Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Dr. Vida Sándor: Az Európai Bíróság hatásköre védjegyügyekben
18 Dr. Vida Sándor Hazai szabályozás Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről szóló hazai szabályokat a Pp. 155/A §-a és 249. §-a tartalmazza. E rendelkezésekről a 2003. évi tv. Indokolása14 megjegyzi, hogy e vonatkozásban csak kiegészítő jellegű hazai szabályozás (volt) szükséges, viszont szükséges (volt) az előzetes döntés intézményét a belső eljárási jog rendszerébe szervesen beilleszteni. Ez történt a Pp. 2004. május 1-jével hatályba lépett kiegészítésével. Megjegyzendő, hogy ezeket a rendelkezéseket a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Nevezetesen: „155/A §' (1) A bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint kezdeményezheti. (2) Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is. (3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.” „249/A §2 A másodfokú eljárásban az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére (155/A. §) irányuló kérelem elutasítása ellen is külön fellebbezésnek van helye.” A Pp. 155/A § (2) bekezdése első mondatának a tárgyalás felfüggesztéséről szóló rendelkezése kapcsán a 2003. évi XXX. tv. Indokolása azt az ismert jogi mechanizmust említi, miszerint a tárgyalás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésétől pedig a határidő újra kezdődik. A felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. A magunk részéről ehhez annyit fűzünk hozzá, hogy az idézett jogszabályhely a peres ügyeket tartja szem előtt. Figyelemmel azonban arra, hogy a státusügyekben (védjegy bejegyzése, törlése, megszűnés megállapítása) folytatott bírósági eljárásra a Vt. 79. §-a alapján a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell, úgy véljük, az ismertetett új rendelkezések védjegyügyi peren kívüli eljárásokkal kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásokra is alkalmazandóak. A Pp. 155/A § (3) bekezdése az előzetes döntéshozatali eljárást elrendelő végzés elleni jogorvoslat tekintetében differenciált szabályozást tartalmaz. A 2003. évi XXX. tv. Indokolása2'1 ezt részletesen elemzi, amelyből ehelyütt csak annyit emelünk ki, hogy az elsőfokú eljárásban a kérdésfeltevést elrendelő végzés elleni fellebbezés lehetőségét biztosító rendelkezést az indokolja, hogy kiszűrhetők legyenek az indokolatlanul vagy rosszul fogalmazott, az ügy elbírálása szempontjából közömbös, hasznot nem hajtó kérdésfeltevések. A fellebbezés elbírálása időveszteség ugyan, ezzel szemben egy fölösleges utalás (az Európai Bíróság megkeresése) két évvel hátráltatja a per érdemi befejezését. A Pp. 249/A § a másodfokú eljárásra nézve eltérően rendelkezik. Amint azt az Indokolás21 megmagyarázza, a másodfokú eljárásban az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása elleni külön fellebbezés lehetőségének biztosítására azért van szükség, mert a másodfokú érdemi döntés ellen már nincs olyan rendesjogorvoslat, amelynek keretében vitatható lenne a megkeresés kezdeményezésének szükségessége. A felülvizsgálat lehetősége ugyanis erősen korlátozott, a megkeresés kezdeményezésének jogsértő elmulasztása önmagában nem ad okot a jogerős ítélet felülvizsgálatára. (Csak zárójelben: ez utóbbi nézetet a szerző vitathatónak tartja ugyan, a jogszabályi rendelkezés helyességét azonban nehéz lenne kétségbe vonni.) Az Indokolásból itt kiragadott és ismertetett mondatok csak a különösen fontosnak tartott gondolatokat adják vissza. A jogi képviselő vagy bíró számára szinte „kötelező” lesz az Indokolás alaposabb tanulmányozása. A gyakorlat bizonyára felveti majd a kommentálás igényét is. II. Felülvizsgálati hatáskör védjegyügyekben A közösségi védjegyrendelet 63. cikk 1. pontja szerint a Közösségi Védjegyhivatal (OHIM) Fellebbezési Tanácsának határozatát az Európai Bírósághoz benyújtott keresettel lehet megtámadni. Ez gyakorlatilag az Európai „Törvényszéket” (Európai Elsőfokú Bíróság) jelenti, amely elé e rendelkezés alapján a védjegybejegyzési és törlési ügyekben hozott másodfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések kerülhetnek. Az Európai „Törvényszék” ítéletét felülvizsgálati kérelemmel lehet megtámadni. A jogkérdés vizsgálatára korlátozódó felülvizsgálati eljárás keretében tehát az Európai Bíróság érdemi határozatot hoz. Ilyen érdemi határozat hozatalára, védjegyügyben, eddig ritkán került csak sor.22 A jogértelmezés tárgyában hozott előzetes döntések száma ma még jóval nagyobb. Ez a számbeli különbség érthetővé válik ha meggondoljuk, hogy az Európai Védjegyhivatalt (OHIM) csak 1994-ben hozták létre, a bejegyzési eljárás minimális időtartama két év, s az Európai Bíróság ilyen ügyekben a negyedik fokon eljáró (felülvizsgálati) fórum. A közösségi védjegyek bejegyzésével, törlésével kapcsolatosan érdekes gyakorlati kérdést vet fel Streinz és Hermann:23 előfordulhat, hogy a Közösségi Védjegyhivatal (OHIM) és a valamely tagállamban működő közösségi védjegybíróság más-más álláspontra helyezkedik, pl. a védjegy oltalomképessége vagy az áruhasonlóság kérdésében. Mindkét esetben a közösségi jog alapján kell dönteni, erre pedig végső fokon kizárólag az Európai Bíróságnak van hatásköre. Ehhez azt jegyezzük meg, hogy az elsőfokon a Közösségi Védjegyhivatal előtt indult bejegyzési, törlési ügyben az Európai Bíróság a felülvizsgálati eljárásban az ügy érdemében hoz ítéletet, míg a tagállam közösségi védjegybírósága előtti bitorlási ügyben előzetes döntést hoz. - Érdeklődéssel várjuk, hogy milyen eljárásjogi meg
