Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 5. szám - Buzásé Nagy Zsuzsanna: Kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) Európában

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 5. szám 2004. október BUZÁSNÉ NAGY ZSUZSANNA Kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) Európában Bevezetés Az Európai Unióban a gyógyszerek kiegészítő oltalmi ta­núsítványát a Tanács 1768/92/EGK rendelete, a növényvé­dő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványát pedig az Európai Parlament és a Tanács 1610/96/EK rendelete vezette be. A kiegészítő oltalmi tanúsítvány (továbbiakban : tanúsít­vány) megszerzésének feltételeit, megszűnésének és ér­vénytelenségének okait, az eljárás egyes kérdéseit a két ren­delet az egész Közösségre nézve egységesen szabályozza, sőt, az azonos termékre más és más tagállamokban meg­adott tanúsítványok konkrét oltalmi idejét is közösségi szinten egységesíti. A tanúsítvány azonban nemzeti oltalmi forma, amely­nek kibocsátása megmarad a tagállamok hatáskörében. A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tehát közvetlenül alkalma­zandó közösségi szabályozás hatálya alá tartozó nemzeti iparjogvédelmi oltalmat biztosít. A közösségi rendeletek­hez is kapcsolódhatnak a végrehajtásukat szolgáló tagál­lamijogszabályok, ha a rendelet ezt előírja vagy lehetővé teszi. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően e rendeletek alkalmazása Magyarországon is kötelezővé vált. A közösségi jogi szabályozás átvételével együtt cél­szerű ajogalkalmazási gyakorlat során kikristályosodott ta­pasztalatokat is hasznosítani, természetesen figyelembe véve a magyar jogszabályi háttér sajátosságait. A bejelentések száma hazánkban várhatóan a nemzetkö­zi tendenciáknak megfelelően alakul. E tanulmány célja az európai országokban tapasztalható bejelentői aktivitás és a jogalkalmazás néhány aktuális kérdésének bemutatása. 1. Bejelentői aktivitás 1991. január és 2002. december között Európában közel 8000 tanúsítványbejelentést tettek. Ebből 7100 az 1768/92/EGK rendelet vagy nemzeti törvény alapján gyógyszertermékre vonatkozó bejelentés volt. A bejelentések száma országonként eltérő képet mutat. Franciaországban és Olaszországban a magas szám abból adódik, hogy korábban nemzeti jogszabály alapján is lehe­tőség volt kiegészítő oltalmi tanúsítvány engedélyezésére. Spanyolország, Görögország, Izland és Portugália terü­letén csak 1998-ban lépett hatályba a rendelet, ezért a beje­lentések száma ott kevesebb. A közösségi rendeletek a tíz újonnan csatlakozó országban 2004. május 1-jén léptek életbe, Magyarország és Lengyelor­szág kivételével azonban ezt megelőzően nemzeti törvény alapján is igényelhető volt tanúsítvány. (Csehországban és Szlovákiában 2000 májusa, illetve 2001 októbere óta). 2003-ban 377 bejelentést tettek 84 különböző gyógy­szertermékre. A termékek a következő gyógyászati kategóriákba sorol­hatók: Kardiológia, hematológia: 13 Neurológia: 12 Különböző fertőzések elleni szerek: 10 Immunszupresszánsok, immunmodulátorok: 10 Hormonok, csontritkulás kezelése: 7 Vakcinák: 6 Gyulladásgátlók: 6 Diagnosztikumok: 5 Metabolizmusra ható szerek: 4 Egyéb: 11 A bejelentések száma a szabadalmi területen megszo­kottnál jóval alacsonyabb, jelentőségük azonban óriási a gyógyszeripari befektetések megtérülésében, mivel csak a sikeresen kifejlesztett, az egészségügyi hatóságoktól kapott forgalombahozatali engedéllyel rendelkező termékek ese­tében vehető igénybe. Az alábbi példa érzékelteti, hogyan biztosít hosszú ideig megfelelő védelmet az originátomak ez az oltalmi forma. Az Egyesült Királyságban az Eli Lilly cég 1986-ban dob­ta piacra Prozac nevű, fluoxetin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerét, melynek szabadalmi oltalma 1995 elején le­járt, a tanúsítvány azonban további öt év kizárólagos oltal­mat biztosított. A cég a gyógyszer forgalmazásából 2000-ig befolyt be­vételeinek 80%-ára az utolsó öt évben tett szert. Németországban, ahol az ugyanerre a hatóanyagra vo­natkozó szabadalom 1993 márciusában járt le, kiegészítő oltalom hiányában 1995-től a Prozac forgalma jelentősen visszaesett, 1998-ra 11 generikus változat jelent meg a né­met piacon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom