Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 2. szám - Hírek, események. Ficsor Mihály: Végtelen történet – folytatódó viták a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról
Végtelen történet - folytatódó viták a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról 77 II. Az irányelvjavaslat magyarországi hatásainak átfogó felmérése 2.1. Az 1.1. pontban említett hatástanulmány szolgált az alapjául az EKTB részére készített annak az előterjesztésnek, amely az „irányelvjavaslat által a magyar gazdaságra gyakorolt hatások átfogó felméréséről” adott számot. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében publikált eredményeket megerősítette és további adatokkal támasztotta alá a GKIeNET Intemetkutató és Tanácsadó Kft. Tanulmánya6; az EKTB részére készített előterjesztés ez utóbbi tanulmány eredményeit is felhasználta. 2.2. A GKIeNET Kft. hatástanulmánya mindenekelőtt a hazai „szoftveripar” fejlettségét vizsgálta meg, és a következőket állapította meg: „Magyarország térségi szinten fejlett szoftverpiaccal és szoftverfejlesztő ágazattal rendelkezik.” „Magyarországon komoly hagyományai vannak a szoftverfejlesztésnek, és számos magyar származású szakember járult hozzá világszerte használt programok kifejlesztéséhez. Magyarország bizonyos részterületeken regionális vezetővé vált.” A GKIeNET Kft. felmérései is megerősitették a többi hatástanulmány végkövetkeztetését: az irányelvjavaslathoz — elfogadása esetén - összességében várhatóan pozitív gazdasági hatások fűződnének Magyarországon: „A vizsgált szoftverágazatban az uniós irányelvjavaslat támogatóinak száma... magasabb (46%), mint az ellenzőké (20%). A támogató cégeknél a szektor foglalkoztatóinak 43%-a (3791 fő), az ellenzőknél 23%-a található, és azon cégek körében, akik nem nyilvánítottak véleményt a kérdésben, a létszám 34%-a talál megélhetést. Az árbevételt vizsgálva a támogatók részesedése (44%), az ellenzőké pedig (33%), miközben a véleményt nem nyilvánítók inkább a kis árbevételű cégek közül kerültek ki, hiszen ezen megbontás szerint ők a szektor árbevételének csak 23%-át képviselik. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, amely a cégek válaszai alapján született a felmérés során (kevés adatból), hogy a következő 3 évben a jogszabály elfogadása esetén a negatívan érintettek 35%-os árbevétel-csökkenéssel számolnak, míg a pozitív hatással számolók 20%-os növekedést várnak, akkor a teljes hatás eredőjeként a szektor cégei közt 5-6 m illiárd forint árbevétel-csökkenés várható három év alatt. A felmérés másik eredménye (mely szintén kevés adatból született), hogy a negatív hatással számolók 5-6 fő elbocsátásával számolnak a következő 3 év során, míg a pozitív hatással számolók 4-5 fő felvételével, akkor a teljes eredőhatás alapján a 10főfeletti szoftvercégek foglalkoztatott állománya 300-400fővel bővülne. Az összes cég körében az uniós direktívaterv támogatóinak száma és gazdasági súlya nagyobb az azt ellenzőkénél, habár az irányelvről már korábban értesült cégek vezetői között a támogatottság és az elutasítás nagyjából azonos. Buti László, Lemák Gábor, dr. Losonci Miklós, Lőrincz Vilmos, dr. Molnár László, Németh Orsolya, Vörösváczki Krisztina, Toby Scamell, Tímár Szabolcs: A szabadalmi jogok kiterjesztése a számítógéppel megvalósított találmányokra (Computer-Implemented Inventions) és annak várható gazdasági hatásai Magyarországon, különös tekintettel a szoftverágazatra, 2004. december Figyelembe véve a nagyfokú tájékozatlanságot a direktívatervezet tényleges szövegéről, jelentéséről, melyet a felmérési eredmény is megerősít, a jogszabálytervezet elfogadása valószínűleg összességében neutrális, enyhe pozitív hatással fog járni a vizsgált magyarországi kis és közepes szoftvercégek működésére. Tapasztalatok szerint a szoftvercégeken túl a gépgyártás és elektronikai termékek gyártása ágazatokba tartozó cégek is érintettek a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságát illetően. Ezért a fenti szoftvercégeken túl vizsgáltuk a TOP 100, illetve TOP 200 című kiadványokban szereplő, a témában releváns vállalatok, valamint a nem a 72.20-as TEAOR szakágazatba tartozó szoftvercégek véleményét is. Ezen nagyvállalatok közül a direktívatervezetet támogató cégek összesen 10 900 alkalmazottal és 1250 milliárd forint árbevétellel rendelkeztek, miközben az ellenzők 1200 alkalmazottal és 73 milliárdforint árbevétellel rendelkeznek. A szoftverfejlesztőket és a legnagyobb cégeket együtt vizsgálva a direktívatervezet támogatóinak összes foglalkoztatotti létszáma 14 700, az ellenzőké 3200, míg a támogatók árbevétele 1323 milliárd forint, az ellenzőké pedig 130 milliárd forint.” 2.3. Az EKTB részére az irányelvjavaslathoz fűződő hatásokról készített előterjesztés (lásd a 2.1. pontot) a felmérések eredményeit a következőképpen foglalta össze: „Az irányelvjavaslathoz fűződő hatások megvizsgálása és áttekintése után összegzésképpen megállapítható, hogy a javaslat összhangban áll a magyar nemzetgazdaság, azon belül a nemzetközileg is versenyképesnek, innovatívnak és fej lettnek mondható IKT-szektor érdekeivel. Az irányelvnek a Tanácsban kialakított szöveggel való elfogadása összességében kedvező hatást gyakorolna a magyar gazdaságra — az irányelvjavaslat céljaival megegyezően. ” Emellett az előterjesztés úgy foglalt állást, hogy a következő intézkedések fokozhatják az irányelvjavaslattól várt kedvező hatásokat:- „a szabadalmazhatósághoz szükséges feltalálói lépés követelmény szintjének emelése, illetve e szabadalmazhatósági feltétel következetes érvényesítése az európai szabadalmi hatóságok joggyakorlatában;- a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének megerősítése az MSZH VIVACE programjával és egyéb eszközökkel;- a hazai IKT-szektort, illetve szoftverfejlesztőket megcélzó tájékoztató-felvilágosító „kampány” az irányelvjavaslattal és általában a szabadalmi rendszer előnyeivel kapcsolatban;- a külföldi oltalomszerzés és -fenntartás költségeinek a jelenleginél nagyobb mértékű támogatása;- a szabadalmaztatás költségeinek csökkentése Európában (pl. a fordítási követelmények enyhítésével);- a szabad szoftverek esélyegyenlőségének biztosítása a Magyar Információs Társadalom Stratégiával összhangban. ” 2.4. Az EKTB 2004. december 14-én jóváhagyta és az Országgyűlés számára megküldte a szóban forgó előterjesztésben foglalt hatástanulmányt. Ez év március 8-án az Or-
