Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében
Hírek, események 51 További fejlesztések Minthogy a rendszert alig egy éve használják, a fenti megállapítások csak előzetesek. Az eredmények mindenesetre ígéretesek és megerősítik azt, hogy a kiadványküldési rendszer továbbfejlesztése előnyös. A Nemzetközi Iroda az alábbiakat állítja majd e tevékenysége középpontjába: 1. A rendszer olyan funkciót is tartalmaz, amely lehetővé teszi a hivatalok számára, hogy a szükséges kiadványokat on-line rendeljék meg webalapú felhasználói felület segítségével. Ezt a funkciót jelenleg a próbafázisban több hivatal teszteli. A Nemzetközi Iroda szándéka szerint ez 2004 folyamán több hivatal számára is elérhetővé válik. 2. Több hivatal is érdekelt a kiadványküldési eljárás további automatizálásában. A Nemzetközi Iroda vizsgálja a PCT-kiadványok valós idejű elérhetőségének lehetőségét annak érdekében, hogy a kiadványok egy FTP szerveren keresztül minimális emberi beavatkozással lehívhatók legyenek. Behálózott jogosultak Az utóbbi években igen nagy népszerűségre tettek szert az internetes ún. peer-to-peer alkalmazások, amelyek lehetővé tették fájlok, adatok, így elsősorban jogvédett művek és teljesítmények egyszerű, gyors és hatékony terjesztését, többszörözését. A peer-to-peer alkalmazások közül elsőként pár éve a Napster vált népszerűvé, ma pedig egyre többször esik szó egyebek közt a Morpheusról,1 illetve a Groksterről2 és a Kazaaról.3 A peer-to-peer szolgáltatások térnyerésében egyre nagyobb veszélyt láttak és látnak a szerzők, előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, majd az átviteli sávszélesség bővülése után a filmelőállítók, mivel az új alkalmazások segítségével gyakorlatilag a teljes zenei és filmes világrepertoár igen olcsón - és tipikusan jogsértő módon - hozzáférhetővé vált az internetet használók számára, csökkentve ezzel az előállítók és más jogosultak jogdíjbevételeit. A jelenség visszaszorítása érdekében a jogosultak, illetve érdekképviseleti szerveik számtalan jogi eljárást kezdeményeztek az USA-ban, amelyek következményeként kénytelen volt a korábban soha nem látott számú felhasználót felmutató Napster is megszüntetni szolgáltatását. Jelen írás a peer-to-peer szolgáltatások elleni küzdelem legújabb fejezetét igyekszik röviden bemutatni. 1. A peer-to-peer szolgáltatásokról röviden A peer-to-peer hálózatok legfontosabb tulajdonsága, hogy a szolgáltatást igénybe vevő egyes számítógépeket önálló, sok esetben zárt (titkosítást használó) hálózatba kapcsolja a szolgáltatást üzemeltető szoftver. A hálózat egyes tagjai egyszerre funkcionálnak hálózati végpontként és szerverként, mivel a szoftver minden hálózati végpontot alkalmassá tesz arra, hogy digitális tartalmat elérhetővé tegyen a hálózat többi tagja számára. A fentiek szerint decentralizált hálózat számos ok miatt előnyösebb a „hagyományos”, egy központi szervert alkalmazó (point-to-multipoint) rendszerekhez képest. Nagy adatmennyiség állandó, szélessávú hozzáférésének biztosítása még mindig drága, így bármely digitális tartalom tárolása és másokkal történő megosztása igen sok pénzbe kerül, ezzel szemben a decentralizált rendszer a szükséges tárhely www.morpheus.com www.grokstcr.com www.kazaa.com és hálózati hozzáférés költségeit megosztja a hálózat egyes tagjai között. Másrészt a hagyományos kliens/szerver struktúrához képest biztonságosabb a tartalomszolgáltatás is, mivel egy helyett több szerver áll rendelkezésre a tartalom eléréséhez. Nem utolsó szempontként pedig a peer-topeer alkalmazások nagy technikai előnye, hogy a hozzáférést gyorsítva, hatékony módon alkalmazkodnak az internet által aktuálisan lehetővé tett hálózati leterheltséghez, lehetőségekhez. A fenti előnyök érdekében a Napster valamennyi hálózatába bejelentkező számítógépet4 egy általa üzemeltetett és felügyelt szerverrel („supemode”) kapcsolt össze, ezzel biztosítva az egyes gépeken tárolt tartalmak rendszerezését és az egyes gépek közötti kapcsolatot. Az a tény, hogy a központi szervert a Napster üzemeltette, részint lehetővé tette számára, hogy a hálózatban lezajló minden eseményről pontos információval bírjon (ennek igen jelentős kereskedelmi előnye lehetett), másrészt azonban a központi szerveren bírósági határozattal bevezettetett tartalomszűrés végső soron a teljes rendszer összeomlásához vezetett.5 A Napster üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatait is hasznosítva a peer-to-peer hálózatok újabb nemzedéke némiképp eltérő elveket követve tovább erősitette a hálózatok decentralizált jellegét. A FastTrack hálózatát használó programok esetében - mint amilyen a Kazaa, a Grokster, illetve 2003 áprilisa előtt a Morpheus volt - minden hálózatba kapcsolt számítógép „csomópontnak” (node) minősül, amelyeket több szupercsomópont kapcsol össze, ezeket a hálózatot üzemeltető szoftver dinamikusan választja ki az aktív csomópontok közül, így maximalizálva a rendszer hozzáférhetőségét és hatékonyságát. Az előzőből következik, hogy a szupercsomópontokat nem — vagy csak részben — a szoftvert terjesztő cégek üzemeltetik, hiszen azokat mindig az aktív végpontok közül választja ki a program, így egy-egy aktív szupercsomópont kizárása nem eredményezi heti a hálózat összeomlását: a szoftver automatikusan újat választ helyette. A nyílt forráskódú Gnutella hálózatát alkalmazó programok - mint amilyen 2003 áprilisa után a Morpheus volt - egyáltalán nem hoznak létre központi cső-4 A Napster fénykorában több mint 40 millió felhasználóval rendelkezett, akik havi kétmilliárd letöltést hajtottak végre. A bíróság 2001 márciusában arra kötelezte a Napstert, hogy technikai eszközökkel szűrje ki a rendszerében megtalálható jogsértő fájlokat. Az ítéletnek a Napster szoftveres problémák miatt nem tudott eleget tenni, szolgáltatását ezért végső soron felfüggesztette.
