Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 2. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Asboth Oszkár, a helikopter (egyik?) feltalálója
Asboth Oszkár, a helikopter (egyik?) feltalálója (1891-1960) 89 3. ábra 1917 nyarán Asboth részt vesz az Első Magyar Légcsavargyár Rt. (ELMA) létrehozásában, amelynek alapítói: a három magyar repülőgépgyár, az UFAG, a MÁG és a gödöllői Lloyd. Azután jött a háború vége, a vereség, Trianon, és a győztes antant katonai ellenőrző bizottsága megkezdte működését Magyarországon. Minden repülőgépet, motort, légcsavart, alkatrészt meg kellett semmisíteni, elégetni, szétfűrészelni. Hol lehetne még használni a légcsavart a betiltott repülőgépiparon kívül? Itt vannak például a vízi jármüvek. A Nemzetközi Duna Bizottság megbízásából 1921 őszén Asboth egy ötlépcsős motorcsónak („hidroglisszőr”) részére egy 3 méter átmérőjű légcsavart készített, amivel a csónak 70 km óránkénti sebességgel száguldott a Dunán. 1922-ben Brandenburg, ismert német repülőgép-konstruktőr tervei szerint egylépcsős, tizszemélyes siklóhajót építenek, amelyre Asboth 4,3 m átmérőjű, percenként 870-es fordulatszámú csavarját szerelik. A hajóval a Dunán 115 km-es óránkénti sebességet lehetett elérni - és ez világcsúcsnak számított. Asboth fantáziája ismét meglódul: „Ilyen hajókkal akartunk Budapest és Becs között rendszeres járatokat létesíteni. Az utat alig három óra alatt lehetett megtenni, mégpedig a város közepétől a város közepéig, ami nagy előnyt jelentett a repülőgépekkel szemben. Nem is beszélve arról, hogy sokan szívesebben ültek vízi járműbe mint repülőgépbe. ” Az ötlet megvalósulását a pénzhiány hiúsította meg. De Asbothnak további ötletei vannak: nem lehetne-e kis teherhajókat vontatni a helikopter-légcsavarokkal? Hiszen itt is viszonylag kis haladási sebességre, ezzel szemben nagy fajlagos húzóerőre van szükség. Megkezdi az együttműködést a Ganz hajógyár szakembereivel. Úgy tűnik, érvei meggyőzőek: „Az ilyen légcsavar hajtotta hajóknak igen nagy előnyeik vannak a hajócsavarosakkal szemben. Például egészen kis belvizek, folyók, tavak, sőt hajózásra nem is tervezett öntöző és lecsapoló csatornák is azonnal hajózhatóvá válnak, mert nagyobb vízmélységre nincs szükség. Már 50 cm-es víz is hajózható. Továbbá, mivel nincs vízcsavarja, a hajó nem okoz a partot, medret rongáló hullámokat. ” Itt is az anyagiak hiánya, az általános gazdasági pangás akadályozta a kísérleti hajó megépítését. Pedig egy szabadalom is született közben: „Berendezés hajók mozgatására légcsavarok segélyével, különösen az uszályvontatás céljaira” (86 672, elsőbbsége 1922. febr. L; 4. ábra).
