mény kiszerelésére alkalmas zselatinkapszulázási eljá­rásról van szó, és az eljárás végrehajtásához szükséges berendezésről. — A második eset egy növényi anyag (pl. zöldség vagy gyümölcs) csomagolására szolgáló eljárás. — A harmadik eset tárgya olyan eljárás, amellyel üreget tartal­mazó műanyag tárgyakat készítenek fröccsöntéssel. Ennek az a célja, hogy egységes megjelenésű, nagy teherbírású, de könnyített szerkezetű terméket állítsanak elő. Ez az igény pedig tökéletesen fedi a csomagoló-, szállító- és tárolóedé­nyekkel szemben támasztott követelményeket.- A negyedik eset egy mosószer-adagoló és -adagolási el­járás, amelyet—túl azon, hogy mint jogeset, a Tanács jól felépített és logikus érvelése miatt példaértékűnek ítél­tünk meg - témájában a csomagolástechnológiához egé­szen közelállónak érezzük, minthogy az adagolók, az adagolást segítő eszközök igen sokszor a csomagoló­anyag részét képezik (ilyenek például az adagolókupa­kok, szórófejek, adagolófejek, kiöntők). T 01138/00 eset A vizsgáló osztály az EP 676945 sz. szabadalmi bejelentés­re szabadalmi oltalmat adott. A szabadalom megadását követően érkezett felszólalás eredményeként a Felszólalási Osztály a szabadalmat az el­járás során módosított igénypontok alapján engedélyezte. A felszólalási eljárás során a független 1., 9. és 23. igény­pontok a következők lettek: 1. Zselatinkapszulázási eljárás, amely a következő lépése­ket tartalmazza: a) egy folyamatos első zselatinszalagot és egy folya­matos második zselatinszalagot öntünk; b) engedélyezett élelmiszer-kenőanyagot viszünk fel az első zselatinszalag első oldalára és a második zsela­tinszalag első oldalára; c) engedélyezett élelmiszer-kenőanyagot viszünk fel az első zselatinszalag második oldalára és a második zselatinszalag második oldalára, hogy síkosított első zselatinszalagot és síkosított második zselatinszalagot hozzunk létre; d) egyesítjük a síkosított első zselatinszalagot és a sí­kosított második zselatinszalagot, hogy géltasakokat alakítsunk ki, és töltőanyagot injektálunk a géltasa­­kokba, hogy frissen alakított zselatinkapszulákat hoz­zunk létre, ahol a kapszulák külső oldalát az első és má­sodik zselatinszalag második oldala képezi; e) befejezzük a frissen alakított zselatinkapszulát, hogy kész zselatinkapszulát kapjunk; és fi kondicionáljuk az elkészült zselatinkapszulát, azzal jellemezve, hogy az engedélyezett élelmiszer-ke­nőanyag mennyiségét, amelyet az első és második zse­latinszalag második oldalára felhordtunk, szabályoz­zuk, hogy frissen alakított zselatinkapszulát hozzunk létre, mely 600 mikrogramm/gramm-nál kevesebb en­gedélyezett élelmiszer-kenőanyaggal van bevonva úgy, hogy a frissen alakított zselatinkapszula nem igényel ol­dószeres mosási lépést a kenőanyag eltávolításához, miáltal a zselatinkapszulázási eljárás oldószermentes eljárás. 9. Lágyzselatin-kapszulázó gép, mely tartalmaz:- két, egymással szemben elhelyezett zselatinsza­­lag-öntő gépet egy első és egy második folyamatos zselatinszalag öntésére;- egy első felhordóeszközpárt, egyenként az engedélye­zett élelmiszer-kenőanyag felhordására az első zselatinszalag első oldalára és a második zselatinszalag első oldalára;- egy második pár felhordóeszközpárt, egyenként az engedélyezett élelmiszer-kenőanyag felhordására az első zselatinszalag második oldalára és a második zse­latinszalag második oldalára, ahol az első és második zselatinszalag második oldala képezi a kapszula külső oldalát;- és egy öntőegységet, azzal jellemezve, hogy az első és második zselatinsza­lagra felhordott engedélyezett élelmiszer-kenőanyag mennyiségét szabályozó egységgel van ellátva úgy, hogy a frissen formázott zselatinkapszula és a kész zse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom