Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 2. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Asboth Oszkár, a helikopter (egyik?) feltalálója

Asboth Oszkár, a helikopter (egyik?) feltalálója (1891-1960)

91

egyesült államokbeli US 2 162 794 sz. szabadalmi leírás, amely 1939. június 20-án kapott oltalmat, viszont német elsőbbséggel rendelkezik, melynek időpontja 1936. április 29. Cime: „Rotary air craft”, azaz forgószámyas légi jármű (5. ábra).

1929 januárjában készült el az AH3 típusú helikopter. Mivel közben ismét az összes pénz elfogyott - refrénszerüen visszatérő mozzanat feltalálónk és oly sok más kollégája életében a gyakorló „repülőteret” a szemétgyűjtő Cséry telepre helyezték át. Az eszközök tárolására egy mindenki által került, düledező istállóépület szolgált, amelyben a háború alatt a rühes lovakat gázzal kezelték. „Rühes istálló, mint helikopter hangár. Mi nem féltünk ettől. Mi roszszabb érhet bennünket, ha Magyarországon helikopterrel kísérletezünk? ” - állapítja meg rezignáltan Asboth. „Előfordult, hogy egy új vasalás elkészítéséhez a szemétből kerestünk anyagot. Ez nem tréfa! ”

Az AH3-mal egyórás egy helyben lebegést, manőverezéseket lehetett végrehajtani. Azután egy újabb baleset, géptörés után 1930 közepén elkészült az AH4-es gép. Új motor dolgozott benne, de az emelőcsavarok mérete és fordulatszáma azonos volt.

Mivel a magyar hatóságoknál, politikusoknál eredménytelenül kilincseltek a feltaláló és munkatársai (például a legilletékesebb hivatalos szervet, a Magyar Légügyi Hivatalt még egy repülés megtekintésére sem lehetett rábírni), megpróbálták a külföldi szakemberek figyelmét felkelteni, és

végre valamilyen erkölcsi és anyagi elismerést elérni a hosszú önfeláldozó, gyötrelmes, bár kétségtelenül ugyanakkor élvezetes és az alkotás örömét jelentő munka után. Az angol légügyi ministztérium és a francia Service des Recherches de l’Aeronautique (Légügyi Kutató Szolgálat) szakértőit hívták meg - a bemutatókra filléres gondokkal küszködve készültek fel, „bűvészeinek beillő” javításokat, korrekciókat végezve, alap- és üzemanyaggal a végsőkig takarékoskodva. Volt, hogy maga az angol delegáció gondoskodott gyorssegélyről, látva az egyik légcsavar cseréjét sürgősen szükségessé tevő „vis maior” helyzetet.

Az angol légügyi minisztérium kutatóosztályának helikopterszakértőjét, Liptrot mémök-repülőkapitányt küldte Budapestre. O már több külföldi kísérleti helikoptert tanulmányozott, sőt repülési készségüket maga is kipróbálta. Mint elmondta, ezek a gépek kellő emelőerő hiányában egyáltalán nem emelkedtek fel, vagy csak alig tudták a talajt elhagyni, nem voltak stabilak, és kormányzásról, manőverezésről szó sem lehetett.

A budapesti próbarepülés baljós előjelekkel indult. Az utolsó pillanatig tartott az angoloktól kapott pénzen a légcsavarok deformációjának korrigálása, azután a kitűzött nap előestéjén és éjszakáján zuhogott az eső. Asboth rémálmok között hányódott, majd reményvesztetten, holtfáradtan mély álomba zuhant. Késő reggel arra ébredt, hogy egyik munkatársa az ajtót szinte betörve dörömböl, és diadalittasan kiabálja, hogy hajnalban kitisztult az idő, és Liptrot már több sikeres próbarepülést hajtott végre... Asbothot örömmámorban úszó kis csapat fogadta, amikor lóhalálában megérkezett a helyszínre. Liptrot kapitány 1930. szeptember 27-én egy órán belül négyszer is repült az AH4-gyel. „Mindnyájan boldogok voltunk. Ez volt az Asboth helikopter első igazi, fémjelzett sikere. ”

Azután jelentkeztek a franciák is André Jouart ezredes, katonai attasé személyében, akinek nemzeti hiúságát sértette, hogy az angolok megelőzték. Végignézett néhány bemutató repülést, és minden jót ígérve tért vissza Párizsba. 1931-ben Asboth a német Siemens&Halske cégtől kap meghivást Berlinbe. A helikopter gyártási jogáról tárgyalnak, a németek elvégeztetik az újdonságvizsgálatot. Bár ezen a helikopter kiállja a próbát, a gyártásra nem kerül sor a gazdasági válság miatt. Gyógyírként hat, hogy ugyanebben az évben a világ legrégibb, 1866-ban (!) alapított, repüléssel foglalkozó intézménye, az angol Royal Aeronautical Society (Királyi Léghajózási Társaság) 1931. júliusi számában közli Liptrot előadásának szövegét, amelyet magyarországi tapasztalatairól tartott. Kiemeli Asboth helikopterének „meglepő függélyes emelkedési sebességét, könnyű kormányozhatóságát és automatikus stabilitását”.

Asboth azt írja: „ Mindazt, amit egy helikoptertől várhattunk, elértem. ”

Az angol és a francia légügyi minisztérium szakértőinek is kedvező volt a véleménye. Mind a szerkezeti megoldást, mind a kormányozhatóságot és stabilitást jónak találták.

Az Asboth-helikopterek - az AH 1-AH4 típusok együttvéve -1928 és 1931 között összesen 182 repülést végeztek, amelyek összes időtartama 29 óra 7,5 perc volt.

Újabb külföldi elismerést jelentett a holland Ruhaak cég ajánlata társaság alakítására a helikopter értékesítésére az egész világon. A helikopter „világkarrierjének” elindulását