Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége

30 Dr. Palágyi Tivadar nak a be nem tartásával egy megosztott bejelentést egy nemzeti hivatalnál nyújtanak be, az ilyen benyújtásnak nincs jogi hatálya. A VI A-IV, 1.3.1. pontja szerint ha en­nek ellenére a nemzeti hatóság a megosztott bejelentést to­vábbítja az ESZH-nak, csak az iratoknak az ESZH-hoz való beérkezési napja minősül beérkezési napnak. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 75. sza­kasz (1) bekezdés b) pontjának elejére beiktatták az „a 76. szakasz (1) bekezdése szerinti rendelkezések fenntartásá­val” szöveget, és a (3) szakaszt törölték. A megosztással keletkező európai bejelentésre vonatko­zó 76. szakasz szövege a következő: „(1) A megosztással keletkező európai bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz Mün­chenben vagy annak hágai részlegéhez kell benyújta­ni. A megosztással keletkező bejelentés tárgya nem lehet bővebb a korábbi bejelentés eredetileg benyúj­tott szövege szerint igényelt oltalom tárgyánál; a megosztással keletkező bejelentést - amennyiben en­nek a követelménynek megfelel - úgy kell tekinteni, mintha a korábbi bejelentés bejelentési napján nyúj­tották volna be, és vele kapcsolatban a korábbi beje­lentésben igényelt elsőbbség érvényesíthető. (2) A megosztással keletkező európai bejelentés­ben nem lehet olyan Szerződő Államot megjelölni, amelyet a korábbi bejelentésben nem jelöltek meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő el­járást, a megosztott bejelentés benyújtásakor teljesí­tendő különleges feltételeket, valamint a bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határ­idejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg. ” Ez a szakasz az európai megosztott bejelentések benyúj­tásának alapelveit rögzíti, de nem ad meghatározást a meg­osztott bejelentésről. Ilyen bejelentés benyújtására egy nem egységes alapbejelentés (az ESZE terminológiájában: ko­rábbi bejelentés) esetében kerül sor. A 82. szakasz szerint az európai szabadalmi bejelentés csak egy találmányra vo­natkozhat. Ha a bejelentés egyes részeit nem kapcsolja össze közös találmányi gondolat, a bejelentést egyetlen egységes tárgyra kell korlátozni. A többi részre megosztott bejelentések nyújthatók be. Ez egyébként megfelel a Pári­zsi Uniós Egyezmény (PUE) 4.G (1) cikke (1) bekezdésé­ben foglaltaknak. A bejelentő olyankor is benyújthat beje­lentésének egy részére megosztott bejelentést, amikor a be­jelentés találmányok egységes csoportját tartalmazza, de gazdasági, eljárástechnikai vagy egyéb okokból a bejelentő érdekében áll a bejelentés megosztása. A PUE 4.G cikké­nek (2) bekezdése ebben az esetben is megosztott bejelen­tésről beszél. Az ESZE átvette ezt a terminológiát, és mind­két esetet egyformán kezeli. A megosztással kapcsolatban részleteket a 4., 6., 25. és 37. szabály, valamint a VI A-IV, 1. és C-VI, 9. pontja tar­talmaz. A VSZ 4. szabálya szerint megosztott európai bejelentést vagy annak fordítását a korábbi európai szabadalmi beje­lentés eljárási nyelvén kell benyújtani. A 6. szabály (1) bekezdése előírja, hogy a 14. szakasz (2) bekezdésének megfelelő fordítást megosztott európai beje­lentés esetén a bejelentés benyújtásától számított egy hóna­pon belül kell benyújtani. A 25. szabály (2) bekezdése szerint a megosztott európai bejelentés vonatkozásában a bejelentési és a kutatási díjat a benyújtást követő egy hónapon belül kell megfizetni. A meg­jelölési díjakat a megosztott bejelentésre vonatkozó európai kutatási jelentésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való közzétételétől számított 6 hónapon belül kell befizetni. A 37. szabály (3) bekezdése előírja, hogy azokat a fenn­tartási díjakat, amelyek egy korábbi európai szabadalmi be­jelentés tekintetében egy megosztott európai bejelentés be­nyújtási napja előtt váltak esedékessé, a megosztott beje­lentésre vonatkozóan is meg kell fizetni, és azok a megosz­tott európai bejelentés benyújtásakor válnak esedékessé. A megosztott bejelentést benyújtásakor nem vizsgálják egységességre, de az elővizsgálati eljárás alatt kifogásolha­tó az egységesség hiánya, ami további megosztott bejelen­téshez vezethet. Egy megosztott európai szabadalmi bejelentést minden más európai bejelentéshez hasonlóan vetnek alá alaki és új­donságvizsgálatnak, majd publikálnak és vizsgálnak. A megosztott bejelentések vizsgálata annak következtében gyorsabb, hogy közrebocsátásuk a 76. szakasz (1) bekezdé­sének 2. mondata alapján a 93. szakasz szerint az alapbeje­lentés bejelentési vagy elsőbbségi napjához igazodik. Ellentétben a német joggal, ahol egy megosztott bejelen­tés létesítéséhez elegendő egy megosztási nyilatkozat, az európai jog szerint egy megosztott bejelentés keletkezésé­hez bejelentési mellékletek benyújtása is szükséges. A 26. szabály (2) bekezdésének e) pontja szerint a bejelentési ké­relemben az alapbejelentés száma mellett azt is ki kell nyil­vánítani, hogy a kérelem megosztott európai bejelentésre vonatkozik. A VI A-IV, 1.3.2. pontja megállapítja, hogy a megosztott bejelentés bejelentési kérelmében elkövetett hibát ki lehet javítani. A 76. szakasz (1) bekezdésének első mondata egyértel­műen kimondja, hogy a megosztott európai szabadalmi be­jelentést közvetlenül a müncheni ESZH-hoz vagy annak hágai kirendeltségéhez kell benyújtani, amivel a megosz­tott bejelentések gyors feldolgozását és közzétételét kíván­ják biztosítani; a 75. szakasz (3) bekezdése ezért tiltja a szerződő államoknak, hogy engedélyezzék a megosztott európai szabadalmi bejelentés benyújtását a saját központi iparjogvédelmi hatóságuknál. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik a 61. szakasz (1) bekezdésének b) pontja szerint benyújtott új európai szabadalmi bejelentésekre, amelyeket a 61. szakasz (2) bekezdése szerint megosztott európai sza­badalmi bejelentésként kell kezelni. Az (1) bekezdés második mondata szerint a szabályszerű­en benyújtott megosztott bejelentés az alapbejelentésével azonos bejelentési és elsőbbségi napot élvez. Ezt egyébként a PUE 4.G cikke is előírja. A bejelentő természetesen csak akkor élvezi az elsőbbségi jogot, ha az alapbejelentésben szabályszerűen igényelt elsőbbség tartalmilag fedi a meg­osztott bejelentés tárgyát. A VI A-IV, 1.2.3. pontja egyértel­műen kimondja, hogy sem az elsőbbségi nyilatkozatot, sem az alapbejelentéssel benyújtott elsőbbségi iratot vagy irato­kat nem kell a megosztott bejelentés kapcsán újra benyújtani. Megosztott bejelentést csak olyan tárgyra lehet benyújta­ni, amely nem terjed túl az alapbejelentés tartalmán. Az, hogy a megosztott bejelentés ezt a követelményt kielégíti-e,

Next

/
Oldalképek
Tartalom