Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
64 Könyv- cs folyóiratszemle badalmi információknak számos különböző típusú közvetlen felhasználója van, akik a világhálón, belső adatbázisokon és elektronikus könyvtárakon keresztül használják az információkat különböző célokból, a szellemitulajdon-védelmi folyamatok teljes életciklusának valamennyi szakaszára vonatkozóan. A szabadalmi információ jövője: több kapcsolati pont, személyre szabott szolgáltatások, elemzés és az információközvetítők szerepe A szellemitulajdon-védelem teljes életciklusának átfogása érdekében több kapcsolati pont kialakítása várható elsősorban a belső szoftverrendszerek és a világhálón megjelenő szabadalmi információk között. Miközben a szellemitulajdon-védelmi portfoliók számos eleme nem publikus, szükség van arra, hogy az egyre inkább naprakész külső információkhoz is hozzá lehessen férni (pl. belső szellemitulajdon-védelmi rendszer kapcsolatának kialakítása a szabadalmi hivatal honlapján levő jogi státuszra vonatkozó információkhoz). A vállalati portfoliók bizalmasan és hatékonyan kezelendők és folyamatos karbantartást igényelnek. Ezzel együtt számos felhasználó támaszkodik a kapcsolódó adatokra a kutatásszervezőktől a pénzügyi szakemberekig. A sok szabadalmat benyújtó nagyvállalatok esetében a szellemitulajdon-védelem kezelésére szolgáló számítógépes rendszer külső és belső információkra támaszkodó belső rendszer marad, az adatok elsősorban a szervezet felé, s nem onnan kifelé áramlanak. Az információk kezelésére kifinomult rendszereket fejlesztenek ki. Ennek egyik példáját az ún. „válaszadó gépek” jelentik, amelyek belső dokumentumokat, adatbázisokat, bizottsági jelentéseket, címtárakat és tudástérképeket stb. tartalmaznak. A „gépek” segítenek a keresőkérdések megfogalmazásában, „előre látják” a felhasználói igényeket, egyidejűleg különböző forrásokból szolgáltatnak adatokat és elemző, illetve beszámoló eszközöket nyújtanak az adatok megfelelő kezelésére és értelmezésére. Számos lehetőség nyílik arra, hogy a külső forrásból származó szabadalmi információkat hogyan lehet a specifikus belső feladatok megvalósítása érdekében integrálni (pl. szabadalom meghatározását és benyújtását segítő szoftverek). Az adatok kezelésére irányuló igények növekedésével párhuzamosan szükség lesz a személyre szabott szolgáltatások kialakítására, aminek fontos eleme a primer és szekunder információs forrásokon való túllépés. A legtöbb felhasználó reménykedik a szükséges szabadalmi információk egy helyen való hozzáférhetőségének megteremtésében (pl. a felhasználók által definiált, egymással versenyben álló szolgáltatóktól származó, több forrásból nyert információk portálja). A fő cél a szabadalmi információs rendszerek tartalmának hatékony kezelése a hatalmas és egyre növekvő menynyiségű szabadalmi információ befogadási képességének növelésére. E szükséglet kielégítésére az adatmegjelenítési és adatkinyerési eszközök szolgálnak (pl. rajzolóeszközök, szabadalmi térképek és struktúrák). Az új felhasználókkal és az új eszközökkel összefüggésben azonban számos nyitott kérdés is felmerül. Az új felhasználók gyakran nincsenek tisztában valódi igényeikkel pl. az eredmények teljességét tekintve. A tradicionális szolgáltatók és a világhálón található források inkonzisztens adatai és formátumai további bizonytalanságokat eredményeznek. Megbízható módszerekre van szükség annak érdekében, hogy a tapasztalt felhasználók számára nyújtott szolgáltatások átláthatóak és világosan értelmezhetőek legyenek. A rendszerekkel kapcsolatos fejlesztések mellett növekvő szerep vár az információközvetítőkre a felhasználók képzése, a felhasználókkal való kapcsolat fejlesztése, az adatok prezentálása, illetve az adatok és a formátumok konzisztenciájának megteremtése érdekében. A közzétett szabadalmak és a kapcsolódó információk exponenciális növekedésével remélhetőleg nő a szabadalmi információk közvetítésével foglalkozó szakemberek száma, akik részt vesznek majd piackutató csoportok, versenyinformációs teamek, szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó részlegek stb. munkájában. Várhatóan kialakul az akkreditált szabadalmi információs intézetek, vagy még inkább a hivatalosan minősített információs szakemberek kategóriája. Legyen víziónk... s amit kerüljünk el Egyszerűen még nem érkezett el az idő arra, hogy az internet legyen a hivatalos adatok egyedüli forrása. Még további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a dokumentumok internetes változata egyúttal a jogilag is érvényes változat legyen. Ehhez szükség van a számítástechnikai biztonság fokozására és a rendszerekbe való jogtalan behatolások megelőzésére. Legalább ilyen fontos az is, hogy a kereskedelmi szolgáltatók és a szabadalmi hivatalok az új információs eszközöket csak a felhasználókkal való egyeztetés után vezessék be. (Erre jó példa a SciFinder elindítása, illetve az esp@cenet legutóbbi továbbfejlesztése. Ugyanakkor számos cég küzd új szolgáltatások beindításának komoly problémáival, mivel nem a megfelelő embereket vonták be az értékelésbe.) Ugyancsak fontos az, hogy a szabadalmi hivatalok dokumentációs rendszereik megváltoztatását is csak a felhasználókkal való konzultációt követően hajtsák végre. Egyre nagyobb szükség van arra, hogy a hivatalok és a felhasználók között egyeztetés legyen a főbb információpolitikai és dokumentációs kérdéseket illetően és arra is, hogy a felhasználói javaslatokat figyelembe vegyék. Valamennyi szabadalmi információs rendszer kulcskérdését a felhasználók igényei képezik. Amennyiben a szabadalmi információs rendszerek elsősorban az előállítók kényelmét szolgálják, súlyosan károsodhat a szolgáltatások és rendszerek használhatósága. Mi várható — egyesülés és együttműködés?. A kereskedelmi információszolgáltatásban további vállalati egyesülések várhatóak a szabadalmi információs adatbázisok előállítói, az on-line kiadók, az intemetszolgáltatók és az információs eszközök előállítói között. (2002-ben ennek pozitív példáját adta a MicroPatent az Aurigin, a Thomson-Derwent, a (Vila Verlag és a Thomson a Current Drugs felvásárlásával.) A szellemitulajdon-védelmi stratégia kialakításának és rendszereinek potenciálisan globális fejlődésével szóró-
