Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005 (110. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

Külföldi hírek az ipaijogvcdelcm területéről 109 az LB egyértelműen úgy döntött, hogy a Denilauler-döntés nem alkalmazható Európán kívüli alperesekre. Az LB-nek ez az ítélete megnehezíti a szabadalmi ügyek­ben illetékes holland bíróságok számára, hogy elutasítsák nem európai bitorlók ellen határon túl is érvényes ideiglenes intézkedések kiadását. Ha a vonatkozó külföldi törvény sze­rint bitorlás forog fenn, a bíróságnak nemteljesítés esetén időhatárhoz kötött szankció mellett elvileg végzést kell kiad­nia. Ez nemcsak olyan esetekre vonatkozik, amikor a külföl­di törvény lényegileg európai szabadalmi törvény, hanem el­vileg amerikai egyesült államokbeli és japán esetekre is. 12. India A 2004. december 31 -én módosított indiai szabadalmi tör­vény 2005. január 1-jén lépett hatályba. Az új törvény fon­tosabb változásait az alábbiakban foglaljuk össze. Lehetővé vált az új vegyi termékek, gyógyszerek, élel­miszerek és mikroorganizmusok termékként való szabadal­mazása. A matematikai módszerek, üzleti módszerek és algorit­musok továbbra sem oltalmazhatok, de szabadalmazhatóvá váltak a műszaki hatáson alapuló számítógépprogramok és a számítógépszoftver műszaki ipari alkalmazása. Szabadalmazhatok az ismert vegyületek, továbbá az is­mert vagy gyógyhatású vegyületek váratlan tulajdonságain alapuló (első és második indikációs) találmányok kompozí­­ciós igénypont formájában; egy ismert anyag új alkalmazá­sa azonban továbbra sem oltalmazható szabadalommal. Az indiai lakosok által kidolgozott találmányokra vonat­kozó szabadalmi bejelentéseket először Indiában kell be­nyújtani, és csak ezt követően nyújthatók be ilyen találmá­nyon alapuló külföldi bejelentések. Bevezették az engedélyezés előtti felszólalás intézmé­nyét, aminek alapja a szabadalmazhatósági feltételek (új­donság, feltalálói tevékenység és ipari alkalmazhatóság) hiánya lehet. A felszólalás ügyében szóbeli tárgyalás meg­tartása nélkül döntenek. A szabadalom engedélyezését követő egy éven belül is fel lehet szólalni hasonló okok alapján. A szabadalmas a bejelentés közrebocsátásának napjától jogosult kártérítésre, ha az engedélyezés után bitorlást álla­pítanak meg. Bitorlásnak minősül a szabadalmazott termék importja, valamint a szabadalmazott eljárás gyakorlatbavé­­tele Indiában a szabadalmas engedélye nélkül. A szabadal­mazott termék gyártása, forgalomba hozatala és használata Indiában szintén bitorlásnak minősül. A bejelentéseket az elsőbbség napjától számított 18 hó­nap eltelte után közrebocsátják. Egy szabadalmi bejelentést a szabadalmi hivatalnak az első elővizsgálati jelentés (EVJ) kiadásától számított 6 hó­napon belül engedélyezésre kész állapotba kell helyeznie. Ez a határidő korábban 12 hónap volt, és 2005. január 1 -je előtt kiadott EVJ esetén ennyi is marad. A bejelentések vizsgálatát az elsőbbség napjától számí­tott 36 hónapon belül kell kérelmezni, szemben a korábbi 48 hónapos határidővel. A szabadalom engedélyezését követően pecsételési ille­téket kell leróni, kivéve a 2004. december 31. előtt benyúj­tott függő bejelentéseket. Az elsőbbségi iratokról közjegyző által hitelesített máso­latot kell benyújtani. 13. Irán A német Pelikan GmbH cég felszólalt az iráni Takran Kaveh Oil (Takran) cég fárszi írású, 1. és 35. áruosztályra vonatko­zóan benyújtott PELIKAN védjegybejelentése ellen, és egy­idejűleg kérte a PELIKAN védjegy lajstromozását a 2. és 16. áruosztályban. A felszólalást arra alapozta, hogy a PELI­KAN védjegy közismert az egész világon, és a Takran által lajstromoztatni kívánt védjegy megtévesztené a fogyasztó­kat akkor is, ha az más áruosztályokra vonatkozik. A bíróság megállapította, hogy bár a Takran más áruosz­tályokra kívánta lajstromoztatni a PELIKAN védjegyet, ez a fogyasztók megtévesztéséhez vezethetne, és ezért a Takran védjegybejelentésének törlését rendelte el. A Fellebbezési Bíróság fenntartotta az alsófokú bíróság döntését, megerősítve a német cég korábbi jogait. 14. Izland Izlandon 2004. május 11-én módosított szabadalmi törvény lépett hatályba, amely az alábbi főbb változásokat vezette be:- nincs szükség átruházási irat benyújtására;- a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megin­dítására vonatkozó 30 hónapos határidőt 31 hónapra hosszabbították meg;- a második indikációs találmányok szabadalmazhatok;- az elsőbbség igénylésére vonatkozó 12 hónapos és a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszának megindí­tására vonatkozó 31 hónapos határidő 2 hónappal meg­hosszabbítható, ha az eredeti határidő elmulasztását a be­jelentő kellő mértékben igazolni tudja, vagyis bizonyíta­ni kell, hogy a bejelentő a mulasztás ellenére kellő gon­dossággal járt el; ezért nem ajánlatos a hosszabbítás lehe­tőségével élni. 15. Japán A) A szellemi tulajdonra vonatkozó ügyekkel kapcsolatos döntések meggyorsítása és a bíróságok szellemitulajdon­jogok terén való tájékozottságának növelése érdekében a japán parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek alap­ján 2005 áprilisában a Tokiói Felsőbíróságon belül egy Szellemitulajdon-jogi Felsőbíróságot fognak létrehozni, amely szabadalmakkal, használati mintákkal, ipari minták­kal, védjegyekkel és szerzői jogokkal kapcsolatos peres ügyekkel fog foglalkozni, és kizárólagos hatáskörrel ren­delkezik majd a Japán Szabadalmi Hivatal által kiadott ha­tározatok ellen benyújtott fellebbezések ügyében. Ilyen fel­lebbezéseket jelenleg a Tokiói Felsőbíróság intéz. A Szellemitulajdon-jogi Felsőbíróság tudósokat, kutató­kat és szabadalmi ügyvivőket fog alkalmazni, és a fontos ügyeket öt bíróból álló teljes tanács fogja intézni. B) A Japán Szabadalmi Hivatal tervezetet dolgozott ki a használatiminta-törvény módosítására. A használati mintákra vonatkozó jelenlegi japán törvény egy helyesbítési eljárásban csak az igénypontok törlését te­szi lehetővé. A használatiminta-törvény javasolt módosítá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom