Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
60 Dr. Palágyi Tivadar rópai Unió szerződései felhatalmazzák-e az Európai Bizottságot arra, hogy kereskedelmi vonatkozású büntetőjogi rendelkezések elfogadását javasolja. Az Európai Unió szerződéseinek egy különálló fejezete alapján a büntetőjogi ügyeket általában kormányközi együttműködési eljárásokkal kezelik, amelyek nem tartoznak az Európai Bizottság és az Európai Parlament hatáskörébe. Frits Bolkenstein közösségi biztos üdvözölte a parlament döntését és kijelentette: „A hamisítás és a kalózkodás elleni hatékony fellépés büntetőjogi szankciókat kíván a kereskedelmi célból elkövetett komoly nemzetközi bitorlások esetén. Ezért a Bizottság vizsgálni fogja annak a lehetőségét, hogy ezen a területen megfelelő időben büntetőjogi rendszabályokat lehessen életbe léptetni” — majd hozzátette, hogy az új irányelv nem gátolja meg az egyes államokat büntetőjogi rendszabályok alkalmazásában. Az Európai Bizottság szerint Európai Unión belüli jogalkotásra van szükség akkor is, ha a Kereskedelmi Világszervezet által létrehozott TRIPS-egyezmény az Európai Unión belül már bizonyos egységesítésre vezetett; a TRIPS egyes rendszabályai nem kötelezők, míg egyes államokban a nemzeti törvény szigorúbb a TRIPS által előírtaknál. Ezért a jogi szabályozás erősen változik országonként. Az irányelvet az Európai Parlament gyorsított eljárásban fogadta el annak érdekében, hogy az a 10 új állam csatlakozási időpontja, 2004. május 1 -je előtt törvénnyé válhasson. Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta az irányelvet. B) Az Európai Bizottság különleges hatáskört javasol az Európai Bíróság számára európai szabadalmakkal kapcsolatosjogviták esetén. Ehhez új biróságot kellene felállítani, mihelyt az Európai Unió tagállamai megszüntetik a közösségi szabadalommal kapcsolatos nézeteltéréseiket, amelyek évek óta gátolják a közösségi szabadalomra vonatkozó egyezmény elfogadását, és amelyek nyelvi kérdésekre vonatkoznak. Az Európai Bizottság szóvivője, Jonathan Todd 2004. február 2-án kiadott közleménye szerint az új rendszer azt jelentené, hogy a közösségi szabadalomból eredő jogokkal kapcsolatos vitákat az egész közösségre érvényes módon lehetne eldönteni, ezáltal elkerülve azokat a kiadásokat, kényelmetlenségeket és zavarokat, amelyek akkor léphetnek fel, ha a jogvitákat az egyes országok bíróságai döntik el. Jelenleg ugyanis az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett európai szabadalmakkal vagy nemzeti szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákat a megfelelő tagállam bíróságai döntik el. Ennek következtében a vállalatoknak a szabadalmukkal kapcsolatos jogvitáikat, valamint a szabadalmak érvényessége ellen irányuló kereseteiket számos tagországban kell lefolytatniuk, illetve megindítaniuk, ami rendkívül költséges. „Egy kevésbé időt rabló és költséges rendszer keretében a Közösségi Szabadalmi Bíróság egyetlen eljárási és eseti jogi rendszer szerint működne a felhasználók számára elfogadható költségekkel” — mondta Todd úr. „így a javasolt ítélkezési rendszer azt biztosítaná, hogy a közösségi szabadalmi jogvitákban egyetlen szakosított központi bíróság ítélkezne, ami az egész Európai Közösségben a találmányok oltalma terén jogbiztonságot eredményezne.” C) 2003. október 27-én az Európai Bizottság jóváhagyta az 1992/2003 sz. európai rendeletet, amely módosítja a közösségi védjegyre vonatkozó 40/94 sz. európai rendeletet. A módosítás célja, hogy lehetővé tegye az Európai Unió csatlakozását a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Jegyzőkönyvhöz. Jelenleg még nem ismert az az időpont, amikor az új rendelet, illetve az Uniónak a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozása hatályba lép, de mindkét időpont 2004 őszén várható. 15. Fehéroroszország 2004. január 16-án Fehéroroszországban módosították a védjegytörvényt. A módosított törvény különbséget tesz a védjegyek és a szolgáltatási védjegyek között, és egyúttal lehetővé teszi a védjegyoltalom megszűnését minden olyan esetben, amikor a védjegynek megfelelő árukat egymást követő öt éven át nem használják, és a használat hiányát nem tudják kellően igazolni. 16. Franciaország 2004. február 28-án módosították a francia szabadalmi, védjegy- és mintatörvényt. A módosítások a díjfizetés, illetve a megújítás határidejét érintik. Szabadalmak évdíjának késedelmes fizetése esetén a hat hónapos határidő az esedékesség napját követő hónap első napján kezdődik és a hatodik hónap első napján végződik, így például, ha a francia szabadalom évdíját március 31-ig kell befizetni, a késedelmes évdíjbefizetés hat hónapos határideje április 1-jén kezdődik és október 1-jén végződik. A védjegyek megújítási díját a határidő napjának megfelelő hónap utolsó napjáig lehet befizetni. Késedelmes díjfizetés hat hónapon belül lehetséges, amelynek első napja a határidő hónapját követő hónap első napja. így egy márciusban esedékes díjat április 1-jétől október 1-jéig lehet pótdíjjal befizetni. A francia mintákat a díjfizetés napjának megfelelő hónap utolsó napjáig lehet befizetni. Késedelmes díjfizetés hat hónapon belül lehetséges, amelynek első napja a határidő hónapját követő hónap első napja. így egy márciusban esedékes díjat április 1 -jétől október 1-jéig lehet pótdíjjal befizetni. 17. Horvátország Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke és a Horvát Köztársaság európai integrációért felelős minisztere a szabadalmi jog területén együttműködési szerződést írt alá, amely 2004. április 1-jén lépett hatályba, és amelynek alapján lehetővé vált európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak oltalmának Horvátországra való kiterjesztése. A kiterjesztett európai szabadalmi bejelentésre adott szabadalmak Horvátországban lényegileg ugyanolyan oltalmat élveznek, mint az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által az Európai Szabadalmi Szervezet 28 tagállamára engedélyezett európai szabadalmak.
