Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 73 évet, amikor az első hat hónapban a hazai bejelentések száma 25 357, a külföldieké 23 312 volt. 2003 első hat hónapjában 16 309 találmányi szabadalmat engedélyeztek, ami az előző év hasonló időszakához képest 63,6%-os növekedésnek felel meg. 2003. június 30-ig az Állami Szellemi Tulajdon Hivatal összesen 1 764 161 szabadalmi bejelentést vett át és 965 095 szabadalmat engedélyezett. 14. Közösségi védjegy Az alicantei közösségi védjegyhivatal (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) elutasította egy német bejelentő kérelmét, hogy tejtermékeire közösségi védjegyként lajstromozzák az OLDENBURGER nevet. A hivatal a kérelmet elutasítva arra hivatkozott, hogy a német Oldenburg város már híres tejtermékeiről, és ezért a fogyasztók az „OLDENBURGER” nevet védjegy helyett eredetmegjelölésként értelmezhetnék. 15. Malajzia A Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium házkutatást tartott egy olyan személy házában, akiről feltételezték, hogy interneten keresztül jogtalanul számos terméket - többek között Louis Vuitton (LV) kézitáskákat - árusít. A házkutatást a minisztérium a kereskedelmi törvény 3(1) (b) szakaszára alapozta, amely tiltja áruk forgalomba hozatalát hamis kereskedelmi jelzésekkel. A minisztériumot a bitorlótevékenységre az LV figyelmeztette, mert ez a cég az interneten rutinszerűen folytat vizsgálódásokat hamis áruk árusításával kapcsolatban. Az előzetes kutatások arra utaltak, hogy a világhálón több személy is árusít hamis LV termékeket. A házkutatást követően a minisztérium lefoglalta a bitorló árucikkeket. 16. Peru Az Andok Közösség 344. sz. és 486. sz. határozata alapján a közismert védjegyekre oltalom engedélyezhető. A perui Adminisztratív Bíróság irányelveket hagyott jóvá a közismert védjegyek elismeréséről, amelyek kimondják, hogy egy bizonyos időpontban közismertnek elismert védjegy csak meghatározott időn át ismerhető el ilyennek, és a körülményektől függően a tulajdonosnak később új bizonyítékot kell szolgáltatnia, amely igazolja, hogy a védjegy megtartotta közismertségét. Ez a követelmény „a védjegy használatának dinamizmusa” néven ismert elvnek volt a következménye, amely szerint a piac, amely dinamikus, egy bizonyos időben ismeri el egy bizonyos szimbólum közismertségét, de megtagadhatja ezt a minőséget, ha egy védjegy veszített közismertségéből. Ezért kell időről-időre új bizonyítékot szolgáltatni a közismertségről ahhoz, hogy a védjegy megtarthassa ezt a minősítést. A Legfelsőbb Bíróság polgári tanácsa 2003. február 13-án olyan döntést hozott, hogy egy közismert védjegy dinamizmusáról a törvény nem tesz említést, és így az idegen a közismertség fogalmától. Ezt a döntést, amelyet meg lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróság alkotmányossági tanácsánál, egy olyan kereset ügyében hozták, amelyet a Mars, Inc. cég nyújtott be a védjegyhivatal ellen, és amelyben a Mars kérte, hogy a bíróság mondja ki a védjegyhivatal azon döntésének érvénytelenségét, amelyben megtagadta az M&M védjegy közismert védjegyként való oltalmát. A bíróság megállapította, hogy az a rövid idő, amely a védjegy közismertségét elismerő legutolsó határozat időtartama óta eltelt az elismertséget megtagadó új határozat kiadásáig, nem tekinthető mérvadónak, mert valószínűtlen, hogy egy közismertnek elismert védjegy ilyen rövid idő alatt elveszítheti ezt a jellegét. Sőt a bíróság azt is kimondta, hogy ha egy közismertnek nyilvánított védjegy a piacon marad, nincs szükség egy későbbi eljárásban annak igazolására, hogy a védjegy megtartotta közismert jellegét. 17. Svájc 2003. októberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a zürichi Kereskedelmi Bíróság semmisnek nyilvánította a dán LEGO cég öt háromdimenziós védjegyének lajstromozását, mert megállapította, hogy a vitatott védjegyek nélkülözték a megkülönböztető jelleget. Most hírt kaptunk arról, hogy a LEGO által benyújtott fellebbezés ügyében a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntésének azt a megállapítását, hogy az építőkockák alakja nem tért el a szokásostól, de - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - megállapította, hogy az elemeknek a henger alakú csapokkal történő összekapcsolása nem volt jellemző az ismert játékelemekre. A bíróság védjegyjogi szempontból a háromdimenziós alakok négy eltérő kategóriáját azonosította:- Az első kategóriába tartozó alakok maguknak az áruknak a jellegéből adódnak. Az ilyen alakok nem oltalmazhatok, mert funkcionálisak, mint például egy egyszerű szék vagy egy teniszütő.- A második kategóriába olyan, műszakilag lényeges alakok tartoznak, amelyeknek nincs a versenytársaknál alternatív alakja, vagy nem lehet ésszerűen arra számítani, hogy valaki egy alakváltozatot fog használni. Az ilyen mintára példa a kereszt alakú csavarhúzó. Az ilyen formákat sem lehet oltalmazni.- A harmadik kategória olyan alakokra vonatkozik, amelyek műszaki előnyt biztosítanak, de a második kategória értelmében nem lényegesek. Az ilyen formák általában a köz által ismert területre esnek, mert nem disztinktívek, de szert tehetnek megkülönböztető jellegre (másodlagos jelentésre).- A negyedik kategóriába tartozó alakok műszakilag hasznosak, de elsődlegesen nem műszaki használatuk határozza meg őket. Ilyen például a Toblerone csokoládé háromszögletű alakja, amely könnyebben eltörhetővé teszi a terméket. Az ilyen alakok önmagukban megkülönböztető jellegűek lehetnek, ha azonban nem ilyenek, szert tehetnek másodlagos jelentésre. Minthogy az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a LEGO alakra vonatkozó védjegy funkcionális, nem vizsgálta, hogy az összekapcsoló funkciót betöltő hengeres csapok alakja műszakilag jelentős volt-e a második kategória
