Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 4. szám - Dr. Bodó Gergely: A mű integritásának sérelme építészeti aspektusban
A mű integritásának sérelme építészeti aspektusban 23 delmétől függ.”15 Tekintettel a mű sérelme objektív meghatározhatóságának korlátozott voltára, el kell fogadni, hogy a becsület, jó hírnév kérdésében leginkább a szerző szubjektív véleménye az irányadó, ezért a mű lényegi vonásait érintő bármilyen változtatás a szerző személyhez fűződő jogát sérti. A fentiek értelmében az integritáshoz való jog sérelmének esetkörei a következők: i) a mű megváltoztatása, ii) a becsületre vagy hírnévre sérelmes megváltoztatás, Hí) módosítások a jogosított felhasználás körében. Ezek az esetkörök természetesen különböz(het)nek műfajonként és felhasználási módonként. Az i) esetben felsorolásszerűen - irodalom, zene terén: rövidítés, kihagyás, hozzáadás, önkényesen kiragadott szó szerinti idézés. Interjúnál: riporteri kérdések utólagos megváltoztatása. Színpadi műveknél: a művészi önkifejezés szabadsága. Képzőművészeti alkotásoknál: átfestés, színek, formátum, nagyság változtatása. Filmnél: fekete-fehér film színessé alakítása vagy vice versa. Építészeti alkotásoknál: különös súllyal esnek latba a tulajdonosi érdekek. Az Szjt. az építészeti mű lényeges vonásait a külső megjelenésre és a rendeltetésszerű használatra próbálja meg leszorítani. Ennek jelentése, hogy a szerző (építész) személyhez fűződő jogait nem lehet eleve elsődlegesnek tekinteni. A tulajdonos változtatási igényei ennek megfelelően adott esetben elsőbbséget élveznek még akkor is, ha nem kap szerzői jogi felhasználási jogokat. Ilyen lehet a ráépítés, toldás esete, de a homlokzat pusztán ízlésváltozás miatti megváltoztatása már nem élvezne elsőbbséget. A ii) esetben a mű szövege, formája változatlan marad, szellemisége mégis sérül. Lehet ez célzott beállítású ismertetés, elhelyezés, szereplőkiválasztás, méltatlan környezetben való bemutatás, a mű szellemiségével ellentétes illusztráció. Külön kérdéskör a televízióban bemutatott mozifilmek reklámcélú megszakítása, amiről a médiatörvény (1996. évi I. törvény) rendelkezik.16 Egy filmalkotás pontosan ugyanolyan egybefüggő, abban elmélyülést igénylő alkotás, mint bármilyen más audiovizuális alkotás, amit a kereskedelmi televíziók ma már bevett gyakorlatként „alakítanak át” körülbelül félórás (akár 20 perces) blokkokká, ami bár konkrétan nem csorbítja magát a filmalkotást, mégis jóformán élvezhetetlenné teszi azt. A Hí) eset a jogosított felhasználások esete, ami általában a mű szellemét nem sértő, szükségszerű, a forgalomban szokásos, még megengedett változtatásokat jelenti. Ilyen például a színházi, a könyvkiadói gyakorlat (kéziratjavítás),17 vagy a filmgyártásban bevett megfilmesítési szerződés, aminek során eleve a forgatókönyv átdolgozására szerződnek.18 15 A szerzői jogi törvény magyarázata (Szerk.: Gyertyánfy Péter). 16KJK-Kcrszöv, Budapest, 2000, p. 86 A médiatörvény és a szerzői jog vonatkozásaira lásd: Boytha György: A médiatörvény és szerzői jogunk. Magyar Jog, 8/96, p. 454^160 A kiadói szerződésre lásd Petkó Mihály: A kiadói szerződés, mint az irodalmi művek hasznosításának jogi kerete. Collega. Szakmai folyóirat joghallgatók számára, 2/2001, p. 26-32. Továbbá Takácsi-Nagy Klára: A kiadók és a szerzői jog. Magyar Tudomány, 3/95, p. 338-339 A filmekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekre részletes választ adnak a következő szerzők művei: Kricsfalvi, Bebők, Boytha, Lehmann, Molnár, Tattay. Külföldi (spanyol) példáért lásd Saiz García cikkét „Die Urheber des Filmwerks nach spanischem Recht” címmel, in GRUR, Gewerblicher Rcchtschutz und Urheberrecht, Internationaler Teil, 11-12/2000: 989-999. Lontai az integritáshoz való jognál (droit au respect) megemlíti, hogy a szerző felléphet müvének bármely becsületére vagy jó hírnevére sérelmes eltorzítása, megváltoztatása ellen akkor is, ha a felhasználáshoz a szerző hozzájárulása nem szükséges.19 A fentebb említett irodalmi mű esetén alkalmazott kéziratjavítás, korrektúra akár a mű egyéni-eredeti jellegét is veszélyeztetheti, gondoljunk csak Stefan George és a német helyesírás esetére,20 vagy egy egészen különleges japán példára, a nyugaton is nagy népszerűségnek örvendő hagyományos haiku-költészetre,21 amelynek szerzői jogi vonatkozásait egy tokiói bírósági ítélet fényében Miyo Tonami elemzi cikkében.22 23 Tattay megemlíti az újságírás klasszikus problematikáját, amikor a főszerkesztő meghúzza, belejavít a kéziratba a szerző tudta nélkül, és általánosságban hozzáteszi, hogy a mű megcsonkítására, eltorzítására azok a változtatások alkalmasak, amelyek a művet azonosító vonásokat változtatják meg. „A szerzők személyiségi jogai” címmel megjelent tanulmányában Tattay a mű egységével kapcsolatban a következőket írja: „A szerzői alkotáson való lényeges változtatás nyilvánvalóan megváltoztathatja a mű eredeti alapgondolatát, mondanivalóját.”24 A mű egységét sértő beavatkozás tekintetében példálózva megemlít egy pár tipikus esetet: a cikk meghúzásáról fentebb szóltunk, a zenedarab esetén sértő lehet a más hangszerekkel történő előadás (más hangszerelés),25 fil^ Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, p. 57 A szerzői jog kézikönyve, p. 106 Aklasszikus haiku 5-7-5 szótagból álló rövid versikc, ami ajapán szótagnyelv különlegessége. Nagy művelői Matsuo Basho (1644-1694) és Jósa Busón (1716-1783). Haikuikat magyarra Tandori Dezső is lefordította. Az angol nyelvbe való áttételükkel nem kisebb név kísérletezett mint Ezra Pound. Jelen tanulmány szerzője korábbi egyetemi tanulmányai alatt évfolyamdolgozatot is itt a haiku és az angol nyelv relációja témájában. LMiyo Tonami: Das Recht auf Werkintegrität in Japan, in GRUR, Gewerblicher Rechtschutz und Urheberrecht, Internationaler Teil, 2/1999, p. 117-120 23 r “ Tattay Levente: A szellemi alkotások joga, p. 78 Tattay Levente: A szerzők személyiségi jogai. Közjegyzők Közlönye, 3/2001, p. 4 95 r A szerzői jog zenei aspektusból való alapos tárgyalását adja Gyenge Anikó „Zeneművek átdolgozása a szerzői jogban” in Collega. Szakmai folyóirat joghallgatók számára, 3/2001, p, 11-17, és Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 107. évf., 2002, 3. sz., június p. 17-27. Történeti elemzésre lásd Vékás Lajos „Joseph Haydn »szerződésszegései« és a modem szerzői jogvédelem kezdetei” in Magyar Tudomány, 4/2002, p. 394-401. Egyéb, a zene és a szerzői jog összefüggéseire, például az „online music” kérdéskörére lásd Vanita Kohli „Mutilating Music” című cikkét in Copyright World, September 103/2000, p. 12-15. Más zenei dimenzióra lásd Allen N. Dixon: Legitimate Versus Illegitimate Commerce in Copyrighted Material in Copyright World, September 103/2000, p. 16-18. Ugyancsak a zene és az internet összefüggéseire lásd Petra Williams: Stopping the Cyberspace Cowboys: Protecting Music on the Internet - The UK Perspective című cikkét in Copyright World, September 103/2000, p. 19-21. Ez utóbbival kapcsolatban pedig lásd Békés Gergely „A Napster-ügy jogi háttere” című írását in Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 106. évf., 2001.3. sz., június, továbbá „Az MP3.com jövője és egyéb nemzetközi szerzői jogi hírek” című írást ugyancsak a 2001. júniusi számban. Az audio CD-k és zenei fáj lók védelmére pedig Békés Gergely „A magáncélú másolás néhány kérdése - Szomszédos jogi szemmel” című írását in Ipaijogvédclmi cs Szerzői Jogi Szemle, 107. évf., 2002. 2. sz., április. E témába vágó informatív szakdolgozat: Vattamány Imre „A zene mindenkié?” (Szegedi Tudományegyetem BTK Médiatudományi Tanszék, 2001, forrás az interneten: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/multimcd/ mp3/mp3.htm) Az Ipaijogvédclmi és Szerzői Jogi Szemle rendszeresen közöl szemelvényeket a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből, ezek közül zenei témában még kiemelendő az SZJSZT 43/00, SZJSZT 11/01,20/01 és 37/01 mint érdekes példák a folyóirat 107. évf., 2002. 3., júniusi számából.
