Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 1. Amerikai Egyesült Áll amok 2. Ausztrália 3. Chile 4. Dánia 5. Dél-Korea 6. Európai Szabadalmi Hivatal 7. Európai Unió 8. Horvátország 9. India 10. Irán 11. Izrael 1 1. Amerikai Egyesült Államok A) Az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala korszerű új központjának, amely 7100 alkalmazott befogadására lesz alkalmas, első épületét a Virginia állambeli Alexandriában 2003 decemberében nyitották meg. B) Az üzleti módszerekre és szoftverre vonatkozó szabadalmak egyre több per tárgyát képezik. 2003. augusztus 11-én a University of California & Eolas Technologies Inc. of Chicago v. Microsoft Corp. ügyben a bíróság a felperesek javára 521 millió dollár értékű kártérítést ítélt meg egy szoftverszabadalomnak az alperes által történő bitorlása miatt. A felperesek kezdetben 1 milliárd dollárnál magasabb kártérítést követeltek. Az esküdtszék ezt túl magasnak ítélte, de licenciadíjként darabonként 1,47 USD fizetésére kötelezte az alperest az 1998. januártól 2001. szeptemberig terjedő időszakban eladott 354 millió Microsoft Windows másolat minden egyes darabja után. Bár ez a döntés megfellebbezhető, azt bizonyítja, hogy a szabadalmasok egyre nagyobb súlyt helyeznek szoftver tárgyú vagy üzleti módszerre vonatkozó szabadalmaikból eredő jogaik érvényesítésére. C) A Victoria Secret Catalogue, Inc. v. Moseley ügyben a felperes egy országosan ismert női fehérnemű-kereskedő volt, aki széles körben tett közzé hirdetéseket a híres „Victoria’s Secret” védjeggyel. Az alperes, egy Kentucky nevű kisvárosban levő családi kisvállalkozás szex-videokazettákat és olcsó ajándéktárgyakat, valamint női fehérneműt árusított. E kisvállalkozás tulajdonosai, Victor és Kathy Moseley először „Victor’s Secret”-nek nevezték üz-12. Kanada 13. Kína 14. Közösségi védjegy 15. Malajzia 16. Peru 17. Svájc 18. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 19. Szaúd-Arábia 20. Szingapúr 21. Tajvan 22. Vietnam létükét, de miután felperes ezt kifogásolta, nevüket „Victor’s Little Secret”-re változtatták. A felpereseket ez sem elégítette ki, és ezért a Victoria védjegybitorlásért és védjegyhígításért pert indított. A bíróság elutasította a védjegybitorlási keresetet, mert a Victoria nem bizonyította, hogy a „Victor’s Little Secret” és a „Victoria’s Secret” védjegyek megtéveszthetnék a közönséget a két fél termékeivel kapcsolatban. A bíróság azonban a Victoria javára védjegyhígítást állapított meg, kimondva, hogy az adott esetben hígítás típusú elhalványításról volt szó az alperesek által árusított egyes termékek természete miatt. A VI. Kerületi Szövetségi Bíróságnál (Federal Court) benyújtott fellebbezés alapján a bíróság megerősítette ezt a döntést, megállapítva, hogy mind a felperes székhelyének megfelelő állami, mind a szövetségi törvénnyel kapcsolatos joggyakorlat szerint egy felperesnek csupán a kereskedelmi azonosság miatti megtévesztés valószínűségét kell kimutatnia, nem pedig azt, hogy a megtévesztés valóban előfordult. Nem lehet kárpótlást kapni az eladások csökkenése miatt anélkül, hogy ténylegesen bizonyítanák a forgalomcsökkenést, de ideiglenes intézkedésre igényt lehet tartani a tényleges kár előfordulása előtt, hogy megakadályozzák a megtévesztés gyakorlati bekövetkezését. A hígításra vonatkozó felperesi kereset kapcsán a bíróság a szövetségi védjegyhígítási törvény (Federal Trademark Dilution Act) alapján arra mutatott rá, hogy a felperesnek csupán az összemosás vagy elhalványítás valószínűségét kell bizonyítania, de azt nem, hogy ez meg is történt. Itt megjegyezzük, hogy a védjegyhígítás nem azonos az összetévesztéssel. Ez a fogalom valójában azt jelenti, hogy
