Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 71 B) A dél-koreai Legfelsőbb Bíróság 2003. április 11-én hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes bitorolta a japán Fuji Film Co. Ltd. védjegyjogait. Az alperes által folytatott tevékenység abból állt, hogy összegyűjtötte a Fuji által gyártott eldobható kamerák üres dobozait, amelyeken fel volt tüntetve a FUJI FILM lajstromozott védjegy, azokat feltöltötte új filmmel, a MIRACLE védjeggyel ellátva megváltoztatta a csomagolás egy részét, és így árusította a terméket. A bíróság szerint az ilyen készülékek ismételt eladása a jogkimerülés körén kívül esik. Ezért a bíróság bitorlást állapított meg. 6. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések esetében megszünteti a 2002. január 1-jén bevezetett ésszerűsített nemzetközi elővizsgálati rendszert (rationalized international preliminary examination system), de azt továbbra is alkalmazza a 2004. január 1 -je előtt benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán. B) Miként erről 2002 februári tájékoztatónkban hírt adtunk, az ESZH 2002. március 1-jei hatállyal megszüntette nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati tevékenységét az Amerikai Egyesült Államok polgárai által benyújtott olyan nemzetközi bejelentések esetében, amelyeket az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalánál vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodájánál 2002. március 1-jén vagy azt követően nyújtottak be, ha a bejelentés egy vagy több igénypontja biotechnológiai vagy üzleti módszerre vonatkozott. Ezenkívül az ESZH azt is bejelentette, hogy az ilyen nemzetközi bejelentések esetén nem végez nemzetközi elővizsgálatot, ha a bejelentés egy vagy több olyan igénypontot tartalmaz, amely telekommunikációra vonatkozik. Az ESZH értesítette a genfi Nemzetközi Irodát, hogy a 2004. január 1 -jétől kezdve benyújtott bizonyos nemzetközi bejelentések és nemzetközi elővizsgálati kérelmek kapcsán 2004. július 1 -jétől kezdve meg fogja szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket 2002. március 1-jén vezetett be. Ennek megfelelően az ESZH mint nemzetközi kutatási hatóság (ISA) és mint nemzetközi elövizsgáló hatóság (IPEA) újra vizsgálni fogja azokat az Amerikai Egyesült Államok polgárai által 2004. január 1-jétől kezdve benyújtott nemzetközi bejelentéseket, amelyek a biotechnológia területére vonatkozó egy vagy több igénypontot tartalmaznak, továbbá mint IPEA vizsgálatot fog végezni az Amerikai Egyesült Államok polgárai által 2004. július 1-jétől kezdve benyújtott azon nemzetközi elővizsgálati kérelmekkel kapcsolatban, amelyek a telekommunikáció területére eső egy vagy több igénypontot tartalmaznak. Az üzleti módszerekre vonatkozó amerikai bejelentéseket tehát az ESZH továbbra sem fogja vizsgálni. 7. Európai Unió A) Az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) 2003. november 27-én hozott döntése szerint az olyan hangok, amelyek alkalmasak arra, hogy egy vállalat termékeit vagy szolgáltatásait megkülönböztessék más vállalatokéitól, az Európai Közösség védjegyjogi irányelvének 2. szakasza alapján betölthetik egy védjegy szerepét. Ahhoz azonban, hogy egy hangvédjegy lajstromozható legyen, „világosan, pontosan, könnyen hozzáférhetően, érthetően, tartósan és tárgyilagosan kell grafikusan ábrázólhatónak lennie”. Az ECJ a hangvédjegyek lajstromozhatóságának mércéjét magasra emelte. A hangok magasságát és tartalmát felölelő teljes zenei megjelölés elegendő lehet, míg a hangok leírása és a hangjegyek sorrendje (például egy zongoradarab első 9 hangjegyének a megadása) kimondottan ki van zárva a védjegyoltalomból, mert az „nélkülözi a konzisztenciát, a pontosságot és a világosságot”. Ki van zárva továbbá például az oroszlánüvöltés, a kakaskukorékolás és a gépzakatolás, míg lajstromozhatónak tűnnek a jól meghatározott zenei reklámdalocskák. A döntés hatását a hangvédj egyek lajstromozhatóságára csak a gyakorlat fogja megmutatni. B) Arra tekintettel, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb mennyiségben hoznak forgalomba bitorló és illegális árukat, az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó irányelvtervezetet dolgozott ki, amelynek célja, hogy az összes tagállamban javítsa szabadalmi, védjegy-, minta- és egyéb szellemitulajdon-jogok érvényesítését. A jogbitorlás és a kalózkodás jó üzletnek bizonyult az Európai Unióban, ahol becslések szerint a jármű-pótalkatrészek 5-10%-a, az eladott CD-k 10%-a, az eladott videokazetták 16%-a, továbbá az eladott cipők és ruhák 22%-a jogtalanul kerül forgalomba. Ezért a bitorlás és a kalózkodás csökkenti az adójövedelmeket, destabilizálja a piacot és rontja a fogyasztók védelmét. Az irányelv az Európai Unión belül a szellemitulajdonjogok érvényesítésének minimális előírásaira tesz javaslatot. Egyúttal azt célozza, hogy az összes uniós tagállamban egyformán üldözzék és büntessék a bitorlókat. A minimális jogelveket a tagállamok jelenlegi nemzeti törvényeinek összehasonlítása alapján úgy határozták meg, hogy a szellemitulajdon-jogok bitorlása elleni leghatásosabb módszereket vették figyelembe. Az irányelvről jelenleg még vita folyik, de azt rövid időn belül érvényesíteni kívánják, ezért valószínű, hogy a közeljövőben elfogadott irányelv lesz belőle. Ezt követően a tagállamoknak 18 hónapon belül kell majd az irányelvhez hozzáigazítaniuk nemzeti törvényeiket. Bár az irányelv kimondottan a jogtalanul forgalmazott és kalóztermékek ellen kíván fellépni, az összes olyan szellemitulajdon-jog érvényesítésére is vonatkozik, amelyet az Európai Unión belül mostanáig törvénnyel szabályoztak. Az irányelv csupán ott lesz alkalmazható, ahol a bitorlást kereskedelmi célokból valósítják meg, vagy az a jogtulajdonosok számára jelentős kárt okoz. Az irányelv lehetővé teszi a további bitorlás megakadályozása céljából az ideiglenes intézkedést. Az irányelv többféle rendszabályt irányoz elő, ideértve — a bitorló termékek kereskedelmi forgalomból való kivonását vagy a termékek és az előállításukra szolgáló eszközök megsemmisítését,
