Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében

Hírek, események 53 a Morpheus és a Grokster jelenlegi verziói üzemeltetésével az alperesek nem sértettek meg szerzői jogokat. A határozat ugyanakkor kimondta, hogy az alperesi szoftverek végfel­használói közül sokan megsértették a felperesek többszörö­zéshez és terjesztéshez fűződő jogait. Az említett bírósági határozat két értelemben is korlátozott: részben kizárólag a Morpheus és a Grokster szoftverek jelenlegi verzióival fog­lalkozik és nem hoz döntést ezek némileg eltérő feltételek mellett működő korábbi verzióival kapcsolatban, másrészt nem foglalkozik a Kazaa szoftverrel. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a Morpheus és a Grokster alkalmas a jogszerű használatra is, így elfogadta az alperesek Sony-ítéletre alapozott érvelését. A bíróság elfo­gadta továbbá az alperes Napster-ítéletre alapozott indokolá­sát is, amely szerint a szolgáltató csak akkor lenne felelős a jogsértésért, ha a jogsértő cselekményről olyan időpontban értesíti a jogosult, amikor lehetőségében áll azt megakadá­lyozni. Mivel a bíróság bizonyítottnak látta, hogy az alpere­seknek nem állt lehetőségben a szoftver letöltése után bármi­lyen módon befolyásolni a felhasználók magatartását vagy az egyes felhasználásokat megakadályozni, ezért a bíróság nem állapított meg a „vicarious” jellegű szerzői jogsértést. A bíróság nem fogadta el a felperesek azon állítását sem, amely szerint az alperesek aktív módon közreműködtek volna a szolgáltatással együtt nyújtott eszközökkel a jog­sértő tevékenységben. Ezzel szemben a bíróság megállapí­totta, hogy a szolgáltatók által nyújtott technikai támogatás rutinszerű és általános volt, továbbá tipikusan más gyártók szoftvereinek alkalmazásával állt kapcsolatban. Az ilyen közreműködés a bíróság megítélése szerint nem alkalmas a „contributory” jellegű szerzői jogsértés megállapítására. Az ítélet ellen a jogosultakat képviselő szervezetek fel­lebbeztek, a másodfokú ítélet megszületése a közeljövőben várható. 4. A Verizon elleni eljárás és a jogerős ítélet A fenti bírósági döntés értelmében a Morpheus és a Grokster esetében nem volt sikeres a szoftverek üzemeltetőinek a fele­lősségre vonása, ugyanakkor a hangfelvétel-előállítók 2002-ben más jogi eszközöket is igénybe vettek a peer-to-peer hálózatokon végbemenő jogsértések megakadályozása érde­kében. Az említett alternatív eszköz a hálózatok üzemeltetői helyett a jogsértést közvetlenül elkövető végfelhasználókat célozta meg, akik a jogosultak engedélye nélkül tettek hozzá­férhetővé védett műveket, alkotásokat. A peer-to-peer hálóza­tok segítségével engedély nélkül nyilvánossághoz közvetítők tevékenységét mind a szakirodalom, mind pedig a joggyakor­lat egységesen jogsértőnek minősíti, az eljárások eredményes­ségét azonban nagymértékben csökkenti, hogy míg a jelentős hálózatok üzemeltetőinek száma nem haladja meg a tucatot, a jogsértő végfelhasználók száma több tízmillió is lehet. A kiadók által alkalmazott alternatív megoldás más — a Verizon19 elleni per alapján egyelőre megoldhatatlannak bi­zonyult —jogtechnikai problémát is felvet: mivel a peer-to­­peer hálózatok ellenőrzésével csak a (jogsértő) felhasználó által kitalált felhasználói név (user name), illetve a többnyire csak ideiglenesen használt ún. IP-cím állapítható meg, ezért 19 www22.verizon.com az egyéni felhasználók azonosítására az amerikai kiadók ér­dekképviseleti szervezete, a RIAA a DMCA20 által biztosí­tott eszközöket kívánta igénybe venni. A DMCA 512. § (h) bekezdése értelmében az intemetszolgáltató bírósági sub­poena (kb. „meghagyás”) kibocsátásával kötelezhető a jog­sértőnek vélt személy személyes adatainak kiadására, amely adatok alapján a jogsértők közvetlenül is perelhetővé válnak. A subpoena kibocsátásának egyebek mellett feltétele, hogy a jogosult kérvénye tartalmazza az ún. értesítési-eltávolítási eljárás szerinti „értesítést”21 * az állítólagos jogsértésről, amelynek az internetszolgáltató által is azonosítható módon meg kell jelölnie mind az érintett műveket, azok elérési he­lyét, mind pedig a jogsértő cselekményeket. A RIAA 2002 augusztusában a fent leírt módon két esetben kérte subpoena kibocsátását a Verizon el len annak érdekében, hogy két előfizetőjének személyes adatait megtudja, mivel azok a hangfelvétel-előállítók véleménye szerint igen nagy mennyiségű szerzői jogilag védett hangfelvételt tettek mások számára a Kazaa, illetve más peer-to-peer alkalmazások segít­ségével hozzáférhetővé." A Verizon a subpoena teljesítését megtagadta, mivel álláspontja szerint a DMCA 512.§ (h) be­kezdése szerinti eljárással nem kötelezhető az előfizetők sze­mélyes adatainak kiadására az az intemetszolgáltató, amely­nek tevékenysége kimerül a mások által meghatározott tartal­mak egyszerű továbbításában („mere conduit”). A Verizon érvelésének lényege, hogy az értesítési-eltávo­lítási eljárás lefolytatásának csak abban az esetben van értel­me, ezért a DMCA azt csak abban az esetben teszi lehetővé, ha a jogosult által megjelölt tartalom hozzáférését a szolgál­tató meg tudja akadályozni. Mivel a decentralizált peer-to­­peer szolgáltatások esetében a tartalom minden esetben a fel­használó számítógépén került tárolásra, az intemetszolgálta­tó pedig kizárólag az adatok egyszerű továbbítását végzi, azokat továbbá még átmenetileg sem tárolja saját eszközein, ezért értesítési-eltávolítási eljárást sem lehet kezdeményezni. Az intemetszolgáltató - a Verizon indokolása szerint - ebben az esetben csak úgy akadályozhatná meg a jogsértő tartalom­hoz való hozzáférést, ha a felhasználó internet-előfizetését fel­mondaná, erre pedig a DMCA értelmében nem köteles. Értesítési-eltávolítási eljárást azért sem kezdeményezhet­ne az ilyen, adattovábbítást végző szolgáltató ellen a jogo­sult, mivel a jogsértésről való értesítés szükséges eleme a jogsértő tartalom tárolási helyének pontos megjelölése, erre pedig peer-to-peer hálózatok esetében nincs lehetőség.23 A Verizon ügyében eljáró elsőfokú bíróság 2003. január 21 - i határozatában24 elutasította a Verizon érvelését, és köte­lezte az intemetszolgáltatót az adatközlésre. A Verizon ezt követő fellebbezésében a másodfokú bíróság25 2003. decem­ber 19-én hozott határozatot,26 * amely elfogadva a Verizon Digitális Millennium Szerzői Jogi Törvény Mivel a DMCA szabályozása a magyar 2001.Cili. törvény mintájául szolgált, így a DMCA értesítési-eltávolítási eljárásra vonatkozó rcndcl­^ kezesei is jellemzően megegyeznek a magyar szabályozással. " www.eff.org/Cases/RIAA_v_Vcrizon/riaa v_vcrizon_complaint.html A RIAA álláspontja értelmében az értesítés akkor is megfelelő, amennyiben az a jogsértő tartalmat ugyan nem jelöli meg pontosan, de az alkalmas a jogsértő személy azonosítására, így lehetőséget ad az internet-előfizetés felmondására. 24 http://www.eff.org/Cases/RIAA v Verizon/20030121 -riaa-v­verizon-order.pdf United States Court of Appeals for the District of Columbia Circuit http://www.eff.org/Cases/RIAA v Verizon/opinion-20031219.pdf

Next

/
Oldalképek
Tartalom