Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - Dudás Ágnes: A szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
A szoftver szerzői jogi védelme - II. rész 21 A szerződés elemei A licenc bevezető sorait követően egy tételes (pontokba foglalt) listát találunk, amely a szerzői jogi szabályoknak megfelelően (leszámítva persze az ez esetben jelenleg még megkövetelt írásbeli formát) a felhasználási jogok gyakorlásának feltételeit ismerteti. Az írásbeliségre vonatkozó rendelkezés Érdekes kitétele a licencnek, hogy maga említi a szerződés aláírásának hiányát,81 ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a licenced ellátott programhoz a licencbe való beleegyezésen kívül semmilyen „más módon” nem lehet hozzájutni, (ahogy ez más szoftverekre is igaz), valamint emlékeztet a mégis „más módok” használatának illegális voltára. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a program terjesztése vagy módosítása (a futtatás maga nem!) csak a feltételek elfogadása mellett történhet. Bár egy külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a szabályozás is túlzott, hiszen a szabadságot ilyen programok esetében felesleges bánnilyen módon korlátozni, és ezen programok megsértésére úgysem kerül sor, hiszen többszörözésük és terjesztésük speciális feltételek megléte esetén díj ellenében történhet. Ugyanakkor nem árt felfigyelni arra a reális és hazánkban sajnálatos módon ismétlődően bekövetkező82 jogsértésre, amelynek keretében az eredeti licenc eltávolítása83 és a program szerzőinek a forráskódból való kitörlése mellett bizonyos programok kereskedelmi forgalomban jelennek meg, és jogdíjkötelessé válnak, ugyanakkor sértik a licencnek még azon pontját is, amely a forráskód megismerhetővé tételét mint minimumkövetelménytjelöli meg. Nehézséget jelent azonban a jogvédelem, hiszen bár a magyar fordítások esetében a fordítók mint szerzők fellelhetők, az eredeti mű jogosultjai vagy nem értesülnek a jogsértésről, vagy nem hisznek a nemzetközi perlekedésben, és nem lépnek fel saját érdekük védelmében. Még ha el is tekintünk attól, a programozók részéről jelentkező, „természetes idegenkedéstől”, mellyel a jog felé fordulnak, láthatjuk, hogy a jogsértések mezején újabb virágként nyílnak az egyes szabad szoftverek, hiszen szerzőik jelenleg nem rendelkeznek olyan jogvédő szervezettel, mely jogosult volna a szabad szoftverek felhasználási szerződéseit megsértőkkel szemben fellépni, ugyanakkor vélhetően problémát jelentene a jog érvényesítése is egy olyan szerződés alapján, amelynek egyenlőre nincs helye a jogrendben. A német szerzők esetében is vitára ad okot, hogy a GPL-t mint kétoldalú felhasználói szerződést vagy mint egyoldalú 81 GPL5.pont 82 : www.fsf.hu/index.php/eurolinux - Az EuroOfficc mint az OpcnOffice.org magyar változatának átvétele, még a fordítási hibák is egy az egyben megtalálhatóak (1), a Mandrake disztribúció mint EuroLinux, illetve a Mozilla böngésző, mint Eurowcbmcster - ezen szoftverek (bár más és más licencezésűck) valamennyien kötelezővé teszik a forráskód megismerhetővé tételét, valamint annak lehetőségét, hogy a szerzők neve feltüntetést nyerhessen. Ezen pont megsértésével kapcsolatosan indult a már említett első (még folyamatban levő) német per is, ahol a bíróság ideiglenes intézkedés keretében eltiltotta a jogsértőt a szoftver további (licenc nélküli) terjesztésétől. jognyilatkozatot értelmezzék, ám jogrendjük szerint a ráutaló magatartás a szerződéskötés elégséges feltétele.84 Felhasználói jogosultságok A program többszörözésére és terjesztésére bizonyos (a következő pontban ismertetett) feltételek mellett adott a korlátlanjogosultság. Azaz ezen licenc alá tartozó szoftvereket (úgy is, mint egy szoftvercsomag részét) szabadon lehet el-, illetve továbbadni. Eladások esetében a licenc semmiféle jogdíj megfizetését nem követeli meg. Hiányzik azonban a felhasználó számára adott kifejezett engedély mind a nyilvánosságra hozás, mind a nyilvánossághoz való közvetítés tekintetében, ideértve magát az online terjesztést is, ugyanakkor a körülmények vizsgálata (hogy az online terjesztés a szoftver elsődleges terjesztési formája) arra enged következtetni, hogy ezen engedélyt is megadottnak kell tekinteni. A forráskód megismerhetővé tétele alapkövetelmény, hiszen ennek használatával lehet csak a programokat megismerni és továbbfejleszteni. Az elérés lehetőségének (a következő pontban tárgyalt) kötelező biztosításán túl további feltétel, hogy a kód érthető formában jelenjen meg. A módosítás (át-, feldolgozás, változtatás) lehetősége szintén adott, ráadásul ennek alkalmazási köre jócskán meghaladja a törvény által megkívánt85 minimumot, hiszen még a módosítás következtében keletkezett programokra vonatkozóan is szabad rendelkezést biztosít.86 Ugyanakkor szem előtt kell tartani a szerző forráskódjának sértetlenségét is,87 ami alapján a licenc korlátozhatja a forráskód módosított változatainak terjesztését, de csak azzal a kitétellel, hogy nem gördít akadályt az úgynevezett „patch fájlok” forráskóddal együtt való terjesztése elé. (Ez utóbbi fájlok segítségével a fordítás során ugyanis elvégezhető a program módosítása.) A módosított forrásból összeállított szoftver terjesztését azonban kifejezetten engedélyeznie kell a licencnek, példának okáért oly módon, hogy megköveteli a leszármazott munkák esetében az eltérő név vagy verziószám használatát. A licenc a törvény követelményeit kielégítve pontosan megjelöli a felhasználás lehetséges módjait és azok korlátáit.88 * A licenced összeegyeztethetetlen bármilyen személlyel vagy csoporttal szemben alkalmazott megkülönböztetés. Továbbá a licenc senkit sem korlátozhat abban, hogy a programot egy adott területen alkalmazza. (Ezért teljesen 84 BGB § 151 Szjt. 50. § 86 GPL2. pont „Es ist eine gute Sache Verbesserungen zu unterstützen, aber die Benutzer der Software haben ein Recht darauf, zu wissen, wer für das Produkt verantwortlich ist. Andererseits haben die Autoren und deren Unterstützer das Recht zu wissen, welche Software sie überhaupt unterstützen sollen und sic haben das Recht ihren guten Ruf zu schützen. Folglich muß eine Opcn-Sourcc-Lizenz garantieren, daß der Quellcodc frei verfügbar ist, kann aber gleichzeitig verlangen, daß die Quellcodc in der ursprünglichen Fassung zusammen mit Patches verbreitet wird. Dadurch können unoffizielle Änderungen verfügbar gemacht werden und können gleichzeitig vom Originalcode unterschieden werden." http://www.wdrcc.de/sendungen/report/ informationen/20000429/ThemaO I b. htm ttclause4 88 J Szjt. 43. § (5) bekezdés
