Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
32 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből vétel azonos-e a felperes által csatolt kópián másodikként szereplő, a felperesi álláspont szerint ma is vetített filmmel. Az eljáró tanács válasza Az eljáró tanács a két felvételt video vágón párhuzamosan vetítve vizsgálta meg. Az egyik változatot - amelyen a bevezető képeken Bartók komponál, és nincs eleje és vége — munkakópiának kell tekinteni. A munkakópia nem tekinthető befejezett műnek, az lényegében egy készülő filmalkotás még befejezettnek nem nyilvánított tervezete. A munkakópia és a vetítésre került végleges, befejezett változat között az alábbi főbb különbségek találhatók:- A munkakópián látható bevezető képsorok (Bartók komponál) a végleges változatból hiányoznak. Ezáltal a munkakópia bevezető képsora 1 perc 53 másodperc, a befejezett változatban 1 perc 20 másodperc időtartamú. A bevezető képsoraiban 30 másodperccel rövidebb végleges változatnak a Duna-parti jelenetsora is rövidebb lett.- A munkakópián nem szerepel, de a végleges változatban 19 perc 55 másodpercnél a filmalkotók beiktattak egy új jelenetet, amelyben a Lány a ketrecbe megy.- A film végén a különböző vágások, gépállások miatt a maszkmotivum a munkakópiában erősebb.- A végleges változatban vannak bizonyos vágási finomítások, de ezeknek nincs jelentőségük az ügy megítélése szempontjából, hiszen a zene kötötte a filmalkotókat, és nem tett lehetővé komolyabb, érzékelhetőbb változtatásokat a filmben. 2 2. Állapítsa meg a testület, hogy az alperesi film eltorzította-e, megcsonkította-e, más módon megváltoztatta-e, megcsorbította-e Bartók Béla A csodálatos mandarin című, szerzői jogi védelem alatt álló zenemüvét. Ha igen, a szakvéleményben konkrétan jelölje meg, hogy az alperesi film mely része, jelenete, képe, kép és/vagy zenei hatása, esetleg összhatása mely törvényi tényállást (torzítás, csonkítás, változtatás, csorbítás) valósította meg. Az eljáró tanács válasza Az alperesi film nem torzította el, és nem is csonkította vagy csorbította meg Bartók Béla A csodálatos mandarin című, szerzői jogi védelem alatt álló zeneművét. Az alkotók az eredeti mű lényegét nem érintő, sérelmét nem eredményező kisebb módosításokat végeztek. Ezek elsősorban a filmszerűség és az erőteljes drámai kifejezés érdekében történtek. A perbeli film megtartja a táncmü eredeti cselekménysorát, nem cserél föl jeleneteket, megtartja a darab szereplőinek eredeti tulajdonságait, karakterét, megőrzi továbbá a közöttük kialakuló viszonyok, konfliktusok, illetve azok megoldásának lényegét. Nem tekinthető torzításnak vagy a szerző becsületére, hírnevére sérelmes megváltoztatásnak egy-egy sajátos rendezői ötlet sem (pl. a diák mint pizzafutár vagy a három csavargónak a Mandarint kínzó eszköztára). Nem tekinthető csorbításnak a helyszín megváltoztatása vagy a korunkban már létező eszközök használata, mint az ipari videó-térfigyelő vagy videokamera stb. Nem mond ellent Bartók zenéjének, nem torzít, nem csorbít a táncmü zárójelenete sem, amikor a Lány a kitárulkozó fény, a szabadság felé távozik. Ilyen utasítás ugyan nincs sem az eredeti szövegkönyvben, sem Bartók partitúrájában, értelmetlen azonban a partitúrába beírt szerzői utasítások katalógusszerü számonkérése a filmalkotókon. A táncmü színpaditól eltérő műfajban történő filmes megvalósítása az eltérést eleve szükségessé teszi. Ismeretes ugyanennek a műnek bábszínpadi adaptációja is, amely szükségképpen magán hordozza a sajátos műfaji megvalósítás jegyeit. Ilyen megfontolásból számos, korábbi Csodálatos mandarin táncmű jogvita tárgya lehetett volna (Maurice Béjart, Eck Imre vagy Miloss Aurél koreográfiái stb.). A záró képsor egyébként a nyitójelenetre rímel, hiszen ott a Lányt a három csavargó elrabolja. Az elhaló (calando) vég nemcsak a Mandarin halálának zenéje, hanem a bizonytalan jövőbe haladó Lányé is. Álláspontunk szerint ennyi szabadság megilleti a filmalkotókat. A remekművek joga a folyamatos újjászületés, de az újrateremtésjogával sem a színpadi, sem más műfajban alkotóknak visszaélni nem lehet. A perbeli Bartók-Lengyel művet nyolcvanéves története során mindig is az adott kor művészeti, erkölcsi értékrendjének megfelelően gondolták, értelmezték újra a különböző előadóművészi és alkotómüvészi területeken. Az alperesi filmalkotás nem él vissza az újrateremtés jogával. A bírói kérdésre adott válaszunkat összefoglalva tehát megállapítjuk, hogy az alperesi film alkotói az eredeti művet nem torzították el, lényegi vonásait nem változtatták meg, legfeljebb a filmes műfaj keretein belül különböző eszközökkel módosították azt. Az eljáró tanács álláspontja szerint ezzel Bartók Béla becsülete vagy hímeve nem sérült. A felperes 26. és 31. sorszám alatt feltett kérdései 1. Az elkészült film az Szjt. 13. §-ába ütköző módon valósult-e meg, különös tekintettel azokra az alapvető tartalmi változtatásokra, amelyeket a felperes kifogásolt? Az eljáró tanács válasza Az elkészült film nem az Szjt. 13. §-ába ütköző módon valósult meg. Az eljáró tanács - amint a bíróság második kérdésére adott részletes válaszában is megállapította - az alperesi táncfilmben fellelhető, az eredeti sujet-hez és a zeneszerzői partitúrába beírt rendezői utasításokhoz képest észlelhető változtatásokat nem tekinti alapvető tartalmi változtatásoknak. Az eljáró tanács ezt az álláspontját annak ismeretében alakította ki, hogy a film eleje és vége eltér az eddigi megvalósításoktól, illetve, hogy a partitúra szerinti üldözéses jelenet helyett a táncfilmben a Mandarin és a Lány szeretkezésijelenete látható. Az eljáró tanács nem tekinti a táncfilm Duna-parti bevezető képsorait sem az eredeti mű olyan megváltoztatásának, amely a zeneszerző becsületére vagy hírnevére sérelmes volna, hiszen Bartók bevezető zenéje a nagyváros durva zaját érzékelteti, amely független bármilyen konkrét helyszíntől és eseménytől. Az eljáró tanács a
