Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - Mészáros Katalin: Védjegyhígítás az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban

34

Mészáros Katalin

Actbe egy új paragrafus került, amelyet külön névvel, Federal Trademark Dilution Actnek, röviden FTDA-nak említenek. Ez az új törvényi szabályozás a jóhírü védjegy tulajdonosát eltiltási és kártérítési igényre jogosítja fel azzal szemben, aki védjegyének megkülönböztető képességét csökkentené (blurring), imázsát rontaná (tamishment). Míg az Európai Unióban és Magyarországon is a védjegyjogszabály a védjegyhígításnak megfelelő jogszabályi pontot a védjegybitorlás alá sorolja, addig az Egyesült Államokban erre egy, a bitorlástól független, külön, önálló jogintézmény szolgál. A külön jogintézmény felállításának jó oka van, mivel a tradicionális bitorlás esetén a védjegyjogosultnak közvetlenül az üzletvitele károsodik, hígítás esetén pedig a jogosultnak a védjegye károsodik első közelítésben. Az FTDA - nem kötelezően és a teljesség igénye nélkül - egy nyolcpontos listát - mint megfontolásra alkalmasat - nyújt a bíróságok számára arra nézve, hogy milyen befolyásoló tényezőket kell figyelembe venni egy védjegyhígítási ügyben a védjegy megkülönböztető képességének és jóhímevének megállapításához. Ezek - lényegüket tekintve - a következők:

a) a védjegyben rejlő vagy megszerzett megkülönböztető képesség;

b) a védjegy használatának időtartama és kiterjedtsége a vonatkozó áruk vagy szolgáltatások esetében;

c) a védjegyes hirdetéseknek és azok nyilvánosságelérésének időtartama és mértéke;

d) a védjegyhasználati kereskedelmi terület földrajzi kiterjedtsége;

e) a védjegyes áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi csatornái;

J) a védjegy felismerhetőségének foka azokon a kereskedelmi területeken és csatornákon, amelyeket a védjegyjogosultja és az a személy használ, aki ellen irányul az eltiltási kérelem;

g) harmadik személyek azonos vagy hasonló megjelölése használatának természete és mértéke;

h) milyen régóta van lajstromozva a védjegy.

Az FTDA ezenkívül pontosan definiálja a védjegyhígítás fogalmát is a következőképpen:

„...a jóhírü védjegy ama képességének csökkentése, amely által beazonosítja és megkülönbözteti az árukat és szolgáltatásokat, fiiggetlenül attól, hogy van vagy nincs verseny a jóhírü védjegy jogosultja és a másikfél között, és függetlenül az összetéveszthetőség, tévedés és megtévesztés valószínűségétől

J. Thomas McCarthy, a University of San Francisco jogászprofesszora egyik tanulmányában arról ír, hogy több évtizedes iparjogvédelmi gyakorlata során nem találkozott még a szakmában a védjegyhígítás fogalma által keltett zűrzavarhoz és értetlenséghez fogható jelenséggel. Az ő véleménye egyébként az, hogy a hasonló áruk esetében nem szabadna a védjegyhígításra vonatkozó törvényhelyet segítségül hívni, mert ilyen esetekben az összetéveszthetőséget kell vizsgálni. Véleménye szerint a védjegyhígításról szóló FTDA éppen arra az esetre került megfogalmazásra, amikor nincs lehetőség összetévesztésről beszélni, mert az áruk nem hasonlók, és a védjegyhasználók nem közvetlen versenytársak.

McCarthy véleményével a logika szabályai szerint egyet kellene értenünk, azonban az FTDA megfogalmazása, ellentétben az EGK-irányelvvel és a mi törvényünkkel, egyértelműen kimondja, hogy a védjegyhígítás független a felek közötti verseny meglététől vagy hiányától, és független az összetéveszthetőségtől. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a védjegyhígítás független az áruk hasonlóságától, illetve eltérőségétől.

Az Amerikai Egyesült Államok történetének első védjegyhígítási ügyében, a Victoria’s Secret vs. Moseley ügyben a peres felek megjárták az USA több bíróságát. Amerika-szerte jóhímévnek örvend hosszabb ideje a női fehérneműkre regisztrált és használt „Victoria’s Secret” védjegy. A Moseley házaspár (Victor és Cathy) a „Victor’s Little Secret” (és nem véletlenül nem a „Cathy’s Little Secret”) márkajelzést kezdte használni női fehérneműkkel és más, attól eltérő árukkal kapcsolatosan. A jóhírű védjegy jogosultja pert indított többek között védjegybitorlás és védjegyhígítás miatt Moseleyék ellen. Mind a District Court, mind a Sixth Circuit Court of Appeals megállapította, hogy nem valószínű a két márkanév összetévesztése, ugyanakkor védjegyhígítás miatt megtiltották a „Victor’s Little Secret” márkajelzés használatát. Ezt követően a legfelsőbb bíróság a korábbi bírósági határozatokkal ellentétesen a Moseley házaspár javára döntött azon az alapon, hogy a védj egyhígítás tényét bizonyítani kellett volna. A törvény szavaiból a legfelsőbb bíróság szerint ugyanis az következik, hogy a tényleges hígítás és nem a hígítás valószínűsége az eltiltást szükségessé tevő követelmény. Ez a döntés egyúttal azt is jelentheti, hogy az USA-ban egy jóhírű védjegyjogosultja nem tudja előre, még a kezdeti stádiumában elhárítani a védjegyhígítás veszélyét, hiszen csak a már bekövetkezett, tényleges és bizonyított hígítás alapján lehet eltiltást elérni. A jogeset Amerika- és világszerte nagy port kavart, igen sok cikk, értelmezés, valamint elmarasztaló vélemény látott napvilágot ajogerős ítélet után. Bár az ítélettel sokan nem értenek egyet, ugyanakkor nem nehéz elfogadni azt az álláspontot sem, hogy az egész Egyesült Államokat beszövő üzlet- és áruházlánccal rendelkező, „Victoria’s Secret” védjegyjogosult védjegyét nem igazán tudja felhígítani egy kis állam kisvárosának kicsi üzletében folyó olyan megjelöléshasználat, ami a nagy márkanév tréfás kifordításának tudható be. Mindazonáltal, ha meggondoljuk, hogy a védjegyhígítás bizonyítása milyen nehéz feladat, nem valószínű, hogy sok eltiltás lenne a jövőben az Egyesült Államokban védjegyhígítás miatt, különösen így várható ez eltérő áaik esetében, ahol a bizonyítás szinte alig lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy az FTDA módosítására a közelmúltban törvényjavaslatot nyújtottak be.

A Victoria ’s Secret vs. Moseley ügy után egy másik döntés is született az Egyesült Államokban védj egy hígítással kapcsolatosan, a közismert NASDAQ védjegy ügyében. Az Antarctica, S.r.l. olaszországi cég védjegybejelentést tett az olaszországi védjegybejelentésére - és nem amerikai használatra - alapítva az Egyesült Államokban a NASDAQ szóra mhaneműk és sportszerek vonatkozásában. A Nasdaq Stock Market, amely a NASDAQ védjegy jogosultja tőzsdei szolgáltatások vonatkozásában, felszólalt a lajstromozás ellen védjegyének felhígítására hivatkozva. Az olasz cég többek között azzal érvelt, hogy bejelentése a „Nuovi Articoli Sportivi Di Alta Qualita” (kiváló minőségű új sporteszközök) kifejezés kezdőbetűinek összeolvasása.