Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében
Az MSZH nemzetközi együttműködési tevékenységének főbb jellemzői 2003 második felében 41 tályba, az ún. közös szabályzat (Common Regulations) - a francia változat megfelelő javításai után - pedig 2004. április 1-jén. Ez utóbbi az 1999. évi szöveghez, valamint az 1960. és 1994. évi szöveghez kapcsolódó szabályzat helyébe lép. Az internetes doménnevek kérdése A beterjesztett dokumentum összegzi az elmúlt öt év folyamán a témában végbement fejleményeket. Röviden bemutatja a két WlPO-doménnéveljárás lényegét és eredményeit, illetőleg a WIPO SCT kilencedik és tizedik ülésén a doménnevekről hozott döntéseket. Összefoglalja a doménnévrendszerének kezelésével és szabályozásával megbízott szervezet (ICANN) 2003. évi tevékenységét. A dokumentumot a közgyűlés tudomásul vette. A WIPO Koordinációs Bizottságának összetétele Megtörtént az új tagok megválasztása. Az új összetétel a következő: a Párizsi Unió Végrehajtó Bizottságának tagjai (40 rendes tag + ex officio tagként Svájc), a Berni Unió Végrehajtó Bizottságának tagjai (36 rendes tag + ex officio tagként Svájc), továbbá három ad hoc tag, összesen 80 tagállam. Magyarország a Berni Unió Végrehajtó Bizottságának tagjaként megtartotta helyét a Koordinációs Bizottságban. A megfigyelői státuszok jóváhagyása Döntés született arról, hogy a továbbiakban a tagállamok közgyűlésein újabb 12 kormányközi, nemzetközi nem kormányközi és nemzeti nem kormányközi szervezet vehet részt megfigyelőként. A Szellemi Tulajdonnal, a Genetikai Forrásokkal, a Hagyományos Ismeretekkel és a Folklórral foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) ötödik ülése, Genfi július 7-15. A 105 tagállam, az EU, 15 kormányközi szervezet, 52 nem kormányközi szervezet képviselői között az ülésen hivatalunkat főosztályvezető-helyettesi szintű küldöttség képviselte. A folklór témában a Titkárság két dokumentumot állított össze „A hagyományos kulturális kifejeződések (Traditional Cultural Expressions, TCE) jogi oltalmának összefoglaló elemzése” és „Technikai együttműködés a hagyományos kulturális kifejeződések jogi oltalma területén” címmel. Az anyagokat az ülés megvitatta. Segédanyag készült a hagyományos ismeretek témában és a vele összefüggő genetikai források dokumentációjának a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos összefüggéseiről. A dokumentum a segédanyag kidolgozásának további lépéseként a konzultációt, a tesztelést, a különböző nyelvekre való lefordítást és végül a terjesztést jelöli meg. A vita során a biológiai sokféleségben gazdag fejlődő országok köréből számos delegáció (főleg Brazília, Mexikó és Venezuela) a segédanyaggal kapcsolatban nyílt szkepticizmusának adott hangot (például Brazília rámutatott, hogy a területén élő bennszülött közösségek nem kívánják hagyományos tudásukat dokumentálni). A Nemzetközi Iroda kimerítő és színvonalas tanulmányt készített „A hagyományos tudás, valamint a genetikai források védelmére szolgáló gyakorlati intézkedések a szabadalmi rendszeren belül” címmel. A bizottság ezzel kapcsolatos ajánlásaiban (pl. szakmai javaslatok mérlegelése, WlPO-kézikönyvbe való illesztése vagy ajánlások tervezetének kidolgozása a szellemi tulajdonjogi hatóságok számára a hagyományos tudás, valamint a genetikai források defenzív vagy pozitív védelmére) már megfogalmazódott a munkának olyan irányba terelése, mely a jelenlegi szabadalmi rendszerbe való bizonyos mértékű beavatkozáshoz vezethet. A további munkára vonatkozó ajánlás kidolgozásához a küldöttségek több napon át, párhuzamosan tartott informális ülések keretében foglalkoztak az alábbi kérdésekkel: folytatódjék-e egyáltalán a bizottság tevékenysége, és ha igen, milyen formában és mi legyen a bizottság mandátuma. Arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetkezendő két évben a munkát folytatni kell a Kormányközi Bizottság keretében és szükség esetén a munka további kétéves periódusra is kiterjeszthető. A bizottság a mandátum nyitva maradt kérdését megvitatás céljából a közgyűlés elé terjesztette (lásd a közgyűlés határozatát). A bizottság kívánatosnak ítélte a bennszülött és helyi közösségek képviselőinek az ülésen való részvételét, de ezúttal sem sikerült erre vonatkozó konkrét finanszírozási javaslatot elfogadni. A WIPO Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságának (SCCR) tizedik ülése és ad hoc ülés az audiovizuális előadások oltalmával kapcsolatban, Genfi november 3-7. A bizottság 10. ülésén 48 állam, az EK, 44 államközi és nem kormányzati szervezet képviselői között hivatalunkat osztályvezetői szintű küldöttség képviselte. Az ülés napirendjén a műsorsugárzó szervezetek jogainak védelme szerepelt. A szokásosnál rövidebb időtartamú ülésen a nyitva maradt érdemi kérdések átkerültek a 2004-ben tartandó következő ülésre. A további szakmai megbeszélések tárgyát a jövő év tavaszára elkészülő alapjavaslat képezi, és ekkor dönt majd a bizottság arról, hogy milyen ajánlás készüljön a WIPO 2004. évi közgyűlésére a diplomáciai konferencia összehivását illetően. A bizottság ülése során az EK és a tagállamok koordinációs ülésére két alkalommal került sor. Új dokumentum, érdemi szövegjavaslat vagy módosítás nem született, az ülések helyzetértékelést szolgáltak. Az informális (ad hoc) találkozó célja a párbeszéd folytatása volt az audiovizuális előadóművészi teljesítmények nemzetközi szintű védelmével kapcsolatban. Az alapvetően informális jelleget mutatta az is, hogy négy előadó - két tv-színész és két producer - beszélt személyes alkotói tapasztalatairól. A Titkárság több tanulmányt készített elő, amit a találkozón összegeztek. Ezek érintették az audiovizuális előadóművészi teljesítmények nemzeti szintű áttekintését, a jogátruházásra vonatkozó amerikai, egyiptomi, francia, mexikói és német rendelkezéseket, és e viszonylatokban foglalkoztak a szerződésekkel és díjazásokkal. A WlPO-közgyűlés elnöki tisztét is ellátó találkozó elnökének tájékoztatója szerint az elkövetkező időszakban in
