Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
30 Dr. Palágyi Tivadar nak a be nem tartásával egy megosztott bejelentést egy nemzeti hivatalnál nyújtanak be, az ilyen benyújtásnak nincs jogi hatálya. A VI A-IV, 1.3.1. pontja szerint ha ennek ellenére a nemzeti hatóság a megosztott bejelentést továbbítja az ESZH-nak, csak az iratoknak az ESZH-hoz való beérkezési napja minősül beérkezési napnak. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 75. szakasz (1) bekezdés b) pontjának elejére beiktatták az „a 76. szakasz (1) bekezdése szerinti rendelkezések fenntartásával” szöveget, és a (3) szakaszt törölték. A megosztással keletkező európai bejelentésre vonatkozó 76. szakasz szövege a következő: „(1) A megosztással keletkező európai bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Münchenben vagy annak hágai részlegéhez kell benyújtani. A megosztással keletkező bejelentés tárgya nem lehet bővebb a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott szövege szerint igényelt oltalom tárgyánál; a megosztással keletkező bejelentést - amennyiben ennek a követelménynek megfelel - úgy kell tekinteni, mintha a korábbi bejelentés bejelentési napján nyújtották volna be, és vele kapcsolatban a korábbi bejelentésben igényelt elsőbbség érvényesíthető. (2) A megosztással keletkező európai bejelentésben nem lehet olyan Szerződő Államot megjelölni, amelyet a korábbi bejelentésben nem jelöltek meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, a megosztott bejelentés benyújtásakor teljesítendő különleges feltételeket, valamint a bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg. ” Ez a szakasz az európai megosztott bejelentések benyújtásának alapelveit rögzíti, de nem ad meghatározást a megosztott bejelentésről. Ilyen bejelentés benyújtására egy nem egységes alapbejelentés (az ESZE terminológiájában: korábbi bejelentés) esetében kerül sor. A 82. szakasz szerint az európai szabadalmi bejelentés csak egy találmányra vonatkozhat. Ha a bejelentés egyes részeit nem kapcsolja össze közös találmányi gondolat, a bejelentést egyetlen egységes tárgyra kell korlátozni. A többi részre megosztott bejelentések nyújthatók be. Ez egyébként megfelel a Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) 4.G (1) cikke (1) bekezdésében foglaltaknak. A bejelentő olyankor is benyújthat bejelentésének egy részére megosztott bejelentést, amikor a bejelentés találmányok egységes csoportját tartalmazza, de gazdasági, eljárástechnikai vagy egyéb okokból a bejelentő érdekében áll a bejelentés megosztása. A PUE 4.G cikkének (2) bekezdése ebben az esetben is megosztott bejelentésről beszél. Az ESZE átvette ezt a terminológiát, és mindkét esetet egyformán kezeli. A megosztással kapcsolatban részleteket a 4., 6., 25. és 37. szabály, valamint a VI A-IV, 1. és C-VI, 9. pontja tartalmaz. A VSZ 4. szabálya szerint megosztott európai bejelentést vagy annak fordítását a korábbi európai szabadalmi bejelentés eljárási nyelvén kell benyújtani. A 6. szabály (1) bekezdése előírja, hogy a 14. szakasz (2) bekezdésének megfelelő fordítást megosztott európai bejelentés esetén a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül kell benyújtani. A 25. szabály (2) bekezdése szerint a megosztott európai bejelentés vonatkozásában a bejelentési és a kutatási díjat a benyújtást követő egy hónapon belül kell megfizetni. A megjelölési díjakat a megosztott bejelentésre vonatkozó európai kutatási jelentésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való közzétételétől számított 6 hónapon belül kell befizetni. A 37. szabály (3) bekezdése előírja, hogy azokat a fenntartási díjakat, amelyek egy korábbi európai szabadalmi bejelentés tekintetében egy megosztott európai bejelentés benyújtási napja előtt váltak esedékessé, a megosztott bejelentésre vonatkozóan is meg kell fizetni, és azok a megosztott európai bejelentés benyújtásakor válnak esedékessé. A megosztott bejelentést benyújtásakor nem vizsgálják egységességre, de az elővizsgálati eljárás alatt kifogásolható az egységesség hiánya, ami további megosztott bejelentéshez vezethet. Egy megosztott európai szabadalmi bejelentést minden más európai bejelentéshez hasonlóan vetnek alá alaki és újdonságvizsgálatnak, majd publikálnak és vizsgálnak. A megosztott bejelentések vizsgálata annak következtében gyorsabb, hogy közrebocsátásuk a 76. szakasz (1) bekezdésének 2. mondata alapján a 93. szakasz szerint az alapbejelentés bejelentési vagy elsőbbségi napjához igazodik. Ellentétben a német joggal, ahol egy megosztott bejelentés létesítéséhez elegendő egy megosztási nyilatkozat, az európai jog szerint egy megosztott bejelentés keletkezéséhez bejelentési mellékletek benyújtása is szükséges. A 26. szabály (2) bekezdésének e) pontja szerint a bejelentési kérelemben az alapbejelentés száma mellett azt is ki kell nyilvánítani, hogy a kérelem megosztott európai bejelentésre vonatkozik. A VI A-IV, 1.3.2. pontja megállapítja, hogy a megosztott bejelentés bejelentési kérelmében elkövetett hibát ki lehet javítani. A 76. szakasz (1) bekezdésének első mondata egyértelműen kimondja, hogy a megosztott európai szabadalmi bejelentést közvetlenül a müncheni ESZH-hoz vagy annak hágai kirendeltségéhez kell benyújtani, amivel a megosztott bejelentések gyors feldolgozását és közzétételét kívánják biztosítani; a 75. szakasz (3) bekezdése ezért tiltja a szerződő államoknak, hogy engedélyezzék a megosztott európai szabadalmi bejelentés benyújtását a saját központi iparjogvédelmi hatóságuknál. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik a 61. szakasz (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott új európai szabadalmi bejelentésekre, amelyeket a 61. szakasz (2) bekezdése szerint megosztott európai szabadalmi bejelentésként kell kezelni. Az (1) bekezdés második mondata szerint a szabályszerűen benyújtott megosztott bejelentés az alapbejelentésével azonos bejelentési és elsőbbségi napot élvez. Ezt egyébként a PUE 4.G cikke is előírja. A bejelentő természetesen csak akkor élvezi az elsőbbségi jogot, ha az alapbejelentésben szabályszerűen igényelt elsőbbség tartalmilag fedi a megosztott bejelentés tárgyát. A VI A-IV, 1.2.3. pontja egyértelműen kimondja, hogy sem az elsőbbségi nyilatkozatot, sem az alapbejelentéssel benyújtott elsőbbségi iratot vagy iratokat nem kell a megosztott bejelentés kapcsán újra benyújtani. Megosztott bejelentést csak olyan tárgyra lehet benyújtani, amely nem terjed túl az alapbejelentés tartalmán. Az, hogy a megosztott bejelentés ezt a követelményt kielégíti-e,