Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében
46 Tidrenczel Béla Az ESZH Szabadalmi Bíráskodással foglalkozó Munkacsoportjának (WPL) ötödik ülése, München, november 19—20. Az ülésen hivatalunkat jogi ügyintéző képviselte. Az elnök rövid bevezetőjében megállapította, hogy a munkacsoport és az eddig hét alkalommal ülésező albizottság (sub-group) sikeres tevékenységének köszönhetően elkészült dokumentumok jó alapot képeznek az 1999-ben megkezdett munka lezárásához. Van lehetőség arra, hogy a közeljövőben egy kormányközi konferencia elfogadja az EPLA-t (European Patent Litigation Agreement), de a küldöttségeknek még számos vitás kérdést illetően egyezségre kell jutniuk. Kiosztásra került a WPL-nek véleményezésre megküldött és az EPLA-tervezetre reflektáló UNICE-nyilatkozat. Az UNICE kulcsfontosságúnak ítéli az európai szabadalmi bíráskodás rendszerének kiépítését, és teljes támogatásáról biztosítja a munkacsoportot. Az Európai Bizottságot a korábbinál sokkal pozitívabb hozzáállásra buzdítja. A küldöttségek kézhez vették az AIPPI határozatát is, amely szerint az EPLA végleges szövegét egy diplomáciai értekezletnek mihamarabb el kell fogadnia, minthogy az egyezmény jó példaként szolgálhat az EK szabadalmi bírósági rendszere számára. A munkacsoport a továbbiakban áttekintette az EPLA tervezetének több cikkét és az Európai Szabadalmi Bíróság statútumának néhány vitatott szakaszát. A részletes vita befejezését követően a munkacsoport zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben szó esik a WPL küldetésének fontosságáról, a munka jelenlegi állásáról, valamint a közeljövő feladatairól. Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa Elnökségének (Board) alakuló ülése, Bratislava, szeptember 16. és 2. ülése, München, november 12. Az ESZE 28. cikke alapján az AC 2003. július 1-jei hatállyal létrehozta az ún. elnökséget (Board), amelynek három választott személy mellett hivatalból tagja az AC elnöke és elnökhelyettese, állandó meghívottja az ESZH elnöke, továbbá a Pénzügyi és Költségvetési és a Szabadalmi Jogi Bizottság elnöke is. Az alakuló ülésen egyik megválasztott tagként az MSZH jogi elnökhelyettese, dr. Ficsor Mihály is részt vett. Napirenden szerepeltek az alábbi kérdések: az elnökség funkciói és munkamódszerei, az ESZE felülvizsgálatára összehívandó diplomáciai értekezlet előkészítése és menetrendjének kialakítása, valamint az AC munkatervének áttekintése. Az utóbbi kérdések képezték a második ülés két fő érdemi napirendi kérdését is. A diplomáciai értekezlet előkészítésére az alapjavaslatokat legkésőbb az Igazgatótanács 2004 júniusában tartandó ülése elé kell terjeszteni, ekkor van lehetőség a 2004 novemberre való összehívására. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a kiváltságokról és a mentességekről szóló jegyzőkönyv felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport minden szerződő állam számára nyitva áll. Az elnökség az igazgatótanács munkatervét különösebb észrevételek nélkül nyugtázta. Az Európai Iparjogvédelmi Akadémia (European Industrial Property Academy, EIPA) létrehozásával kapcsolatban tartott ülések A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával megbízott testületek együttes koordinációs találkozója, München, szeptember 11. Az EIPA létrehozását az ESZE Igazgatótanácsának 93. ülése kezdeményezte. Küldöttségünk is támogatta az elképzelést, és jelezte érdeklődését a létrehozás munkálataiban való részvétel és később az intézményesített együttműködés iránt. Az MSZH elnöke írásban is tájékoztatta az ESZH elnökét arról, hogy hazánk készen állna arra, hogy otthont adjon az EIPA közép- és kelet-európai regionális központjának. Az ESZH elnöke a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését a tanácsadó testületre (Advisory Board) és az Iparjogvédelmi Oktatási, Jogi és Intézményi, valamint a Költségvetési és Infrastrukturális Munkacsoportra bízta. A találkozón hivatalunkat a jogi elnökhelyettes képviselte. A plenáris ülések között az egyes munkacsoportok üléseztek. Néhány jelentősebb információ a találkozó eredményeiről:- Az EIPA szolgáltatói és koordinációs szerepkörének hangsúlyozása: a létrehozást lényegében valamennyi résztvevő támogatta, az OHIM tartózkodónak tűnt.- A képzés két fő célcsoportban történne: az egyikhez a hivatásos képviselők tartoznának, a fő feladat lenne ezek felkészítése a „European Qualifying Examination ”-re, a másik célcsoporthoz az olyan, nem iparjogvédelmi területen működők tartoznának, akiknek a munkájához szükség van ezekre az ismeretekre.- Szinte teljes egyetértés mutatkozott abban, hogy valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formát célba kell venni.- Egyetértés látszott körvonalazódni abban is, hogy az EIPA az egyetemek graduális képzéseibe közvetlenül nem avatkozna be, a kutatómunkát támogathatná, de önmaga nem foglalkozna tudományos kutatással.- Az EPI képviselője kivételével mindenki osztotta azt a nézetet, hogy az EIPA ne váljon túlzottan centralizált szervezetté, ne működjön helyi irodák nélkül.- Bizonytalanság volt tapasztalható abban, hogy az EIPA adjon-e ki diplomát.- Magyarországon kívül regionális központ működtetése iránti igényt egyelőre senki nem jelzett. Az EIPA „Iparjogvédelmi Képzés és Oktatás Európában ” Munkacsoportjának ülése, München, október 6. A tanácsadó testület ülése után került sor az iparjogvédelmi oktatással és szakmai képzéssel foglalkozó munkacsoport ülésére, amelyen az EPI elnöke, dr. Walter Holzer elnökölt. Az MSZH-t az ITOK igazgatóhelyettese képviselte. Az EIPA létrehozása szempontjából a munkacsoport lényegesnek tartotta a titkárság és tervezési bizottság létrehozását, a pénzügyi alapok kérdéseinek tisztázását, a honlap és virtuális könyvtár kialakításának kérdését. Kísérletet tett a lehetséges hallgatói kör behatárolására.
