Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2003. évről
Ipatjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 2. szám 2004. április A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2003.évről i. SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS JOGALKALMAZÁS 1. Összhangban az Európai Unióval A Magyar Szabadalmi Hivatal kodifíkációs munkája 2003- ban azt célozta, hogy az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényeink az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjára - a törvények megszületése óta a közösségi jogban végbement változásokat is figyelembe véve - teljes összhangba kerüljenek az európai közösségi joggal, illetve tartalmazzák mindazokat a szabályokat, amelyek a tagállamként való működéshez, a közösségi jog alkalmazásához szükségesek. A jogszabály-előkészítési munka első gyümölcse a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. éviXXXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény elfogadása volt. Fontos korszerűsítő lépést jelentett az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról szóló 9/2003. (II. 28.) GKM rendelet előkészítése, illetve kiadása is. A tagállamként való működéshez szükséges harmonizáció legnagyobb horderejű jogalkotási lépése volt az igazságügy-miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint az MSZH elnöke közös előterjesztése alapján elfogadott 2003. évi CII. törvény az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról, amely tartalmazza a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.), a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) módosítását. A törvényt az Országgyűlés 2003. november 17-ei ülésnapján fogadta el; az új jogszabály a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lép hatályba, melynek főbb tartalmi elemei a következőkben foglalhatók össze. Hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozással beilleszkedik a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelettel létrehozott ún. közösségivédjegy-rendszerbe. A lajstromozott közösségi védjegyek immár Magyarország területére is ki fognak terjedni; ebből következően a magyar nemzeti védjegyek lajstromozási akadályt képeznek valamely megjelölés közösségi védjegyként való lajstromozásával szemben, ugyanakkor korábbi jogként a közösségi védjegyeket is figyelembe kell venni a Magyarország területére irányuló nemzeti bejelentések vizsgálatánál. A 40/94/EK rendelethez való igazodás olyan illeszkedési - a közösségivédjegy-bejelentésekre és a közösségi védjegyekre vonatkozó — szabályok megalkotását tette szükségessé, amelyek a párhuzamosan működő nemzeti és közösségi védjegyrendszer között teremtenek kapcsolatot, összhangot. A módosítás alkalmat adott a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó hazai illeszkedési szabályok megteremtésére. A törvénynek a földrajzi árujelzőket módosító része elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás jogi feltételeinek megteremtését szolgálja, az e területen létrejött közösségijogszabályra, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletre tekintettel szükséges rendelkezések megteremtésével. A törvény létrehozta az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás alkalmazásához szükséges szabályokat. Védjegyjogunk az említett módosításoknak köszönhetően maradéktalanul megfelel az irányadó nemzetközi, illetve közösségi jogi szabályozásnak. A Szerzői jogi törvény módosítása elsősorban a megalkotását követően elfogadott, az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló 2001/29/EK irányelvvel (INFOSOC) való összhang megteremtésére irányul. Mindemellett a törvény elvégzi az egyéb közösségi irányelvekkel való harmonizáció céljából szükséges módosításokat. (így a számítógépi programok jogi védelméről szóló 91/250/EGK tanácsi irányelvvel, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelvvel, a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról szóló 93/98/EGK tanácsi irányelvvel, valamint az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.) A módosítás változásokat eredményez a közösségi jog részévé is vált nemzetközi egyezményekhez való igazodás érdekében a közös jogkezelés terén, valamint tükrözi az 1999. évi alaptörvény alkalmazásával kapcsolatos első joggyakorlati tapasztalatokat. Az említett módosítások eredményeképpen teljes mértékben összhangban áll az irányadó nemzetközi, illetve közösségi jogszabályokkal. A hatályos törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel csaknem teljes mértékben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz és rendelkezései az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án Genfben felülvizsgált, még nem hatályos szövegéhez is jól
